Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-10-23 / 18. szám
PAKSI HÍRNÖK 10 1991. október 23. IDŐSEK VILÁGNAPJA 1991. OKTÓBER 1. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Őszinte szeretettel és tisztelettel köszöntőm Önöket Paks város polgármestere, képviselő-testülete és a magam nevében az „idősek világnapján”. Ez évben először nyilvánította október Tjét az „idősek világnapjává” az ENSZ. Ez az ünnep jelképe annak a hálának és tiszteletnek, mely az idősebb generáció életútjának, több évtizedes munkával szerzett élettapasztalatának elismerése. Meggyőződésem, hogy az ünneplést követően az év többi napján is több figyelemmel fordulunk az öregek felé. Az öreg szót ne tekintsék sértésnek. Többször hallottam a kifejezést: „nagy öregjeink”. Ismert a vének tanácsa. Ezek a címek a korral szerzett tudás-tapasztalat és életbölcsesség elismerései. Régi kínai mondás: a ruhánál az a jó és értékes, ami új - de az embernél, ami régi. Az öregedés biológiai folyamat. Testi és lelki összetevői vannak. Mindkettő egészséges életmóddal, a korhoz és egészségi állapothoz adaptált fizikai és szellemi aktivitással kitolható. Orvos lévén sokáig tudnék beszélni a szervezet öregedésének biológiájáról, az időskori betegségekről. Mégis, mint gyakorló orvos úgy érzem, fontosabb néhány szót mondani a lelki változásokról, hisz erről hallgatunk és a sok évtizedes kemény munka, a test kopása, elhasználódása okozta panaszokról talán a kelleténél többször beszélünk. Több krízisidőszak van az ember életében. Ilyen, amikor gyermekeink felnőnek és kirepülnek a családi fészekből. Más az ízlésük, más a felfogásuk. A mi számunkra értékes dolgok nekik semmit sem jelentenek. Észre kell vegyük a szakadékot a generációk között. Átmeneti boldogságot jelent az unokákban való öröm, jó bizonyítványuk, szeretetük, testi és szellemi fejlődésük. De az unokák felnövése után igazán egyedül maradunk. Idős házaspár mondta el: „Nem is tudjuk, mikor szerettük egymást jobban, mint jegyesek, vagy mint fiatal házasok, de úgy érezzük, hogy ennyire mint most, még sohasem szerettük egymást.” A legnagyobb baj akkor következik be, ha az egyik súlyosan megbetegszik és bekövetkezik az elválás. Ezután az étel íztelenné, az élet örömtelenné válik. Emlékeink közt keresünk vigasztalást. Boldog, aki Istenben hisz és akaratában megnyugszik. Tudja, hogy párját Isten szólította magához és nemsokára találkozni fognak. Tudja, hogy földi kincseit nem fogja magával vinni és a nagy útra igazi lelki kincseket kell gyűjteni. Környezetével békében élő, szeretetét családjára, embertársaira kisugárzó, betegségeit szelíd türelemmel viselő emberré válik. A legnagyobb művészet tudod mi? Derült szívvel megöregedni. Pihenni ott, hol tenni vágyói, hallgatni, hogyha van ki vádol. Nem lenni bús, reményvesztett, csendben viselni a keresztet. Irigység nélkül nézni végig mások erős tevékenységit. Kezed letenni öledbe és hagyni, hogy gondodat más viselje, Ahol segíteni tudtál régen bevallani nyugodtan, szépen, hogy nincs erre már erőd, hogy nem vagy olyan már, mint azelőtt. És élni amellett szép vidáman, Istentől rád rakott igában. Vén korban is, míg csendesen a szív az úrban megpihen. Szeretnék a mai ünnep alkalmából nagyon sok jót kívánni mindannyiuknak. Kívánom, hogy szeretett családjuk körében jó egészségben éljék meg az emberi kor felső határát. Kívánom, hogy életük végéig hasznosan tudjanak tevékenykedni és élvezzék saját munkájuk áldásait, lássák szeretteik boldogulását. Kívánom, hogy sok „Idősek napján” köszönthessük mindannyiukat. DR. SZÉCHENYI ATTILA alpolgármester Mások, mint a többiek A tanulási nehézség tipikus viselkedési tünetei Ápolási díj Szerkesztette és összeállította: DR. SZŐKE JUDIT A kisiskolások sok és sokféle információ birtokában lépik át az iskola küszöbét Szinte valamennyiükben közös a vágy, hogy jól tanuljanak, önbizalommal rendelkezzenek a tanuláshoz. Elsősorban azért teljesítenek, hogy eleget tegyenek a szeretett személyek kívánságának örömet szerezzenek nekik elismerést és szeretetet kapjanak viszonzásul. Nagy ösztönző ebben a korszakban a szeretett személy elismerése, szeretete, vagy ennek elvesztésétől való félelem. A szülő mellett a pedagógus—gyermek viszony alapvetően meghatározza a gyermek tanuláshoz való viszonyát Ahhoz, hogy ez a viszony harmonikusan alakuljon, az szükséges, hogy_a gyermek magatartása és teljesítménye megfeleljen a nevelő elvárásainak A tanulási nehézségekkel küzdő gyermekeknél nem fejlődhet harmonikusan ez a kapcsolat hiszen a