Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-15 / 1. szám

„A tyúkok gazdája” ,A tyúkok gazdája” aláírással érkezett szerkesztősé­günk részére egy levél, amelyben reagálnak egy előző cikkünkre. Tisztelt olvasók! Szerkesztőségünk névtelen levelekre nem reagál, azt nem közli és igyekszünk a tyúkperektől is távol tartani magunkat. Bírósággal fe­nyegetnek, közben minden realitást mellőznek. Ugyanis mi a már citált cikkünkben egy jelenség - egy viselkedé­si forma ellen emeltünk szót, helyesebben adtunk teret és ha valaki magára ismert, arról mi nem tehetünk. Tudom: legnehezebb és legfájdalmasabb hibánkat - tévedésünket belátni. Nem is nagyon szoktatott hozzá bennünket az elmúlt politikai rend, ám ha váltást-válto­­zást akarunk, akkor önmagunkkal kell először kezdeni. Beregnyei Miklós Tisztelt szerkesztőség! Kézhez véve lapunk 3. számát sajnálattal kellett tapasztalnom, hogy a fejléc a lapon már nem kék színű, hanem fekete, ami jelentheti jogosan, ez így olcsóbb, de re­mény lehet egy színesebb feliratú fejlécre a jövőben, ha az előfizetők száma ezt lehetővé teszi. A külcsín mellett talán marad­junk a belcsínnél, amihez adalék­ként rögtön mondom is: 1. A lakótelep Kishegyi út-Gesz­­tenyés út-Pollack Mihály út és Építők útja közti lakóépületek úgy vannak felépítve, hogy az említett utak lakótelepi részein és a köztük lévő összekötő utakra nem 40, de 20 km-nél nagyobb sebességnél gyorsabban nem lenne szabad menni, éppen az említett „srácok” és főképp azok szüleinek érdeké­ben kellene intézkedni. Nagyobb védelmet kérünk a B. szektor szá­mára. 2. Nem rejtjük véka alá, Paks eszperantistái, szeretnénk egy leendő utcának nevét, a nemzet­közi nyelv alkotójának Zamen­­hofnak nevéről elneveztetni. Szí­vesen vennénk a szerkesztőség támogatását még akkor is, ha az eszperantisták létszáma nálunk még nagyon szerény, erről a társlapból, a „Közvélemény”-bői többet is megtudhatunk. Változatlanul feljogosítva ér­zem magam, anélkül hogy visz­­szaélnék a névadó szerepével, amikor ismételten küldök a szer­kesztőségnek újabb két vidéki la­pot egyik a Keszthelyi Hírlap, a másik a Bács-Kapocs, mindkettő jelentős helynek, Keszthelynek és Kecskemétnek a hírnöke. Szerintem lenne belőlük utánoz­ni való, ha nem is most de a jö­vőben. Szerintem nem szégyen mástól tanulni. Ugyancsak jó tudni, hogy a legelterjedtebb hetilap a Szabad Föld, mint korábban, most is fog­lalkozik városunkkal, most a paksi vasúti múzeummal, ami­nek lapunkban is nagyobb hírve­rést kellene adni, idegenforgalmi szempontból sem ártana. Csa­toltan külöm a lap 47. számát amivel bővíthetjük ismereteinket értékeinkről. Személy szerint magam is, mint a nemzetközi eszperantó nyelv „magvetője”, elégedetten olvasom a megyei lapnak, a Tol­na megyei Népújságnak ismételt propagálásaként az eszperantó híreket Most a november havi interjú után, amikor a paksi esz­­perantistákról írt a megyei lap, december 15-i számában portré­val ellátott évfordulóról emléke­zik meg, az eszperantó megalko­tójáról Dr. Zamenhof L. Lázár­ról. Sajnos az október 28-i, az MMK-ban rendezett Megyei Esz­perantó Napon, az iskola igazga­tóktól kapott támogatás ellené­re, nem sikerült a pedagógusok távolmaradása miatt, bemutatni nekik, mit jelentene a jövő nem­zedékének megkönnyíteni az egymás közötti érintkezést a szé­les e nagyvilágban. Korábban ígértem, hogyan is született a „hírnök” javaslatom, nem másképp, csak úgy, hogy én magyaros nevet, neveket