Paksi Hírnök, 1991 (3. évfolyam, 1-22. szám)

1991-06-19 / 9. szám

PAKSI HÍRNÖK 6 1991. június 19. TESTÜLETI HÍREK JÚNIUS 10.17.00 ÓRA A napirendi pontok elhang­zása után Hajdú János, a gaz­dasági bizottság elnöke java­solta a testületnek, hogy a helyi iparűzési adóról szóló rende­lettervezet II. menetének tár­gyalását tegyék át a június 24-i testületi ülésre. Indokai között az szerepelt, hogy az I. menet­ben tárgyalt rendelettervezet­hez értékes javaslatok és infor­mációk érkeztek. Ezért a bizott­ság álláspontja az, hogy mielőtt döntene a képviselő-testület az iparűzési adóról, előtte gondo­sabban, a javaslatokat értel­mezve kellene vitát nyitni a ren­delettervezet felett. A testület a javaslatot elfogadta, így a helyi iparűzési adóról szóló rende­lettervezet II. menetének tár­gyalása a június 24-i ülésen fog megtörténni. Ezt követően az önkormány­zat Szervezeti és Működési Szabályzatáról esett szó. Bre­­bovszky János testületi képvi­selő módosító indítványában javasolta, hogy a város képvi­selő-testületének Szervezeti és Működési Szabályzatában sze­repeljen a Magyar Közlöny 80. számában megjelent 20. pa­ragrafusának 2. bekezdése - nyilván a helyi viszonyokra átültetve -, valamint a 21. pa­ragrafusa, amely kimondja: A képviselő-testület a polgármes­ternek, bármely települési kép­viselőnek a javaslatára a tele­pülési képviselők közül tanács­nokokat választhat. A tanács­nok felügyeli a képviselő-testü­let által meghatározott önkor­mányzati feladatkörök ellátá­sát. A képviselő szerint az SZMSZ- ben erről szó sincs, mit lehetőség sem szerepel. Ugyanakkor van­nak települések ahol minden tes­tületi tag tanácsnoki feladatkör­rel van megbízva. Mint később nyilatkozta: az elfogadott SZMSZ-szel kapcso­latban, a bizottságoknak sem döntési jogköre sem pedig iga­zán felügyeleti jogköre nin­csen. Ennek csak kerülő úton, a polgármesteren, vagy a képvi­selő-testületen keresztül tud­nak érvényt szerezni. A tanácsnok egy olyan jogi személy lenne, aki közvetlen fe­lügyeleti jogkörrel rendelkez­ne. Mivel azonban ezt a típusú feladatkört a Működési Sza­bályzat kihagyta, ezért a köz­vetlen önkormányzásba való beleszólást megakadályozta és minden munkával az appará­tust bízta meg és ruházta föl. Ez a fajta elzárkózás egyrészt könnyít a helyzeten, hiszen a testület kitérhet a felelősségre vonás elől, mondván, hogy nem ismerték a feladatköröket, másrészt pedig felelőtlenség, mert a választók a képviselő­­testületet bízták meg az önkor­mányzással. A módosító indítvánnyal kapcsolatban dr. Blazsek Ba­lázs jegyző elmondta, hogy a 21. szakasz utolsó bekezdésé­ből nem derül ki, hogy operatív beavatkozásra szükség lenne. Ugyanakkor miben határoz­nák meg a bizottság elnökének a feladatát, hiszen mi más is le­hetne, mint a saját bizottságuk által tárgyalt napirendi pontok ellenőrzése. Ez nem azt jelenti, hogy bármely tanácsnok az ap­parátuson belül belső ellenőr­zést tarthat. Az önkormányzati törvény erre vonatkozóan nem ad felhatalmazást egyetlen te­rületi képviselőnek sem. Meg­adja viszont a jogkört a köztár­sasági megbízottnak, a megbí­zott területi hivatalainak, az ügyészségnek és az olyan szer­veknek, melyek iratokat kér­hetnek be. Az említett témához kapcso­lódva Szalai-Dobos István, az ügyrendi bizottság elnöke el­mondta, hogy a tanácsnok a választott testületnek az egy­személyi felelőse, referense, s ilyen értelemben az adott szak­területnek, az adott településen a polgármester után a legfőbb közjogi méltósága. Valóban, az önkormányzati törvény megemlíti a tanácsnok fogalmát, de anélkül, hogy sza­bályozná a működését. Ezzel az erővel - mivel a törvény erre is ad lehetőséget - az összes képviselőből alpolgármestert lehetne csinálni. A hozzászólások után a tes­tület egy fő ellenében Bre­­bovszky János képviselő mó­dosító indítványát elutasította. Ezt követően a június 10-i tes­tületi ülés többek között megtár­gyalta a lakásépítés és -fenntar­tás helyi támogatásáról szóló rendelettervezetet az első lakás­hoz jutók támogatásáról szóló rendelettervezetet valamint Ber­­náth Lajosnénak a IV. Sz. Általá­nos Iskola és Krémer Dezsőnek a szakmunkásképző iskola igaz­gatójává történő megbízását Ez utóbbinál 1991 augusztus 1-jétől 1996. július 31-ig tartó időszakra az igazgatói munkakör betölté­sére kinevezte Bernáth Lajos­­nét és Krémer Dezsőt. Értesítjük a lakosságot, hogy 199L június 24-én 14 órakor a városházán testületi ülést tartunk. Napirendi pontok: 1. A helyi szociálpolitika intézményrend­szerének átvilágítása. Előadó: BOR IMRE polgármester. 2. Helyi támogatási kérelmek elbírálása. Előadó: HORTOBÁGYINÉ DR. GERA JUDIT hatósági csoportvezető. 3. Első lakáshoz jutók támogatási kérelmé­nek elbírálása. Előadó: HORTOBÁGYINÉ DR. GERA JUDIT hatósági csoportvezető. 4. Önkormányzati jelképek használatának szabályozása (címer, zászló). Előadó: DR. BLAZSEK BALÁZS jegyző. 5. Helyi népszavazás, népi kezdeményezés­ről szóló rendelettervezet II. tárgyalása. Előadó: DR. BLAZSEK BALÁZS jegyző. 6. Köztisztaság fenntartásáról szóló törvény módosításáról szóló rendelettervezet IL tárgyalása. Előadó: KAKASYNÉ JAKAB BERTA főelőadó. 7. AII. világháborús emlékműre kiírt tervpá­lyázat értékelése. Előadó: BOR IMRE, polgármester. 8. A PSE költségvetési támogatásának mó­dosítása. Előadó: SZINGER FERENC, a PSE ügyvezető elnök. 9. Helyi iparűzési adó II. tárgyalása. Előadó: BOR IMRE polgármester. 10. Önkormányzati bérlakásokban fizetendő víz- és csatornadíjak megállapítása. Előadó: VÁRSZEGINÉ NÉMETH MÁRIA gazdasági csoportvezető. Önkormányzati képviselő-testület

Next

/
Thumbnails
Contents