Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-04-03 / 6. szám

kiemelkedő személyiségei * A kiválasztásnak egyetlen szem­pontja volt: az illető író bármilyen kapcsolatba is került a fent említett helységek valamelyikével (ott szü­letett, élt, munkálkodott, tanult stb.), bekerült dolgozatomba. A munka elkészítésénél a vonat­kozó szócikkek betű- és szöveghű közlése mellett döntöttem. A Ma­gyar Könyvkiadók és Könyvterjesz­tők Egyesülése által 1980-81-ben kiadott lexikon a városi könyvtár­ban és az 1. sz. fiókkönyvtárban megtalálható. (Ez a dolgozat 1988-ban a Tolna Megyei Levéltár helytörténeti pá­lyázatára készült.) * Aszalay József (szendrői): nyug. magyar királyi helytartósági titkár, szül. 1798. február 14. Pakson, Tol­na megyében. Tanult Kalocsán, Pesten, Váczott és Egerben; a ren­des tanulmányokon kívül külö­nösen a nyelvekben és a szépmű­vészetekben képezte ki magát. 1817-ben a magyar udvari kanczel­­láriánál mint fogalmazó gyakornok kezdett szolgálni; 1819-ben udvari fogalmazó lett és az maradt hét éven át. Ez idő alatt készítette el Magyarország nagy térképét. 1826- ban a m. kir. helytartó tanácshoz titkárnak neveztetett ki, s e mi­nőségben maradt, midőn hivata­láról lemondván, mályi, borsod­­megyei birtokára vonult, hol a zenének, kertészetnek és az iroda­lomnak élt. 1849-ben mégegyszer a nyilvánosság terére lépett és az orosz táborban kormánybiztos volt. Ezen szomorú tiszte után ismét visszavonult. Ezen időben maradt fenn egy levele anyjához (Debrecen, 1849. aug. 6.), melyet a Pesti Napló (1888. 228. sz.) közölt. Meghalt 1874. október 6. Egerben. A Wigand féle Esmeretek Tárának munkatársa volt. Munkáiból mutatványokat és néhány teljes cikket közölt a Divatcsarnokban (1855.). Hölgyfutárban (1858.), Két Garasos Újságban (1859). Vasár­napi Újságban (1858.) és a Nap­keletben (1858., 1859.)-Munkái: 1. Klélia, vagy Vihnyének emléke­zete. Pest, 1820. (Névtelenül.) - 2. Mappa generális tpogr. eccl. etnogr., statistica Regni Haunga­­riae magni item principátus Transylvániae. 1:700000 7 föl. Vindobonae, 1830-38. Ign. Klang. (Ezen munkáját I. Ferencz császár­nak ajánlotta, s ezért sok kitünte­tésben részesült: V. Ferdinánd kirányunk nagy érdempénzzel, XII. Leó pápa arany emlékpénzzel, Portugália királya a Krisztus-rend keresztjével, a luccai herceg szent Lajos érdemkeresztjével, a porosz és würtembergi királyok arany ér­mekkel ajándékozták meg; a párizsi statisticai társaság pedig tagjai közé sorozá, mire e társaság számára államtani közleményeket írt franczia nyelven.) - 3. Szellemi om­nibus, kéjutazásra az élet utain. 3. köt. Pest, 1855-56. (2. bőv. kiadás a szerző arczképével. Ugyanott 1861.) - e. Eszmék az életnap fogyatkozásai és leáldoztáról. Ugyanott, 1858. - 5. szellemi röppentyűk, történeti és humoristi­­cai színezettel. Ugyanott 1859. - 6. Szellemi omnibus kis tükre. Eger. 1866. - 7. Pikant vázlatok az élet és történelméből. Eger. 1863. (2. számlap-kiadás. 1867.) Thewrewk József: Magyarok Szü­letésnapjai 18. - Jelenkor Encyklopé­­dia 358. - Pesti Napló 1856.338., 1888. 228. sz. - M. Sajtó. 1858. 40. sz. - Egyetemes M. Encykl. IV. 113. - Fő­városi Lapok. 1884.39., 1888.228. sz. (Vadnai K. Gyászmagyar sz. czikke.) - Borsodm. Lapok 1884.39. sz. - Pet­iik Könyvészete és bibliogr. Gyász­­jelentés. Gutái Istvánné (folyt, köv.) gyei pártbizottságra. Felelősségre vont, hogy milyen jogon nyilatkoz­tam én az atomerőműről, hiszen ők még azt sem tudják, hogy egyálta­lán hol lesz az erőmű felépítve. No ez megmagyarázza, hogy mit jelen­tett nekünk az akkori önállóság.- Mikor lett nagyközség Paks?