Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-10-09 / 17. szám
1991. október 9. 5 PAKSI HÍRNÖK KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI KÖRKÉP 4 PAKSI A kárpótlási törvényből 1. Kik jogosultak a kárpótlásra? A jogosultság meghatározását a tv. 2. §. (1) bekezdése taglalja. E szerint a jogosultságot a sérelmet elszenvedett természetes személy tekintetében kell vizsgálni. Tehát csak a természetes személyre (ez a jogi fogalom az embert jelenti) terjed ki a törvény hatálya, az ún. jogi személyekre nem. Ha a természetes személy jogosultsága fennáll, úgy halála esetén a jelen törvény szerint helyébe lépők minden további feltétel vizsgálata nélkül jogosultak a kárpótlásra. Amennyiben a sérelmet elszenvedett személy magyar állampolgár jelenleg, vagy a halálakor magyar állampolgár volt, úgy jogosultsága fennáll. Ez esetben nem feltétel, hogy a sérelem bekövetkeztekor is magyar állampolgárságú legyen. Úgyszintén jogosult az a természetes személy is, aki a sérelem elszenvedésekor magyar állampolgár volt, de jelenleg vagy halálakor nem volt az; valamint, akit a magyar állampolgárságától való megfosztással ért sérelem. Ettől szűkösebb körben jogosultak kárpótlásra, akik sem a sérelem bekövetkezésekor, sem most nem magyar állampolgárok. Ok ugyanis csak akkor jogosultak kárpótlásra, ha 1990. december 31-én életvitelszerűen Magyarországon éltek. E körben bár a tv. kifejezett rendelkezést nem tartalmaz, értelmezésünk szerint kialakítható azon joggyakorlat, miszerint, ha a nem magyar állampolgár halálakor állandó jelleggel Magyarországon lakott. Úgy leszármazója, illetve házastársa - amennyiben 1991. december 31-én életvitelszerűen Magyarországon lakik - jogosult legyen a kárpótlásra. 2. Jár-e annak kárpótlás, aki korábban visszakapta házát de mások által lakottan; vagy akinek nemzetközi szerződés alapján már fizettek bizonyos összeget? A jogalkotó azon személyeket kárpótolja, akiknek tulajdona szenvedett sérelmet. Ebből következik, hogy aki visszakapta az elvett ingatlanát bár csökkentett értékben is jelen törvény alapján nem jogosult kárpótlásra. Úgyszintén nem illeti meg kárpótlás azt sem, akinek igényét nemzetközi szerződés már rendezte. 3. Van-e időbeli hatálya a sérelem elszenvedésének? A törvény általánosságban részletes kárpótlást ígér mindazon természetes személyeknek, akiknek magántulajdonát az állam által 1939. május l-jét követően alkotott, és a tv. mellékleteiben fölsorolt jogszabályok alkalmazása következtében érte sérelem. A jelen törvény alapján viszont az időbeli hatály ennél szűkebb, csak az 1949. június 8-át követően alkotott jogszabályok alkalmazása során okozott károkra terjed ki. A jogszabályok részletes felsorolását a tv. 2. számú melléklete tartalmazza. Ennek következtében a jogosultság vizsgálatának első állomása: vajon szerepel-e a tv. mellékletében az a jogszabály, amelyiknek alkalmazásával a kérelmező magántulajdonát sérelem érte. Amennyiben igen, úgy igényt tarthat a kárpótlásra, ellenkező esetben nem. FELHÍVÁS A helyi koalíciós pártok kárpótlási tanácsadó szolgálata szeptember 10-től Pakson, a városházán várja az érdeklődőket, minden kedden és csütörtökön 16.30 órától 19 óráig. Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Paksi Hírnök 1991. szeptember 11-i számában „Könnyek nélkül és korrektül” címmel interjú jelent meg velem. A cikkben az olvasó számára több olyan félreérthető rész található, amelyre most reagálni szeretnék. 1. A fokozottan károsodott gyermekek hetente két alkalommal történő csoportos továbbképzését nem a Módszertani Bölcsőde vezetője, hanem a Tolna Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság vezetője vállalná. 2. A rehabilitációs óvoda helyett rehabilitációs centrum értendő, amelynek feladata a mozgásfunkcióban és szellemi működésben keletkezett károsodás helyreállítása, a gyermekek korai fejlődési szakaszában. Ez a rehabilitációs centrum Pakson a Módszertani Bölcsőde keretében valósítható meg. A centrum létesítése a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik, ezért az 1991. október 7-i ülésen az ezzel kapcsolatos anyagot a testület újra tárgyalja. 3. Az 1991. július Tjén hatályba lépett önkormányzati módosító rendelet a nyugdíjaskorúak azon részének ad szemétszállítási díjfizetés alól mentességet, akiknek az 1 főre jutó jövedelmük nem éri el a 6500 Ft-ot. (Jelenlegi nyugdíjminimum 5200 Ft.) Ismeretes számunkra, hogy a 3/1987. (IV. 8.) tanácsrendelet teljes felülvizsgálatát el kell végezni, szükség szerint egy átfogó szociálpolitikai elemzéssel összekapcsolva, hiszen ez a probléma számos más réteget (munkanélkülieket, többgyermekes családokat, rokkantnyugdíjasokat is érinthet). A köztisztasági rendeletünk átdolgozásához meg kell várnunk a külön központi jogszabályt - az önkormányzatok feladat- és hatásköréről szóló törvény végrehajtásáról -, melynek megfelelően kell ellátni a település tisztántartásával kapcsolatos feladatokat. 4. A jelenlegi hatályos és érvényes rendelet ügy fogalmaz, hogy a rendszeres szemétszállításba bekapcsolt körzetekben szemétfuvarozási díjat meg kell fizetni tekintet nélkül arra, hogy az érdekeltek a szolgáltatást igénybe veszik-e vagy sem. Erre a megfogalmazásra azért volt szükség, mert minden háztartásban, üzemben stb. keletkezik szemét és a környeretünk, településünk védelme miatt szükséges, hogy a szemét ne a pincékbe, kutakba kerüljön, a műanyagokat ne égessék el. Az 1987-ben hatályba lépett rendeletnek a kihirdetése és az értesítések után sem tettek eleget kötelezettségüknek az érintettek közül sokan. Igazságtalan lenne, hogy a lakosság egy része fizet szemétszállítási díjat, míg a másik része nem, és ennek költségét a városi költségvetésből fizettük. Ezért terveztük a tulajdonosokra a lakosság által használt konténerek bérleti- és szemétszállítási díját illetve értesítettük azokat is, akik ez idáig nem fizettek. Az önkormányzati költségvetésből jelenleg 7 db közterületen elhelyezett konténer bérleti- és szemétszállítási diját finanszírozzuk. (Templom téren 1 db, lakótelepen 2 db - utcai árusok részére, akik közterület-használati díjat fizetnek - Kresz-parkban 1 db, temetőkben 3 db, testületi döntés alapján.) Tisztelettel: DR. HAJDÓK KÁROLY képviselő
