Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-03 / 6. szám
kiemelkedő személyiségei * A kiválasztásnak egyetlen szempontja volt: az illető író bármilyen kapcsolatba is került a fent említett helységek valamelyikével (ott született, élt, munkálkodott, tanult stb.), bekerült dolgozatomba. A munka elkészítésénél a vonatkozó szócikkek betű- és szöveghű közlése mellett döntöttem. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése által 1980-81-ben kiadott lexikon a városi könyvtárban és az 1. sz. fiókkönyvtárban megtalálható. (Ez a dolgozat 1988-ban a Tolna Megyei Levéltár helytörténeti pályázatára készült.) * Aszalay József (szendrői): nyug. magyar királyi helytartósági titkár, szül. 1798. február 14. Pakson, Tolna megyében. Tanult Kalocsán, Pesten, Váczott és Egerben; a rendes tanulmányokon kívül különösen a nyelvekben és a szépművészetekben képezte ki magát. 1817-ben a magyar udvari kanczelláriánál mint fogalmazó gyakornok kezdett szolgálni; 1819-ben udvari fogalmazó lett és az maradt hét éven át. Ez idő alatt készítette el Magyarország nagy térképét. 1826- ban a m. kir. helytartó tanácshoz titkárnak neveztetett ki, s e minőségben maradt, midőn hivataláról lemondván, mályi, borsodmegyei birtokára vonult, hol a zenének, kertészetnek és az irodalomnak élt. 1849-ben mégegyszer a nyilvánosság terére lépett és az orosz táborban kormánybiztos volt. Ezen szomorú tiszte után ismét visszavonult. Ezen időben maradt fenn egy levele anyjához (Debrecen, 1849. aug. 6.), melyet a Pesti Napló (1888. 228. sz.) közölt. Meghalt 1874. október 6. Egerben. A Wigand féle Esmeretek Tárának munkatársa volt. Munkáiból mutatványokat és néhány teljes cikket közölt a Divatcsarnokban (1855.). Hölgyfutárban (1858.), Két Garasos Újságban (1859). Vasárnapi Újságban (1858.) és a Napkeletben (1858., 1859.)-Munkái: 1. Klélia, vagy Vihnyének emlékezete. Pest, 1820. (Névtelenül.) - 2. Mappa generális tpogr. eccl. etnogr., statistica Regni Haungariae magni item principátus Transylvániae. 1:700000 7 föl. Vindobonae, 1830-38. Ign. Klang. (Ezen munkáját I. Ferencz császárnak ajánlotta, s ezért sok kitüntetésben részesült: V. Ferdinánd kirányunk nagy érdempénzzel, XII. Leó pápa arany emlékpénzzel, Portugália királya a Krisztus-rend keresztjével, a luccai herceg szent Lajos érdemkeresztjével, a porosz és würtembergi királyok arany érmekkel ajándékozták meg; a párizsi statisticai társaság pedig tagjai közé sorozá, mire e társaság számára államtani közleményeket írt franczia nyelven.) - 3. Szellemi omnibus, kéjutazásra az élet utain. 3. köt. Pest, 1855-56. (2. bőv. kiadás a szerző arczképével. Ugyanott 1861.) - e. Eszmék az életnap fogyatkozásai és leáldoztáról. Ugyanott, 1858. - 5. szellemi röppentyűk, történeti és humoristicai színezettel. Ugyanott 1859. - 6. Szellemi omnibus kis tükre. Eger. 1866. - 7. Pikant vázlatok az élet és történelméből. Eger. 1863. (2. számlap-kiadás. 1867.) Thewrewk József: Magyarok Születésnapjai 18. - Jelenkor Encyklopédia 358. - Pesti Napló 1856.338., 1888. 228. sz. - M. Sajtó. 1858. 40. sz. - Egyetemes M. Encykl. IV. 113. - Fővárosi Lapok. 1884.39., 1888.228. sz. (Vadnai K. Gyászmagyar sz. czikke.) - Borsodm. Lapok 1884.39. sz. - Petiik Könyvészete és bibliogr. Gyászjelentés. Gutái Istvánné (folyt, köv.) gyei pártbizottságra. Felelősségre vont, hogy milyen jogon nyilatkoztam én az atomerőműről, hiszen ők még azt sem tudják, hogy egyáltalán hol lesz az erőmű felépítve. No ez megmagyarázza, hogy mit jelentett nekünk az akkori önállóság.- Mikor lett nagyközség Paks?