Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-04-03 / 6. szám

Harc a túlélésért (II.) Egy vidéki sportegyésület társa­dalmi munka szervezésével spórolt jelentős összegeket a közelmúlt­ban. A sportolás feltételeinek javí­tása érdekében új öltözőt és edző­termet építettek az egyesületet ked­velő fiatalok, s barátaik - teljesen ingyen. Manapság, amikor az emberek­nek már nagyon kevés az idejük, s ha akad egy kevés, akkor azt a meg­élhetés miatt pluszmunkával kell tölteni, nehéz ilyen társadalmi munkát szervezni, de esetenként azért ez is járható út. Főleg kis köz­ségekben, falvakban működő egye­sületek esetében. Szintén jelentős pénzösszegek­hez jutnának az egyesületek, ha egységes fellépésükkel elérnék, hogy a sporthivatal saját vállalatai nyereségének egy részét sportcé­lokra fordítaná. Az is nagy bevételt hozna az egyesületnek, ha a külön­böző gazdálkodóegységeket nem csak arra kérnék fel, hogy szponzo­rálják őket, hanem arra ajánlkozná­nak, hogy a vállalatok, szövetkeze­tek egy-egy kiemelt versenyzőt tá­mogassanak. A legtehetségesebbek menedzselése így nem vonna el pénzt az egyesülettől, sőt hozna. Komoly változást eredményez­hetnek az egyesületek életében, ha átalakulnának részvénytársasá­gokká. Az egyesületeknek is a piachoz kell alkalmazkodniuk, egyáltalán nem törvényszerű a jelenlegi hely­zet konzerválása. Az alakuló rész­vénytársaság folytasson termelő, vagy szolgáltató tevékenységet, és az így szerzett összeget áramoltassa vissza a sportba. Az egyesületek a jelenlegi formájukban nem igazán életképesek, ezért változtatásra van szükség. A mai helyzet vázolásakor meg­állapíthatjuk, hogy az egyesületek többcsatornás finanszírozással mű­ködnek. így jön a pénz a tanácstól, a bázistól, a sporthivataltól, vagyis nem a saját bevétel nominál, ha­nem a támogatások. A versenyzők egy részét a bázisszerv alkalmazza, ez az összeg évenként több millió forintot tesz ki. Ez a támogatás be­épül az adott gazdálkodó szerv ter­mékeinek árába, végső soron a fo­gyasztó fizeti meg a játékosokat. Az egyesület függ a bázisszervtől. E bázisszervnek profiljába nem tarto­zik a sport, a gazdasági függés tehát két olyan szervezet között áll fönn, amelyet semmilyen gazdasági ér­dek nem köt össze egymással. Kö­vetkezésképp a sport a bázisszervek véleményétől, jóindulatától, más­képpen a személyes kapcsolatoktól, az alkalmi döntésektől függ. A mechanizmusba nem épül be szo­rosan a fogyasztó - értsd: a szurko­ló -, a finanszírozási rendszer nél­küle is működik. Több javaslat szerint részvény­­társaságot kellene alakítani, amely sport-szórakoztató tevékenységet végez, emellett vállalkozik is. A vál­lalkozások piaci versenyképességét a sport révén bevezetett név fokoz­hatná. Az alaptőke összeállításának tervezett módja a következő: a bá­zisszervek háromévi támogatásu­kat előre kifizetnék, és a jövőben hasonló támogatásra - éppen a részvénytársaság önfinanszírozó jellege miatt - nem kellene vállal­kozniuk. A részvénytársaság meg­erősödése érdekében a bázisszer­vek az első néhány évben lemonda­nak osztalékukról. Döntési jogkörrel az alapítók rendelkeznek. Ebben a rend­szerben a sport is piaci vállalko­zás, így közvetlen összefüggés alakulhatna ki a szurkolók elége­dettsége és a bevétel, illetve a tel­jesítmény és a keresetek között. A játékos munkaadója az új vállalko­zás lenne, vagyis a jövedelem ugyanattól a szervezettől származ­na, amelyik a munkáltatói jogokat is gyakorolja. (folytatjuk) Zerza