Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-08-28 / 14. szám
PAKSI HÍRNÖK 4 1991. augusztus 28. KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI KÖRKÉP ♦ PAKSI Gondolatok a paksi Duna-szakaszról- „Adjuk vissza a Dunát a városnak.” - hallom „A reggel” című televíziós műsorban a minap a legújabb kezdeményezést. Az ügy szószólója a budapesti Duna-korzón rögtönzött kávéházi asztalnál, bokáig érő vízben nyilatkozik: - „Amíg nem jött ez az áradás, nem is igen érezte az ember, hogy folyóparti városban lakik.,, (Az indítvány lényege egyébként egy egyszerű és praktikus ötlet az alsó rakpart megszépítésére; az ott parkoló autók „eltüntetésével” és hangulatos vízparti üdülő-jellegű sétány kialakításával foglalkozik.) Mint említettem, mindez a fővárosban történt. De mi a helyzet minálunk? Az elmúlt napokban, a már régen tapasztalt áradáshullám következtében talán egy kicsit itt is több figyelem terelődött a Dunára. De egyébként? A város eltávolodott a folyótól. A 6-os főút és a vasút szinte végérvényesnek tűnő választóvonalat von közéjük. Persze, nem volt mindig így. Javakorabeli férfi meséli, hogy gyermekkorában az asszonyok még mosni jártak a Dunára - (ez persze elárul egy-két dolgot az akkori vízminőségről is), vasárnaponként pedig, idősek-fiatalok sétáltak az egykori hangulatos korzón. Ma már csak elvétve látni egy-egy andalgó párt a gesztenyesoros sétányon... A Neptun hajó fedélzetéről szép kilátás nyílik a folyóra, a túlpartra; itt aztán kellemes vízparti környezetben cseveghet az ember. Csak hát, nem minden pénztárcát szabtak ehhez a környezethez... Az emberek általában nem kötődnek a Dunához. A mai gyerekek még kevésbé. Nincs, ami összefűzné őket; nincsenek, s talán nem is lesznek olyan emlékeik, élményeik, mint hasonló, vízparti városban élő társaiknak. A paksiakról köztudott, hogy sok köztük a szenvedélyes horgász. Ez a kapcsolat még megmaradt ember és folyó között. Igaz, nyáridőben zsúfolt kompok térnek át a túlsó partra, ahol aránylag olcsó és könnyen elérhető strandolási lehetőséghez, helybeli, egynapos „nyaraláshoz” juthatnak a városlakók. Aki pedig rendelkezik valamiféle vízi járművel, fölkeresheti az ASE csónakházával szemben lévő homokzátonyt, az ún. helyi nudistaparadicsomot, ahol egyébként a fürdőruha sem tilos. A part itt homokos, lassan mélyül, nincs sodrás; a víz szinte áll, s melegebb is sekélysége miatt, egyszóval; fürdésre kiválóan alkalmas. (Az odajáró törzsközönség szerint az sem mellékes szempont, hogy a közeli, parti kocsmában a legforróbb nyári nap hevét is le lehet hűteni...) Ám ennek ellenére az emberek nagy része fél a Dunától. „Pakson a Duna nagyon veszélyes” - hallottam már többször is. S hallottam örvényekről, amelyek lehúzzák az embert a mélybe... Mintegy igazolásként, időnként egy-egy tragédia is élőfordul. A szülők nem szívesen engedik a gyerekeket a vízisportok közelébe, részben a fentiek, részben pedig a 6-os főúton való átkelés veszélye miatt... Fenn, a Dunakanyarban, ahol a domborzati viszonyok következtében sokkal nagyobb és gyorsabb a sodrás, sokkal élénkebb a vízi élet, s mégsem történik több baleset. Vajon mi lehet ennek az oka? Nézzük csak a paksi Duna-szakaszt: a város a folyó egy nagy kanyarulatánál helyezkedik el, ami nem kedvez pl. strandok létesítésének. Ezenkívül tele van gáttal, ami az egyik partot építi, a másikat viszont rombolja. (Ma már elismert tény, hogy a Duna szabályozása annak idején nem sikerült a legszerencsésebben.) A paksi part éppen a sodorvonalba esik, ezért itt mély, aránylag gyors folyású a Duna. Strandolásra csak a másik part alkalmas. A paksi oldalon lévő gátak elnyomják a vizet a strand oldalára, ezért ott a fal állandóan pusztul (tragikus balesetet is okozott már). A kompnál valóban