Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-27 / 23. szám
A derék paksi tanítók „Tolnavármegye kir. tanfelügyelője, Tihanyi Domokos, múlt szombaton tartott közigazgatási bizottságban tett jelentésében örvendetesen kiemelte, hogy Paks város lakosai nemcsak érzelemben, hanem nyelvben is megmagyarosodtak, amit főleg jeles iskoláinak és buzgó tanítóinak köszönhetünk. A tanfelügyelő jelentése különösen hangsúlyozta, hogy Paks város lakosainak nagyrésze 1712-1720. évi betelepítés alkalmával mint német nyelvű jött be az országba, s ma már ezek teljesen megmagyarosodtak, ami lényegesen igazolja azt, hogy a hazafiúi misszió teljesítésében fáradozó tanítóknak egyöntetű és önfeláldozó munkássága által hazai édes nyelvünket otthonossá és megkedveltté lehet tenni. A tolnamegyei kultúralapból, mely 2500 frt-ban állapíttatott meg a múlt évben tartott egyik megyei közgyűlésen, bizonyára juttatni fognak a magyarosításban kitűnt paksi tanítóknak, kiknek működéséről közvetlen tapasztalás útján oly elismerőleg szólott a tanfelügyelő.” (Néptanítók Lapja, 1896. január 30.) A MINŐÉI na'qv témái Jászladéi PtíSPÖKLADÁÍtf . AS A JÓ-VÖLGYIK 2. 'VARPALOTA ‘torok^entmikios A Biotechnológia és Környezetvédelem című negyedéves lap 1990. október 3. száma érdékés tanulmányt közöl dr. Szabó István környezetvédelmi főmérnök (MVMT) tollából. A tanulmány a hőerőművek és az atomerőmű továbbfejlesztési lehetőségeit elemzi. Kedvcsinálónak ebből a tanulmányból idézek: „Az energiafüggőség csökkentése költséges dolog. Valószínűleg jelentősebb beruházások is szükségessé válnak. Az energiaárak mindenképpen emelkedni fognak. 1989. évi önköltségeink: Atomenergiából készült vili. energia: 0,7 Ft/kWh (tőketeherrel 1,7 Ft/kWh) Oljatüzelésű erőműben vili. energia: 1,7-1,8 Ft/kWh Szénportüzelésű erőműben vili. energia: 1,7-2,3 Ft/kWh Importból származó vili. energia: 1,4 Ft/kWh Ugyanezek a számok a dollárelszámolás bevezetése után - becslések szerint - így alakulhatnak: Atomenergia-bázison: 2,5 Ft/kWh (tőketeherrel) Szénbázison: 3-4 Ft/kWh Olajbázison: 3-4 Ft/kWh Import: 4 Ft/kWh” A folyóirat a városi könyvtárban hozzáférhető.- ny -Nukleáris ismeretek (5) A radiokatív bomlás során energia szabadul fel, a mag energetikailag kedvezőbb (stabilabb) helyzetbe kerül. Ez a folyamat spontán módon játszódik le, külső hatásokkal nem lehet befolyásolni. Ez az energia-felszabadulás tartja melegen a Föld mélyében lévő magmát, ez fedezi a hőforrások által felszínre hozott hőt. Számos ember alkotta eszközben is radioaktív anyagok képezik az energiaforrást. Ilyenek például a világító számlapú órák, bizonyos szívritmus-szabályozó készülékek, néhány űreszköz. Az 1930-as években a neutron felfedezését követően igen sok kísérletet végeztek az újonnan felfedezett elemi részecskével. Frederic Joliot és felesége, Irene Curie neutronokkal bombáztak alumíniumfóliát és egy olyan foszforizotópot tudtak ezt követően kimutatni, ami addig a természetben nem létezett. Ez volt a mesterséges radioaktivitás megjelenése. A maghasadás felfedezése Otto Hahn és munkatársai Berlinben uránt tettek ki neutronsugárzásnak és a besugárzást követően radioaktív bóriumot tudtak a reakciótermékek közt kimutatni. A jelenség értelmezése rámutatott arra, hogy a neutronelnyelést követően az urán két középnehéz magra esik (eshet) szét. A felfedezés 1938- ban született, nem sokkal később, 1939 januárjában hasonló kísérletek során Frederic Joliot és munkatársai kimutatták, hogy a maghasadás során nemcsak középnehéz magok, hanem újabb neutronok is keletkeznek. Rámutattak annak elméleti lehetőségére, hogy ezek az újonnan felszabaduló neutronok újabb hasadásokat hozzanak létre, az azok során keletkezők megint újabbakat és így tovább. Ez a folyamat a láncreakció. Az első atomreaktor A láncreakció során rövid idő alatt igen nagy mennyiségű energia szabadulhatott fel, ennek lehetséges katonai alkalmazására mind az Egyesült Államokban, mind Németországban felfigyeltek. Megindult a versenyfutás a gyakorlati alkalmazásért. Az uránban döntően két izotóp fordul elő. Kb. 99,3%-ban U-238, kb. 0,7%-ban U-235. Az U-238 gyors neutronok hatására hasad, de csak kis valószínűséggel. Az U-235 lelassított neutronok hatására hasad, viszonylag nagy valószínűséggel. Mindkét országban az volt a kutatás iránya, hogy az U-235 hasadásán alapuló láncreakciót kell megvalósítani. Ehhez a meghasadás során keletkező gyors neutronokat le kell lassítani. Igen, de a legtöbb lassító anyag maga is elnyeli a neutront, így mielőtt az egy U-235 magot elhasítana, lassulása során befogódik egy másik anyagba, a láncreakció szempontjából elvész. Olyan anyagot kellett találni, ami jól lassítja a neutront, de igen kis mértékben nyeli el. Itt a két ország eltérő módszert talált. Az USA-ban nagy tisztaságú grafitot, Németországban nehéz vizet (sok Hrt tartalmazó vizet) alkalmaztak. Sok regény, film foglalkozott azzal, hogy a szövetséges hatalmak hogyan semmisítsék meg a norvég nehézvízkészletet, hogy Frederic Joliot hogyan mentette ki Franciaországból a francia nehézvízkészletet. A versenyben végül is az Egyesült Államok győzött, 1942 decemberében Chicagóban megvalósították az első szabályozott maghasadáson alapuló láncreakciót. Németországban Haigerlochban ma múzeum mutatja be az első német atomreaktort, amit szerencsére nem tudtak 1945-ig üzembe helyezni. Az első atomreaktorok katonai célokat szolgáltak, az atombombák alapanyagát állították elő bennük. Ä maghasadások során felszabadítható energia békés célú felhasználása a II. világháború után kezdődött, a következő számban erről olvashatnak. RÓSA GÉZA PAKSI HÍRNÖK 10 1990. NOVEMBER 27.