is javasoltam böngészve az isme­reteim között. Nem a Szilágyiné levelét megírta soraiból, hanem bármennyire is furcsán hangzik, a magyarosságra való törekvé­sem mellett, eszembe jutott az Eszperantó Világszövetségnek kéthetenként megjelenő orgá­numának neve: Heroldo, ami nem mást jelent mint „Hírnök”­­öt és ez is nyerte meg a zsűri tet­szését, mert a bizonyság szerint ez kapta meg a legtöbb szavaza­tot Remélem nemcsak a név, de maga a lap is fennmarad még nagyon sokáig, amihez sok si­kert kívánok. Egyben kívánok a szerkesztő­ség minden tagjának, az olva­sókkal együtt, nagyon boldog és békés, eredményekben gazdag új esztendőt sok erővel, egész­séggel. Bálint István Egy györkönyi levél A Paksi Hírnök 1989. no­vemberi számában „Az iskola megújulásért” című cikkben (mely a Demokrata Fórum ok­tatási programjának vitájáról szól) megjelent állítást mely szerint a községi tanács meg­csonkítja az oktatásra szánt előirányzatokat visszautasí­tom, mivel ez nem fedi a való­ságot A szakigazgatási szerv fo­lyamatosan biztosította az ál­talános iskola gondnoksága számára a zavartalan műkö­dési feltételt. Nem tagadom, hogy az általam vizsgált öt év­ben volt olyan eset - a szak­­igazgatási szerv év végi pénz­telensége miatt - hogy a terve­zett összeg -1-2 százalék - az évben nem került az általános iskola számlájára, - ez nem okozott zavart - azonban az alulfinanszírozás tényét a pénzmaradvány felosztásával figyelembe vettük, és az iskola számlájára az előző évben át nem utalt összeget átutaltuk. Előfordult a vizsgált időszak­ban két esetben, hogy megha­tározott céllal túlfinanszíroz­tuk intézményünket 1985. év­ben a tanács költségvetéséből biztosítottunk pedagógusnap­ra jelentősebb összeget juta­lom kifizetésére. Önköltségi áron végezzük saját házilagos brigádunkkal intézményeink felújítását, tatarozását Segít­séget nyújtottunk a vizesblokk építésénél, közreműködtünk társadalmi munka szervezésé­ben. Jelenleg, 1989 októberétől egy NSZK-bói érkezett tanár foglalkoztatása során felme­rült bérét és annak közterheit vállaltuk magunkra. Ezen kiragadott tényeken nyugvó példák alapján - igaz ezek csak a nagyobb volume­nű dolgok - cáfolom meg az újságcikkben szereplő állítást Több esetben tárgyaltam a nyilatkozattevővel, próbáltam rábírni, hogy ő helyesbítesse a cikket rendelkezésére bo­csátom a dokumentumokat melyből meggyőződhet állítá­sának ellenkezőjéről. A helyesbítést nem vállalta. Az ügy teljes tisztánlátásá­hoz tartozik, hogy a fórumon felszólaló - mint később el­mondta - egy 1984-es esetre gondolt ahol a művelődési ház keretében működő röp­labda-szakkör (a művelődési ház nem az általános iskola költségvetéséből, hanem a szakigazgatási szerv költség­­vetéséből működik!) 4 m/Ft egyszeri pótelőirányzatot nem kapott meg. Ez az állítás nem fedi a valóságot de ennek részletezésével, magyarázatá­val nem kívánok foglalkozni, mivel nem érintette az általá­nos iskola gazdálkodását Na­gyon sajnálom, hogy alaptala­nul és felelőtlenül az oktatási program vitáján ilyen elhang­zott Sok olvasó a cikkben meg­jelent kijelentésnek valószínű nem tulajdonított nagy jelen­tőséget azonban az érintette­ket a tanács tisztségviselőit és a szakigazgatási szerv dolgo­zóit felháborította e valótlan tény állítása. Ennyiben kívántam észrevé­telemet közölni a novemberi számban megjelent cikkel kapcsolatosan. Köbler Ádám vb-titkár 1990. JANUÁR 15. 5 PAKSI HÍRNÖK

Next

/
Thumbnails
Contents