Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-03 / 6. szám
Harc a túlélésért (II.) Egy vidéki sportegyésület társadalmi munka szervezésével spórolt jelentős összegeket a közelmúltban. A sportolás feltételeinek javítása érdekében új öltözőt és edzőtermet építettek az egyesületet kedvelő fiatalok, s barátaik - teljesen ingyen. Manapság, amikor az embereknek már nagyon kevés az idejük, s ha akad egy kevés, akkor azt a megélhetés miatt pluszmunkával kell tölteni, nehéz ilyen társadalmi munkát szervezni, de esetenként azért ez is járható út. Főleg kis községekben, falvakban működő egyesületek esetében. Szintén jelentős pénzösszegekhez jutnának az egyesületek, ha egységes fellépésükkel elérnék, hogy a sporthivatal saját vállalatai nyereségének egy részét sportcélokra fordítaná. Az is nagy bevételt hozna az egyesületnek, ha a különböző gazdálkodóegységeket nem csak arra kérnék fel, hogy szponzorálják őket, hanem arra ajánlkoznának, hogy a vállalatok, szövetkezetek egy-egy kiemelt versenyzőt támogassanak. A legtehetségesebbek menedzselése így nem vonna el pénzt az egyesülettől, sőt hozna. Komoly változást eredményezhetnek az egyesületek életében, ha átalakulnának részvénytársaságokká. Az egyesületeknek is a piachoz kell alkalmazkodniuk, egyáltalán nem törvényszerű a jelenlegi helyzet konzerválása. Az alakuló részvénytársaság folytasson termelő, vagy szolgáltató tevékenységet, és az így szerzett összeget áramoltassa vissza a sportba. Az egyesületek a jelenlegi formájukban nem igazán életképesek, ezért változtatásra van szükség. A mai helyzet vázolásakor megállapíthatjuk, hogy az egyesületek többcsatornás finanszírozással működnek. így jön a pénz a tanácstól, a bázistól, a sporthivataltól, vagyis nem a saját bevétel nominál, hanem a támogatások. A versenyzők egy részét a bázisszerv alkalmazza, ez az összeg évenként több millió forintot tesz ki. Ez a támogatás beépül az adott gazdálkodó szerv termékeinek árába, végső soron a fogyasztó fizeti meg a játékosokat. Az egyesület függ a bázisszervtől. E bázisszervnek profiljába nem tartozik a sport, a gazdasági függés tehát két olyan szervezet között áll fönn, amelyet semmilyen gazdasági érdek nem köt össze egymással. Következésképp a sport a bázisszervek véleményétől, jóindulatától, másképpen a személyes kapcsolatoktól, az alkalmi döntésektől függ. A mechanizmusba nem épül be szorosan a fogyasztó - értsd: a szurkoló -, a finanszírozási rendszer nélküle is működik. Több javaslat szerint részvénytársaságot kellene alakítani, amely sport-szórakoztató tevékenységet végez, emellett vállalkozik is. A vállalkozások piaci versenyképességét a sport révén bevezetett név fokozhatná. Az alaptőke összeállításának tervezett módja a következő: a bázisszervek háromévi támogatásukat előre kifizetnék, és a jövőben hasonló támogatásra - éppen a részvénytársaság önfinanszírozó jellege miatt - nem kellene vállalkozniuk. A részvénytársaság megerősödése érdekében a bázisszervek az első néhány évben lemondanak osztalékukról. Döntési jogkörrel az alapítók rendelkeznek. Ebben a rendszerben a sport is piaci vállalkozás, így közvetlen összefüggés alakulhatna ki a szurkolók elégedettsége és a bevétel, illetve a teljesítmény és a keresetek között. A játékos munkaadója az új vállalkozás lenne, vagyis a jövedelem ugyanattól a szervezettől származna, amelyik a munkáltatói jogokat is