Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-07-03 / 10. szám

1991. július 3. 13 PAKSI HÍRNÖK felborulhat, ezáltal közepes és gyenge aktivitású radioaktív hulla­dék kerülhet a talajvízbe, szivárgá­sok keletkezhetnek Ezek a veszé­lyek a mi országunk esetében sú­lyozottan jelentkeznek. Hiszen gondoljunk csak Csernobilra! A baleset után mezőgazdasági ter­mékeink jóformán senkinek sem kellettek. Mert mi, akár odafigye­lünk a zöldekre, akár nem, hatásu­kat akkor is érezzük. Szerintem az Ipari Miniszté­riumban vagy a Környezetvédelmi Minisztériumban léteznek megfe­lelő eljárások, felelős személyek, akik a további vizsgálatokat kiesz­közölhetnék. Többször javasoltuk, hogy a pártatlanságot biztosítan­dó, vonjunk be független, a szak­ma által javasolt külföldi szakértő­ket a munkába. Konkrét javasla­tunk is volt Rybach László szemé­lyében, aki a Zürichi Technikai Főiskola professzora, s a svájci kormány szakértője több mint egy évtizede. Nem is egy atomerőmű telepítését megelőző szeizmoló­giai vizsgálatnak volt a vezetője, és mellesleg a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja is. Azonban Rybach professzor a mai napig nem kapott semmiféle felkérést.- Az Ipari Minisztérium úgy vé­lekedik, hogy egy szakértő csak azért, mert nyugatról jön, még nem biztos, hogy a megfelelő szak­értő, s ráadásul költségei kemény valutában merülnek fel.- Tény, hogy nem olcsó mulat­ság egyetlen ilyen mélységű vizs­gálat elvégeztetése sem. De, ha úgy vesszük, hogy a beruházás 1-2 ezreléke elégséges ahhoz, hogy minden szempontból meg­nyugtató legyen egy atomerőmű elhelyezése és üzemeltetése, akkor igazán nem sokallhatjuk a ráfordí­tást. És hát, legyünk őszinték! Oly sok mindenre van pénz, miért pont erre nincs? A KFKI atomreaktorá­nak rekonstrukciójára mintegy 800 millió forint szó nélkül meg lett szavazva, ugyanakkor kis kuta­tóhelyek néhány százezer forintos támogatási kérelme „nincs miből” alapon legtöbbször elutasításra kerül. A lényeg sajnos az, amit már Parkinson is megmondott: „A bi­ciklitárolót mindenki vitathatja, az atomerőművet viszont senki sem. ”- Az Akadémián azt mondták, hogy csak az elmúlt két évben 300 millió forintot fordítottak a PAV földrengéstani vizsgálataira...- Ez nagyon érdekes, most hal­lom először! Fogalmam sincs, hogy azt a 300 milliót mire költöt­ték el, az biztos, hogy a tanszék a legutóbbi, Paks környezetének neotektonikája című vizsgálatáért 900 ezer forintot kapott. Ez nem lehet igaz! - hitetlenked­tem. De sajnos újabb és újabb té­nyek győztek meg arról, hogy még egy ilyen, egy egész nemzet életét meghatározó kérdés tisztázásánál is a forintmilliők nem a szükséges vizsgálatok fontosságára való te­kintettel lettek szétosztva. Már hal­lom is a konkrét példát követelők hangját! íme: a veszélyes hulladé­kok tárolásának 1988-as kutatási témáiban a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézet a hulla­déktemető földrengés-veszélyez­­tettségének vizsgálataira 145 ezer forintot kapott, míg a VTTUKI pa­tak- és forráshozammérő műtár­gyak, csapadékmintavevők üzemel­tetésére, felszín alatti vizek hidroló­giai vizsgálatára több mint 8 millió forint bevételt könyvelhetett el. Nemzet elleni vétek Mindezek ismeretében szeret­ném tudni, hol van nálunk becsüle­te a tisztességes szakértői munká­nak? Megtörténhet, hogy alakuló demokráciánkban csak azon tudó­sok véleményét veszik alapul, egy