- 1971-ben nyilvánították nagy­községgé és ideadtak egy csomó olyan hatáskört, amihez sem pénz, sem státusunk nem volt. Ekkor kezdtük a szennyvízhálózat kiépíté­sét, a négyszintes tanácsi házak épí­tését. Sikerült kicsikarni 1 millió forin­tot a megyétől egy ABC-áruházra a konzervgyárral szemben. Ezzel az újvárosi rész ellátási gondjain sikerült enyhíteni. Ugye régen Paks központja a Béke Szálló előtti tér volt, itt álltak meg a bu­szok, innen indultak, minden ezen a részen volt. De milyen volt ez a központ? Például abban az időben volt ott egy nyilvános WC - inkább budi - de még ajtaja sem volt. Nos ezért építettük 1972-ben az új nyil­vános WC-t a bazársor mögött. Megkezdtük a mai Deák Ferenc iskola építését és a rendelőintézet építése is ekkor indult el. Az ünne­pélyes alapkőletételhez Vígh De­zső megyei elnökhelyettes jött ki, aki itt volt tanácstag, de csak azért, hogy elnökhelyettes lehessen.- Karcsi bácsi! Mi lehet az oka, hogy a megyei emberek ennyire hara­gudtak (haragudnak) Paksra?- Ezen mi is sokat törtük a fejün­ket. Talán az, hogy a megye attól félt, hogy ha ez a község elindul a fejlődés útján, akkor vetélytársa lesz Szekszárdnak. Mellesleg jogos volt a félelmük, hiszen Szekszárd távol van a Dunától, elkerüli a 6-os főút, tehát egy jelentéktelen helyen fekszik. A legnagyobb baj az volt, hogy nem volt kihez menni segítsé­gért. A járás is a megye meghosz­­szabbított kaija volt és a szócsövük. Még egy esetet elmondok az ellen­tétek érzékeltetésére. 1972 karácso­nya előtt egy nagy értekezletet tar­tottak Budapesten az erőmű építé­sével kapcsolatban. Az értekezletet egy miniszterhelyettes vezette és voltunk vagy negyvenen. Én a nagyközségi párttitkárral és a vb-tit­­kárral voltam. Ott vettük észre, hogy a megyétől is hárman jöttek, de egy szót sem szóltak hozzánk. Ezen az értekezleten az volt a fő téma, hogy hol gazdaságosabb megépíteni az erőművet. Az első felszólaló a megyei állás­pontot képviselte, ám a huszadik­harmincadik mind Paksot javasolta. Mikor mindenki elmondta a vé­leményét, azután adtak szót a me­gyei vezetésnek. Borbás János, ak­kori tervosztályvezetőt készítették fel hozzászólásra. Amit az Paksról elmondott, amíg élek nem fogom elfelejteni. Azt a gyalázkodást, amit az a nyilvános­ság előtt Paksról elmondott... Miután a megye elmondta véle­ményét, nekem adta át a szót a mi­niszterhelyettes. Én a magam egyszerűségével az­zal kezdtem, hogy én vagyok itt a legnehezebb helyzetben és a leg­könnyebb helyzetben is. Könnyű helyzetben vagyok, mert amit én itt mondok, tudom, hogy az sem nem oszt, sem nem szoroz. De legnehe­zebb helyzetben azért vagyok, mert végig kellett hallgatnom ezt a gya­lázkodást a mi településünkkel kap­csolatban. Azután megkérdeztem, hogy nem adtak-e olyan utasítást a tervezőknek, hogy Paks mellől ve­zessék el a Dunát. Ugyanis a megye talán még azt is letagadta volna, hogy a Duna Paks mellett folyik. Megnyugtattak, hogy nem adtak ilyen utasítást senkinek. Én meg­nyugodtam, de a megyei vezetés gyomrába nagyon beleléptem ez­zel. Mikor vége volt az értekezletnek, mindenki odajött hozzánk és gra­tuláltak. Odajött a miniszterhelyet­tes is, közel hajolt és azt mondta: „Juhász elvtárs, csak így tovább, maguké az erőmű.” Másnap a Gyu­­gyi János bement a Szabó Pálhoz és azt mondta: „nem tudunk tovább együtt dolgozni azzal az emberrel, aki nem a felsőbb szervek állás­pontját képviseli”. Engem a kará­csonyi ünnepek után hivatott ma­gához a K. Papp és vágta szemem­be: „milyen munka volt ez?” Én azt mondtam K. Pappnak, hogy én úgy tudom, Paks község tanácsel­nöke vagyok és azt a népet kell képviselnem. No, nem sokáig maradtam ta­nácselnök, mert a tavaszi választás­ra már nem jelölhetett a népfront. A szűkebb környezetem meg­tisztelt bizalmával és tanácstagnak megválasztott, ám elnök nem le­hettem, mert a felsőbbség így döntött... Beregnyei „A volt budi" (MTI-fotó) 1990. ÁPRILIS 3. 5 PAKSI HÍRNÖK

Next

/
Thumbnails
Contents