- 1971-ben nyilvánították nagyközséggé és ideadtak egy csomó olyan hatáskört, amihez sem pénz, sem státusunk nem volt. Ekkor kezdtük a szennyvízhálózat kiépítését, a négyszintes tanácsi házak építését. Sikerült kicsikarni 1 millió forintot a megyétől egy ABC-áruházra a konzervgyárral szemben. Ezzel az újvárosi rész ellátási gondjain sikerült enyhíteni. Ugye régen Paks központja a Béke Szálló előtti tér volt, itt álltak meg a buszok, innen indultak, minden ezen a részen volt. De milyen volt ez a központ? Például abban az időben volt ott egy nyilvános WC - inkább budi - de még ajtaja sem volt. Nos ezért építettük 1972-ben az új nyilvános WC-t a bazársor mögött. Megkezdtük a mai Deák Ferenc iskola építését és a rendelőintézet építése is ekkor indult el. Az ünnepélyes alapkőletételhez Vígh Dezső megyei elnökhelyettes jött ki, aki itt volt tanácstag, de csak azért, hogy elnökhelyettes lehessen.- Karcsi bácsi! Mi lehet az oka, hogy a megyei emberek ennyire haragudtak (haragudnak) Paksra?- Ezen mi is sokat törtük a fejünket. Talán az, hogy a megye attól félt, hogy ha ez a község elindul a fejlődés útján, akkor vetélytársa lesz Szekszárdnak. Mellesleg jogos volt a félelmük, hiszen Szekszárd távol van a Dunától, elkerüli a 6-os főút, tehát egy jelentéktelen helyen fekszik. A legnagyobb baj az volt, hogy nem volt kihez menni segítségért. A járás is a megye meghoszszabbított kaija volt és a szócsövük. Még egy esetet elmondok az ellentétek érzékeltetésére. 1972 karácsonya előtt egy nagy értekezletet tartottak Budapesten az erőmű építésével kapcsolatban. Az értekezletet egy miniszterhelyettes vezette és voltunk vagy negyvenen. Én a nagyközségi párttitkárral és a vb-titkárral voltam. Ott vettük észre, hogy a megyétől is hárman jöttek, de egy szót sem szóltak hozzánk. Ezen az értekezleten az volt a fő téma, hogy hol gazdaságosabb megépíteni az erőművet. Az első felszólaló a megyei álláspontot képviselte, ám a huszadikharmincadik mind Paksot javasolta. Mikor mindenki elmondta a véleményét, azután adtak szót a megyei vezetésnek. Borbás János, akkori tervosztályvezetőt készítették fel hozzászólásra. Amit az Paksról elmondott, amíg élek nem fogom elfelejteni. Azt a gyalázkodást, amit az a nyilvánosság előtt Paksról elmondott... Miután a megye elmondta véleményét, nekem adta át a szót a miniszterhelyettes. Én a magam egyszerűségével azzal kezdtem, hogy én vagyok itt a legnehezebb helyzetben és a legkönnyebb helyzetben is. Könnyű helyzetben vagyok, mert amit én itt mondok, tudom, hogy az sem nem oszt, sem nem szoroz. De legnehezebb helyzetben azért vagyok, mert végig kellett hallgatnom ezt a gyalázkodást a mi településünkkel kapcsolatban. Azután megkérdeztem, hogy nem adtak-e olyan utasítást a tervezőknek, hogy Paks mellől vezessék el a Dunát. Ugyanis a megye talán még azt is letagadta volna, hogy a Duna Paks mellett folyik. Megnyugtattak, hogy nem adtak ilyen utasítást senkinek. Én megnyugodtam, de a megyei vezetés gyomrába nagyon beleléptem ezzel. Mikor vége volt az értekezletnek, mindenki odajött hozzánk és gratuláltak. Odajött a miniszterhelyettes is, közel hajolt és azt mondta: „Juhász elvtárs, csak így tovább, maguké az erőmű.” Másnap a Gyugyi János bement a Szabó Pálhoz és azt mondta: „nem tudunk tovább együtt dolgozni azzal az emberrel, aki nem a felsőbb szervek álláspontját képviseli”. Engem a karácsonyi ünnepek után hivatott magához a K. Papp és vágta szemembe: „milyen munka volt ez?” Én azt mondtam K. Pappnak, hogy én úgy tudom, Paks község tanácselnöke vagyok és azt a népet kell képviselnem. No, nem sokáig maradtam tanácselnök, mert a tavaszi választásra már nem jelölhetett a népfront. A szűkebb környezetem megtisztelt bizalmával és tanácstagnak megválasztott, ám elnök nem lehettem, mert a felsőbbség így döntött... Beregnyei „A volt budi" (MTI-fotó) 1990. ÁPRILIS 3. 5 PAKSI HÍRNÖK