gyakorolja. (folytatjuk) Zerza József Még egyszer (remélem utoljára) a PSE kontra Vábró-ügyről! Zerza József arra biztatja a kedves olvasót, döntsön ki volt rosszhiszemű, ki halmozott hibát hibázva a PSE kontra Vábró-ügyben. Én azt mondom, már nem érdemes döntésre biztatni senkit, megtette ezt az egyetlen illetékes és jogos fórum, a Munkaügyi Bíróság. Döntött, és igazat adott nekem. Jog szerint tehát nem a volt vezetőedzője vagyok a csapatnak, hanem a jelenlegi, igaz, szabadságon. (Mondom: jog szerint, de vajon a jog betartásában állunk-e a jogállamiság szintjén?) Az olvasót elgondolkodásra kellene biztatni. Valóban az a rosszhiszemű, aki nem hagyja magát becsapni, nem hagyja a jogtalanságokat, a meggondolatlan lépéseket? Rendet kellett volna teremteni - félreállítottak, döntőbizottság határozatát be kellett volna tartani - alkudoztak, meg kellett volna fellebbezni a döntést, ha jogtalannak érezték - felmondtak. Ez így rendjén volt? Amin igazán érdemes elgondolkodni mindenkinek, az a jövő. Vajon jó, megfelelő, hozzáértő komoly szakemberek kezében van-e a paksi labdarúgás ügye, és az ezt fedező pénzek kezelése?! Vábró József edző Konzervgyári mintabolt * Zöldségfélék, gyümölcsök, konzervek, különféle italok nagy választéka mellett a Paksi Hírnök számait is megvásárolhatják. Gyors és udvarias kiszolgálás, az árak is szolidabbak az átlagnál. - b -* A város sportja Tájfutás. A Tolna Megyei Tájfutó Szövetség Pakson tartotta idei első elnökségi ülnökségi ülését. Az ülésen az 1990. évi főiskolai világbajnokság megrendezésével kapcsolatos feladatok kerültek napirendre. Az ülésen képviseltette magát az országos szövetség vezérkara is. Sakk. Jól szerepeltek az Atomerőmű SE sakkozói Tolna megye 1990. évi egyéni és csapat villám versenyén. Egyéniben: 1. ifi. Paszler (KSZE Szekszárd) 9,5, 2. Kiss (ASE) 9,5, 3. Németh (ASE) 8 ponttal. Csapatban: 1. Atomerőmű SE I. 19.2. KSZE Szekszárd 17,3. Atomerőmű SE II. 14 ponttal. Ökölvívás. A Leposa testvérek emlékverseny állása: 1. Dombóvár 72.2. Paksi SE 67, 3. Kecskemét 61 ponttal. Kosárlabda. A férfi NB I. A-csoport dobólistájának végeredménye: 1. Berkics (Szolnok) 558, 2. Hossu (Baja) 529, 3. Walke (Honvéd) 507, 4. Weglorz (Oroszlány) 438, 6. Bell (Körmend) 427,7. Dobi (ZTE) 413, 8. Rosinszki (Videoton) 401, 9. Bognár (Oroszlány) 382, 10. Halm (Bp. Honvéd) 364, 11. Morgen (ASE) 361, 12. Zsebe (Körmend) 358, 13. Pyszniak (ASE) 357, 14. Turcsán (Tungsram) 355, 15. Mokos (MAFC) 347. Kajak-kenu. Hoffmann Ervin az Atomerőmű SE kenusa február 3-március 6. között spanyolországi edzőtáborban volt, mint a magyar felnőttválogatott tagja. Labdarúgás. NB II. Nyugati csoport góllövőlistája. Összesen 328 gól esett, ami mérkőzésenként 2,733-as átlagnak felel meg. Az élcsoport állása: Halász (Sopron) Takács (Komló) 9-9, Skublics (Olajbányász) 8, Kajdy (Vólán) Kádár (Paksi SE), Kálmán (ZTE), Muraközy (III. kér. TTVE), Szedlacsek (Dorog), Wittmann (ZTE) 7-7 góllal. Ökölvívás. Az 1989: évi ökölvívó ranglistán a Paksi SE versenyzői az alábbi helyen végeztek az egyes súlycsoportban. 54 kg: 1. Bognár, 57 kg: 2. Kalocsai, 60 kg: 3. Petrovics, 63,5 kg: 7. Ledneczki, 8. Szili, 67 kg: 1. Szabó L. 9. Rimóczi R, 71 kg: 1. Gál. 5. Forgács, 81 kg: 1. Erős, 4. Elekes, 5. Rimóczi J,+ 91 kg: 2. Hart. Abszolút rangsorban: 4. Gál 325, 6. Erős 280, 7. Szabó 275, 8. Bognár 270 ponttal.- za jó -PAKSI HÍRNÖK 12 1990. ÁPRILIS 3.