kialakulhatnak a sodrás miatt kisebb „örvények”, de olyan, ami lehúzná az embert, ezen a szakaszon nem létezik. Mindenesetre, aki nem biztos úszó, s főleg, ha egyáltalán nem tud úszni, jobb, ha nem a kompkikötő környékén próbálkozik. A Dunától való félelmek nagy része tartás az ismeretlentől, s tudatlanságból fakad. Aki ismeri ... az egész! Sétálunk az utcán, nézzük az eladásra kínált árukat. Fiamnak egy új kirakaton akad meg a szeme. Megnézzük. Micsoda másság! Az eddig megszokott, unalomig ismételt reklámfeliratok helyett végre valami szívderítő! Az üveg mögött igényes csomagolású sörnyitó, söralátét, kártyacsomag, gyufa látható, mindez arra hivatva, hogy felvidítsa a fásult polgárt. Mert mi más okozhatna nagyobb örömet napjainkban, mint látni barátunk képét, amint halálra rémül a kezébe adott „ajándék” durranásától! Hasonlóan elmés szerkentyűk a spriccelő öngyújtók, rágógumik stb. Addig legalábbis jó hasznukat vehetjük, amíg a szembeköpést nem legalizálják. Érdemét tekintve nem marad le a többitől a WC-re helyezhető pukkanókészülék, sem a szájban robbanó cukorka. De igazi esztétikai élményt a kirakat másikfele okoz. Az ember azt sem tudja, hova nézzen. Van itt tubusos művér, gondosan preparált levágott kisujj, műszőr, műfog (különböző vehemenciájú vámpírokra szabva), egy kis műsonka, no meg egy kis műhányadék. És az a rengeteg formás bogár, légy és pók!Nézni is gyönyörűség!Ennél csak a véres műbél csodásabb, valamint a kirakat alján diszkréten meghúzódó lábszárcsont. De nézzük csak, van itt még valami! Hogy is mondjam... szóval... egy jól formázott, szabályos, rakásnyi barnaság. Tudják, amiről azt szoktuk mondani, hogy olyan az egész. ACSÁD1 ROZÁLIA a Dunát, az tisztában van az esetleges veszélyekkel is, tudja, mire kell vigyáznia. De folyóparti városunkban még a fiatalok közt is sokan állnak hadilábon az úszás tudományával. S ebben az esetben van is mitől félteni a gyerekeket. Akad olyan csemete, aki mindent megkap a szerető szülőktől, csak éppen az életben maradás egyik esélyétől fosztják meg azzal, hogy nem taníttatják meg idejében úszni. Pedig a lehetőség a városi uszodában mindenkinek adott... Gondolatok jöttek-mentek, s nyomukba eredve talán egy kicsit el is kanyarodtam attól a legelsőtől: „Adjuk vissza a Dunát a városnak.” Nagy kérdés, hogy Pakson ez még lehetséges-e. Az árhullám amilyen gyorsan jött, olyan gyorsan el is vonult. A kíváncsiskodók már nem sétálnak le a partra, s a szezon végeztével lassan majd a strandolók is eltűnnek a túloldalról. Azt mondják, szerencsés helyzetben van az a város, amelyik folyópartra épült. Ez igaz, de csak kis kiegészítéssel: a kedvező adottságokat ki is kell tudni használni. PÁPAI E. Hírek, közlemények Munkanélküliek figyelem! A munkanélküliek vállalkozóvá válásával kapcsolatos tájékoztató előadás lesz 1991. augusztus 29-én (csütörtökön) 15 órakor a Polgármesteri Hivatal földszinti nagytermében. Tolna Megyei Munkaügyi Központ paksi kirendeltsége * * * A Paksi Polgármesteri Hivatal által árverésre meghirdetett Villany utcai bölcsőde épületének bontási jogát Sárközi József szekszárdi lakos nyerte el. A vállalkozó a bölcsőde bontását augusztus 19-én megkezdte. * * * Tájékoztató A szociálpolitikával foglalkozó szervezeti egységek hatékonyabb működése érdekében Paks Város Képviselő testülete 1991. augusztus 1. napjától a gyámügyi, a szociális feladatok, valamint a Családsegítő Központ integrációjaként létrehozta a Polgármesteri Hivatal keretein belül működő Családvédelmi Csoportot. Ezúton értesítjük a Családsegítő Központ ügyfeleit, hogy munkatársaink a Városházán (Paks, Dózsa Gy. u. 55-61., tel.: 11-277 134-es és 139- es mellék) továbbra is segítséget nyújtanak problémás ügyeik megoldásában. Polgármesteri Hivatal Családvédelmi Csoport
