Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)
1991-08-14 / 13. szám
1991. augusztus 14. 11 PAKSI HÍRNÖK Kérdések a kárpótlásról Hosszas előkészületek után 1991 július lián megjelent az 1991. évi 25. törvény, az igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról. A kárpótlási törvény a kárpótlásra jogosultakat és a kárt nem szenvedetteket, tehát valamennyiünket érint. A kárpótlási igények benyújtását megelőzően a tulajdoni állapotok rekonstruálásában nagy feladataik vannak a földhivataloknak. Haaz Teréz, a Paksi Városi Földhivatal helyettes vezetőjét a kárpótlási törvénnyel kapcsolatos gyakorlati teendőkről kérdezem. — Mikor lép életbe a július 11-én kihirdetett törvény? H. T. - A törvény a kihirdetést követő 30 napon, azaz 1991. augusztus 11-én lép életbe. Erre az időpontra megjelenik a végrehajtási rendelet is, ami a törvény konkrét használatát ismerteti. Az életbelépéstől kezdődően 90 napon át nyújthatóak be a kárpótlási igények a Megyei Kárpótlási és Kárrendezési Hivatalba. A postahivatalokban információim szerint 50 Ft-os áron kaphatóak az igénybejelentő egységcsomagok, amelyeken a kárigényt a károsultak bejelenthetik. — Hogyan készült fel a földhivatal a kárpótlási igényekhez szükséges okmányok kiadására? H. T. - A rendelkezésre álló iratokat előkészítettük, elkülönítetten tároljuk. Az 1952-es tagosítási iratok nagyrészt, az 1960-as tagosítás teljes egészében rendelkezésünkre áll. Az elkobzással, kulákföldekkel kapcsolatos iratok viszont hiányosak. — Észrevehető-e az ügyfélforgalmon az emberek készülődése a kárigények benyújtásához? H. T. - Folyamatos érdeklődés már hoszszabb ideje tapasztalható, egyelőre még nem nagy a tömeg. Úgy gondolom az emberek még nem ismerik eléggé a jogszabályt bizonytalanok. Nagyobb ügyfélforgalomra a törvény életbelépését követően számolunk. A közvélemény már a törvényalkotás időszakában részletesen megismerhette a kárpótlási törvényt mégis arra kérem Dr. Várszegi Ernő ügyvédet hogy ismertesse a törvény néhány olyan vonatkozását ami tapasztalatai szerint magyarázatra szorul. V. E. - Voltaképpen sokan várták a jogszabályt ez a várakozás véleményem szerint sokkal nagyobb, mint amit a törvény megvalósíthat. Bár a végrehajtási utasítást ma még nem ismerhetjük (riportunk augusztus 5-én készült) de a törvény keretei már láthatóak és egyértelmű, hogy a vidéken élők többet vártak, mint amit a törvény nyújthat. Ügyfeleim közül sokan azt hiszik, hogy készpénzt kapnak, szinte minden esetben tisztázni kell, hogy a kár ellenértékeként szolgáló kárpótlási jegy értékpapír, amit a törvényben foglaltak szerint hasznosíthat a tulajdonosa.- Mire használható a kárpótlási jegy? V. E - A jegyet annak birtokosa állami tulajdon privatizációja során vagyontárgyak, részvények, üzletrészek, önkormányzat tulajdonába kerülő lakás, termőföld vásárlására fordíthatja. Az Egzisztencia Hitel alapján történő hitelfelvételnél a kárpótlási jegy saját erőként szerepelhet. Az idősebbeket, kisnyugdíjasokat érdekelheti, hogy a kárpótlásra jogosult kérésére - egy később megjelenő jogszabály szerint - a jegy ellenében életjáradék is folyósítható. A kárpótlási jegy felhasználásáról a tulajdonos később is dönthet, mivel a később kibocsátásra kerülő jegyek is a törvény hatálybalépésétől kezdve 3 évig kamatoznak.