Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-07-31 / 12. szám

PAKSI HÍRNÖK 4 1991. július 31. Amit az üdülés előtt tudni kell Paksi halászok Kistormáson A Paksi Vörös Csillag Hisz évtizedek óta meghatározó szerepet tölt be városunk közellá­tásában. A közel fél évszázada működő szövet­kezet megalakulása első évtizedeiben a jó öreg Dunából biztosította az akkor még nagyközség és környékének halszükségletét és a Duna biz­tosított megélhetési lehetőséget közel 30 csa­ládnak. Ahogy felgyorsult az ország iparosodása, úgy szennyeződtek folyóink, köztük a Duna vi­ze is. Ennek következményeként pedig csök­kent a halállomány és a szövetkezet tagjainak létbiztonsága. A ’60-as évek közepén váltásra kényszerült a szövetkezet, vagyis a dunai halászat mellett rá­tért a „nagyüzemi” haltenyésztésre, a tógazda­sági halászatra. Előbb a biritói halastavakon, majd a Szelidi-tavon és a bölcskei „Kéményesi” tavon próbálkoztak (mint később kiderült, siker­rel) elszakadni a hagyományoktól. Akkor úgy látszott, hogy ez a halászati forma hosszútávon megoldja városunk és környékének halellátá­sát De a természeti viszonyok változása követ­keztében, két év óta folyamatosan elapadtak a biritói tavak, itt további haltenyésztésre jelenleg nincs lehetőség. Ez újabb lépésre késztette a szövetkezet vezetőit és megvásárolták a Kistor­máson lévő 75 hektáros halastórendszert, melyből az idén mintegy 12 vagon ponty, har­csa, amúr, busa, süllő kerül a halfogyasztók asz­talára. És az sem közömbös, hogy a Biritóról „átirányított” halászoknak továbbra sincs meg­élhetési gondjuk. A Biritóról átkerült halászok áthelyezésére egy új halásztanyát építettek, melynek a beru­házási költsége megközelíti a 2 millió forintot ZERZA JÓZSEF Több lapban olvashattunk már az üdülés költ­ségének átvállalásával kapcsolatos szja-szabá­­lyok módosításáról Az üdülési szezon most van a csúcson, így e cikk megjelenésének ez adja az ak­tualitást Szeretnénk segítséget nyújtani az üdülés­ben részt vevőknek a jogszabályok közötti eliga­zodásban, hogy a nyaralni készülők számára a le­hető legkedvezőbb megoldást tudják választani. Az adómentesség feltételei: Az új szabály a belföldi üdülés költségeinek 50%-áig ismeri el adómentesnek a munkavállalói érdekképviseleti szervezet illetve a munkáltató által átvállalt össze­get, függetlenül attól hogy az üdülést ki szervezte. A törvény természetesen nem korlátozza az üdülés költségéből átvállalható összeg nagysá­gát, viszont előírja a magánszemélyre vonatko­zóan, hogy az adómentes 50%-ot meghaladó rész az adóköteles jövedelem. Az 50%-ig terjedő adómentesség nem érvé­nyesül, ha a magánszemély az üdülési kedvez­ményt nem a munkáltatótól, vagy a munkavál­lalói érdekképviselettől kapja, továbbá a külföl­di csereüdülésnél, külföldi üdülésnél. Ezekben az esetekben az üdülés átvállalt költsége adókö­teles jövedelem. A mentesség, illetve kötelezettség alanyai: Az 50%-ig terjedő adómentesség a dolgozót a családos beutaló egész összege után megilleti, ha a családos beutalót a nevére állították ki. Az 50%-ot meghaladó költségátvállalás esetén az adókötelezettség szintén azt terheli, akinek a ne­vére szól a beutaló. Nincs tiltó rendelkezés arra, hogy a beutalókat családtagonként névre szó­lóan adják ki. Ez esetben azonban az 50% adó­mentesen juttatott tén'tési kedvezmény csak a dolgozót és csak a munkaviszonyára tekintettel illeti meg, a családtagoknak adott kedvezmény viszont teljes egészében adóköteles. A nem dol­gozó házastárs, a nyugdíjas családtag, a gyer­mek esetében még így is előnyös lehet a beutaló szétbontása, mert ők az összjövedelmük alap­ján egyáltalán nem fizetnek adót, vagy ha még­is, összességében valószínűleg kevesebbet, mint amennyit a dolgozó fizetne. A törvény természetesen nem zárja ki azt a le­hetőséget sem, hogy az üdülés miatti adóterhet az azonos munkáltatónál dolgozó családtagok között megosszák. Ekkor mindkettőjüknek jár az 50% adómentes kedvezmény. Külön kérdés a gyermeküdültetés olyan ese­tekben, amikor a gyermek saját jogán kap be­utalót Ezt bárhonnan is kapja, fő szabályként a természetben nyújtott oktatási, egészségügyi és szociális ellátás mentességi szabálya érvénye­sül, illetőleg ha ezek nem vonatkoztathatók rá, a gyermek a „saját jogán” adóköteles (55 000 fo­rintig 0 kulcs szerint). A vállalati, intézményi üdültetésnél a munkáltató által fenntartott üdü­lőnél az üdülés önköltségét, vagy a beutalójegy által képviselt értéket és a dolgozó, illetőleg a magánszemély által fizetett összeget kell az adó­zás szempontjából összevetni. Nem kifogásolható, ha a kedvezmény, illető­leg az adókötelezettség mértékének megállapí­tásához az ún. önköltséges térítési díjat tekintik meghatározónak. (Azt a díjat, amelyet az idege­nek esetében fizettet az üdülő üzemben tartója.) Üdülőhelyi díj: Mindenekelőtt fontos tisztáz­ni, hogy az üdülőhelyi díjat a helyi önkormány­zat még a régi jogszabály szerint, vagy már az új, a helyi adókról szóló törvény alapján szedi-e. Az utóbbi esetben ugyanis, mint helyi adó levonható a magánszemély adóalapjából, de természetesen csak akkor, ha azt valóban ő fi­zette meg. Ha az üdülési költség részeként a munkáltató átvállalja a fizetendő díjat akkor az előző pont­ban írottak érvényesek. Érdemes megfontolni, hogy melyik megoldás előnyösebb a magán­­személy számára. ZJ. A Paksi Polgármesteri Hivatal árverésre meghirdeti Pakson, a Villany utca 2. szám alatti volt bölcsőde épületének bontását Kikiáltási ár: 300 000 Ft Az árverés időpontja 1991. augusztus 15-én 15.00 óra. Helye: Paksi Polgármesteri Hivatal, földszinti nagyterem. Az épület megtekinthető munkanapokon 8.00-16.30 óráig. (Az épület kulcsa a Paksi Polgármesteri Hivatal műszaki csoportjánál található.) Az árverésen árverezési díj lefizetése ellenében lehet részt venni, amelynek összege 100000 Ft.

Next

/
Thumbnails
Contents