pedagógusnak objektiven kell értékelni a teljesítményt A kezdeti teljesítményzavarok - nehézkes, ügyetlen mozgás tornaórán, szálkás írás, szorongás - akkor is jól érzékelhető a gyermek és társai számára, ha a pedagógus a legnagyobb tapintattal kezeli azokat Ha nem is kap elmarasztalást természetesen nem is dicsérheti meg a pedagógus. Ezeket a gyermekeket a szociális kapcsolatok megromlása érinti a legérzékenyebben, s a legkülönbözőbb módon próbálják a pedagógus és társaik figyelmét magukra irányítani. A gyermekekkel való mindennapi munkában elsősorban a gyermekek viselkedése figyelhető meg legközvetlenebbül. A tanulási nehézségeknek is megvannak a tipikus viselkedési tünetei. Állandó mozgás veszi körül ezeket a gyermekeket:- karjai, lábai állandóan mozognak, nehezen tud egy helyben maradni. Igaz, ők valójában nem mozognak többet mint társaik, de mozgásuk sokkal összerendezetlenebb, ezért keltik az „örök mozgó” benyomását A mozgás koordinálatlansága megmutatkozhat:- a nagymozgásokban: mellényül a tárgyaknak, lesöpri a tanszereit kiejti kezéből a tárgyakat iskolai felszerelését szétszórja, szétszedi,- a finomabb mozgások rendezetlensége az írásban mutatkozhat meg, általában füzetei rendezetlenek, maszatosak, írása csúnya. Megfigyelhető még ezeknél a gyermekeknél, hogy- nem követik az utasításokat,- néha mintha nem értenék, tétovázók, nem tudják hogyan kell elkezdeni a feladatokat stb.,- kérdezésnél zavartan álldogálnak, nem tudják mi volt a kérdés, mire kell felelniük,- találunk közöttük túlzottan csendes, feltűnően passzív magatartásúakat, mintha teljesen közönyösek volnának. Gyakran fogalmazunk ezekről a gyerekekről így: „Tudna, ha akarna.” „Nem érdeklődik semmi iránt” „Buta.” „Semmire nem képes, nem érdemes vele foglalkozni.” Mielőtt ehhez a sommás következtetéshez jutnánk, feltétlenül keressük az okát, hogy mi húzódik meg az említett viselkedések mögött. Ritkán értékelhetők csak viselkedési rendellenességként TÖRJÉK JÁNOSNÉ Az ápolási díjra vonatkozó rendelkezéseket különösen azoknak az olvasóknak ajánlom figyelmébe, akiknek családjában önmaga ellátására képtelen, állandó és tartós felügyeletre, gondozásra szoruló hozzátartozó él. A másfél éve hozott jogszabály alapján a súlyosan fogyatékos és tartósan beteg emberek ápolását végző személy bizonyos feltételek fennállása esetén ápolási díjra jogosult. A jogosultság feltételei: a) az ápolt súlyos fogyatékossága vagy tartós betegsége miatt oktatási-nevelési intézményi képzésben nem tud részt venni és nincs szociális intézményben elhelyezve, b) az ápolt kereső foglalkozást - egészségi állapota miatt - nem képes folytatni. Különösen indokolt esetben a hozzátartozón kívül az ápoltat tartási, életjáradéki és öröklési szerződés alapján ellátó személy is jogosult ápolási díjra. Mikortól és meddig vehető igénybe? a) a gyermek 2 éves korától kezdődően, b) súlyos fogyatékos esetében életkortól függetlenül, c) tartós betegség esetén az ápolt 18. életévének betöltéséig (különösen indokolt esetben 18 életéve után a nyugdíjkorhatár eléréséig.) Az ápolási díj összege: A mindenkori legalacsonyabb munkabér összegével azonos (jelenleg 7000 Ft). Hol intézik? Az ápolt állandó lakóhelye szerint illetékes polgármesteri hivatal szociális osztályán bírálják el a kérelmet. A határozatot hét főből álló szakmai bizottság véleményére alapozzák. Nem jogosult ápolási díjra az ápoló: a) ha az ápolt két hónapot meghaladóan bármilyen oktatási, egészségügyi vagy szociális ellátásban részesül, az intézményi ellátás időtartamára, b) a terhességi, gyermekágyi segélye, a gyermekgondozási segélye, a táppénze, a baleseti táppénze folyósításának tartama alatt; c) ha öregségi és egyéb nyugellátásban, illetőleg, ha nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátásban, vagy munkanélküliség címén biztosított anyagi ellátásban részesül; d) ha kereső foglalkozást folytat (kivéve a bedolgozást). Az idős személy ápolási dija: A fentiekből kitűnt, hogy ápolási díjra elsősorban azok a hozzátartozók jogosultak, akik fogyatékos vagy tartósan beteg hozzátartozójukat ápolják. Ajogszabály méltányosságból az idős, nyugdíjkorhatárt betöltő hozzátartozó ápolását ellátó családtag részére is engedélyezi az ápolási díj megállapítását abban az esetben, ha az idős személy állandó és tartós felügyeletre, ápolásra vagy gondozásra szorul. Ebben az esetben az ápolási díj összegét 2000-7000 Ft között állapítják meg. Fontos még tudni, hogy az ápolási díj folyósításának időtartama nyugdíjra jogosító időnek számít.