atomerőműberuházás eldöntésé­nél is, akiket gyengéd (de inkább erős) szálak fűznek az atomlobby­hoz?! Megtörténhet, hogy a ma­gyar geofizikusok véleménye elle­nére - mely kimondja, hogy a ren­delkezésre álló adatok alapján nemzetek elleni vétek egy olyan atomerőművet bővíteni, mely aktív törésvonalak metszéspontjában fek­szik - ennek ellenére Parlamentünk az atomlobby kedvére dönt?! Én na­gyon bízom benne, hogy nem ismét­lődhet meg még egyszer a 60-70-es évek gyakorlata, amikor néhány év­re még a képzést is beszüntették a Geofizikai Tanszéken, mondván: „mindent tudunk az ország geoló­giai adottságairól”, s eme nagy tudás birtokában határoztak később az eocén-programról, Bős-Nagyma­rosról. Nagyon remélem, hogy né­hány „struccpolitikus”, aki egysze­rűen nem akar tudomást venni ter­mészeti körülményeinkről, adottsá­gainkról, nem fog az országra eről­tetni egy olyan beruházást, mely minden tekintetben mentes a józan ész elvárásaitól Valamelyest megértem az ato­mosok álláspontját. Tudom, hogy csak Magyarországon több ezer ember megélhetése függ az erő­műtől. Éppen ezért (illetve nem­csak ezért) senki nem akarja - leg­alábbis egyelőre - bezáratni a PAV-ot Dehát legalább ne tetőz­zük a hibás döntések sorozatát újabbakkal! Atomerőművet bőví­teni egy olyan korban, amikor rendre bezáratják szerte a világon a már meglévőket?! Atomerőmű­vet bővíteni egy olyan kis ország­ban, mint Magyarország, hogy a villamosenergia-ellátás majdnem egyetlen erőmű helyes vagy hely­telen működésétől függjön?! Atomerőművet bővíteni egy olyan helyszínen, ahol nem kizárt a való­színűsége annak, hogy a működés évtizedei során megmozdul a föld?! Atomerőművet bővíteni egy olyan cég (EDF) ajánlata alapján, mely több milliárddal tartozik kor­mányának, s most „környezeti gyarmatosítással” kívánja létét megmenteni?! (Bár az EDF a sajtó képviselői előtt tagadta, hogy anyagilag nehéz helyzetben lenne, furcsa módon egy héttel korábban a zöldmozgalmak jelenlétében beismerte eladósodottságát.) És mindezek ismeretében atomerő­művet bővíteni egy olyan ország­ban, ahol még a fél évvel ezelőtti közvéleménykutatás a következő­ket állapította meg: „Az építendő atomerőművel kapcsolatban a la­kosság többsége elutasító vélemé­nyen van... A jelen körülmények fennállása esetén a lakosság elvet­né egy újabb atomerőmű építé­sét... (Igaz, hogy az áprilisban vég­zett második közvéleménykutatás adatai az erőmű bővítésére vonat­kozóan kedvezőbbek, de még min­dig nem olyan arányban - 47 szá­zalék igen, 42 százalék nem -, hogy ez alapján bátran lehetne hi­vatkozni az atomerőmű bővítésé­nek szükségességére.) A lakosság legnagyobb része elsősorban az atomenergia felhasználását kár­hoztatja a hulladékelhelyezési problémákért Magyarországon... A magyar lakosság majdnem felé­nek véleménye szerint az atom­­erőművi beruházásokkal kapcso­latos döntések legfőbb letétemé­nyese maga a nép legyen, népsza­vazás útján.” Mindezek után szeretném újból feltenni a kérdést: Kinek kell ma Magyarországon atomerőmű?Re­mélem, most már objektív válaszo­kat kapok! VRANA ILDIKÓ Megjelent a RING-ben. Az új nyugdíjasház alatti Tungsram márkabolt megnyílt! Hagyományos, szupertakarékos izzók, formatervezett belga spotlámpatestek, autó-motor gyújtógyertyák és akkumulátorok nagy választékával várja vásárlóit Nyitva tartás: hétfőtől péntekig: 8-17 óráig, szombaton: 8-12 óráig.

Next

/
Thumbnails
Contents