József Még egyszer (remélem utoljára) a PSE kontra Vábró-ügyről! Zerza József arra biztatja a kedves olvasót, döntsön ki volt rosszhiszemű, ki halmozott hibát hibázva a PSE kontra Vábró-ügyben. Én azt mondom, már nem érdemes döntésre biztatni senkit, megtette ezt az egyetlen illetékes és jogos fórum, a Munkaügyi Bíró­ság. Döntött, és igazat adott nekem. Jog szerint tehát nem a volt vezetőedzője vagyok a csapatnak, hanem a jelenlegi, igaz, szabadságon. (Mondom: jog szerint, de vajon a jog betartásában állunk-e a jogállamiság szintjén?) Az olvasót elgondolkodásra kellene biztatni. Való­ban az a rosszhiszemű, aki nem hagyja magát becsap­ni, nem hagyja a jogtalanságokat, a meggondolatlan lépéseket? Rendet kellett volna teremteni - félreállítottak, döntőbizottság határozatát be kellett volna tartani - al­kudoztak, meg kellett volna fellebbezni a döntést, ha jogtalannak érezték - felmondtak. Ez így rendjén volt? Amin igazán érdemes elgondolkodni mindenkinek, az a jövő. Vajon jó, megfelelő, hozzáértő komoly szak­emberek kezében van-e a paksi labdarúgás ügye, és az ezt fedező pénzek kezelése?! Vábró József edző Konzervgyári mintabolt * Zöldségfélék, gyümölcsök, konzervek, különféle italok nagy választéka mellett a Paksi Hírnök szá­mait is megvásárolhatják. Gyors és udvarias kiszolgálás, az árak is szoli­­dabbak az átlagnál. - b -* A város sportja Tájfutás. A Tolna Megyei Tájfu­tó Szövetség Pakson tartotta idei el­ső elnökségi ülnökségi ülését. Az ülésen az 1990. évi főiskolai világ­­bajnokság megrendezésével kap­csolatos feladatok kerültek napi­rendre. Az ülésen képviseltette ma­gát az országos szövetség vezérkara is. Sakk. Jól szerepeltek az Atom­erőmű SE sakkozói Tolna megye 1990. évi egyéni és csapat villám ver­senyén. Egyéniben: 1. ifi. Paszler (KSZE Szekszárd) 9,5, 2. Kiss (ASE) 9,5, 3. Németh (ASE) 8 ponttal. Csapatban: 1. Atomerőmű SE I. 19.2. KSZE Szekszárd 17,3. Atom­erőmű SE II. 14 ponttal. Ökölvívás. A Leposa testvérek emlékverseny állása: 1. Dombóvár 72.2. Paksi SE 67, 3. Kecskemét 61 ponttal. Kosárlabda. A férfi NB I. A-cso­­port dobólistájának végeredménye: 1. Berkics (Szolnok) 558, 2. Hossu (Baja) 529, 3. Walke (Honvéd) 507, 4. Weglorz (Oroszlány) 438, 6. Bell (Körmend) 427,7. Dobi (ZTE) 413, 8. Rosinszki (Videoton) 401, 9. Bognár (Oroszlány) 382, 10. Halm (Bp. Honvéd) 364, 11. Morgen (ASE) 361, 12. Zsebe (Körmend) 358, 13. Pyszniak (ASE) 357, 14. Turcsán (Tungsram) 355, 15. Mo­­kos (MAFC) 347. Kajak-kenu. Hoffmann Ervin az Atomerőmű SE kenusa február 3-március 6. között spanyolországi edzőtáborban volt, mint a magyar felnőttválogatott tagja. Labdarúgás. NB II. Nyugati cso­port góllövőlistája. Összesen 328 gól esett, ami mérkőzésenként 2,733-as átlagnak felel meg. Az él­csoport állása: Halász (Sopron) Ta­kács (Komló) 9-9, Skublics (Olajbá­nyász) 8, Kajdy (Vólán) Kádár (Pak­si SE), Kálmán (ZTE), Muraközy (III. kér. TTVE), Szedlacsek (Do­rog), Wittmann (ZTE) 7-7 góllal. Ökölvívás. Az 1989: évi ökölvívó ranglistán a Paksi SE versenyzői az alábbi helyen végeztek az egyes súlycsoportban. 54 kg: 1. Bognár, 57 kg: 2. Kalocsai, 60 kg: 3. Petrovics, 63,5 kg: 7. Ledneczki, 8. Szili, 67 kg: 1. Szabó L. 9. Rimóczi R, 71 kg: 1. Gál. 5. Forgács, 81 kg: 1. Erős, 4. Elekes, 5. Rimóczi J,+ 91 kg: 2. Hart. Abszolút rangsorban: 4. Gál 325, 6. Erős 280, 7. Szabó 275, 8. Bognár 270 ponttal.- za jó -PAKSI HÍRNÖK 12 1990. ÁPRILIS 3.

Next

/
Thumbnails
Contents