- Milyen a törvény kapcsán az érdeklődés az ügyvédi irodákban? V. E. - Paks környezetében a kárpótlási törvény tapasztalatom szerint sokakat érint. Már másfél éve érdeklődnek az emberek, többen már a pártok politikai programját is jogszabályként értelmezték. Érdemben a kárpótlási igényekkel csak a néhány nap múlva megjelenő végrehajtási rendelet ismeretében foglalkozhatunk. Fontos kérdés, ami szintén csak a végrehajtási rendeletből derülhet ki, hogy kit tekint a törvény tulajdonosnak, köztudott, hogy nagyon sok olyan „zsebszerződés” született, ami a telekkönyvben nem került bevezetésre. Ha csak a telekkönyvi tulajdonos fogadható el, akkor sokan nem kaphatnak kárpótlást.- Miben tudnak Önök ügyvédek segíteni a károsult állampolgároknak? V.E.- Segítünk a jogszabály értelmezésében, a tulajdon keletkezésével vagy megszűnésével kapcsolatos okmányok beszerzésében. Térképek segítségével egyeztethetőek a helyrajzi számok, a telekkönyvi betétszámok. Az okiratok, bizonyítékok felderítésében, használatában az ügyvéd többnyire nagyobb tapasztalattal bír, mint az állampolgár. A legegyszerűbb otthon felkutatni az elvett tulajdonnal kapcsolatos iratokat. Azt ajánlom mindenkinek, hogy ezzel kezdje a kárpótlási igény intézését.- Köszönjük a tájékoztatást. Katonáné Szalai Irén Olvasók fóruma A tájékoztatás - bármennyire is igyekszik széles közönséghez szólni, riportalanyok szavait idézni, ráirányítani a figyelmet néha egyedi esetekre, sorsokra - természetéből adódóan bizonyos mértékig mindig egyoldalú marad. Pedig egyfajta párbeszédre itt is szükség van: olyan válaszok és gondolatok veszhetnek el kimondatlanul, amelyek mindannyiunk számára fontosak lehetnek. Akadnak persze visszajelzések, abban az esetben, ha valaki éppen nem ért egyet valamelyik újságcikk tartalmával, de mi most nem ezekre gondolunk. Hiszen ezek - szinte kivétel nélkül - eddig is helyet kaptak a lapban. Bár közhely, de igaz: az újságokat tulajdonképpen nem a tollforgató emberek, hanem maga az élet írja. S a hiteles sorok hangulata valahol az olvasók hangulatát is tükrözi. Hogy lapunk valóban életszerű, hiteles és még inkább helyi vonatkozású legyen, úgy érezzük, fontos az is, hogy az itt élők közül bárki elmondhassa gondolatait a nyilvánosság előtt Ezért szeretnénk felkínálni a lehetőséget Tisztelt Olvasóinknak: írják meg jó vagy rossz tapasztalataikat észrevételeiket véleményüket a város életével kapcsolatban; osszák meg velünk örömüket vagy bánatukat, ha úgy érzik, hogy az másokra is tartozik! Mondanivalójukat örömmel közöljük az OLASÓK FÓRUMA rovatban. A szerkesztők Demokratikus (helyi) hatalomgyakorlás A helyi önkormányzat érvényre juttatja a népfelség elvét, helyi közügyekben demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve kifejezi és megvalósítja a helyi közakaratot. A helyi önkormányzat a népfelség elvének helyi letéteményese, ezen elv aapján működve a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében történő gyakorlását valósítja meg. A demokratikus hatalomgyakorlás révén kapcsolódnak az önkormányzatok az állami szervek rendszeréhez. A közhatalom gyakorlása a helyi közügyek demokratikus, nyilvános intézésén túl jogszabály alkotás révén is kifejezésre jut. így, a helyi közakarat önkormányzati döntés és önkormányzati rendelet formájában jelenhet meg. A választójoggal rendelkező helyi lakosok demokratikus joga a helyi önkormányzati képviselőtestület és - közvetlenül vagy a testület révén - vezetőjének megválasztása. A település lakosságát érintő 8 törvény által meghatározott - ügyekben tartott helyi népszavazás is a helyi közhatalom közvetlen gyakorlásának egyik formája.
