Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-02-14 / 3. szám
A paksi löszfeltárás a negyedkor éghajlatváltozásainak képeskönyve (Folytatás a 13. oldalról.) dékos időszak) mehetett végbe, a jelenleginél mélyebb, csapadékosabb szubmediterrán éghajlati viszonyok között Néhányan a legújabb abszolút kortani vizsgálatok alapján a 10-12 m-ben előforduló BD talajkomplexum utolsó interglaciálisba sorolását helyezik előtérbe. A 29-52 m között elhelyezkedő idősebb löszök, melyek 120-800 ezer év között képződtek, a fiatal löszökkel szemben tömöttebbek, nagy mészkonkréciókkal (löszbabák) és homokszintekkel tagoltak. Az idős löszösszlet négy különböző éghajlati feltételek mellett kialakult ártéri-mocsári erdő, egy gyengébb és egy erősen fejlett vörösbama őstalajból áll. A téglagyári feltárás talpát két feltűnő, erősen fejlett vörösbama őstalaj, a PD alkotja, amely alatt települő löszben jelentkezett a Brunhes-Matuyama paleomágneses határ, amelynek kora 0,69 millió év. A Brunhes-Matuyama határ alatt csupán két idős löszköteg és egy barnásvörös őstalaj kapcsolódik a löszsorozathoz, melyek a Jaramillo paleomágneses eseménynél (0,96 millió év) fiatalabbak. Ez az utolsó 700-900 ezer esztendő a negyedidőszak hideg, jeges harmada. Az irodalomban korábban ez viselte a jégkorszak elnevezést A löszsorozat bázisában, pl. Dunaföldváron és Dunakömlődön a Duna szintje alatt magfúrással még mintegy 20-30 méter vastag pleisztocén rétegsort tártak fel. Ez már nem löszformáció, uralkodóan homok, homokos-iszapos üledéksor, melyet mintegy 2-3 mocsári talaj, ártéri erdőtalaj, ill. 4—5 vörös agyag tagol. A téglagyári feltárásban ez az összlet hiányos, alig éri el a 10 métert Ennek az üledékösszletnek kialakulása 1 millió évtől 2,5-3,4 millió évig tarthatott, de képződése valószínűleg korábbra is visszanyúlhat A vörösagyagok a legtöbb esetben a szárazulattá vált felsőmiocénba sorolt felsőpannóniai sárga, sárgásszürke tengeri homokon és homokos agyagon fekszenek, melynek kora kb. 4—6 millió év. A paksi téglagyári löszfeltárás és a környező fúrásszelvények, melyek Európa egyik legjobban tagolt löszösőstalajok sorozatát képviselik, a negyedidőszak egyik legfontosabb szelvényei. Az elmúlt fél évszázad során számos magyar (Scherf E 1936, Bulla B. 1938, Kriván P. 1955, Ádám L.-Marosi S.-Szilárd J. 1955, Stetanovits P. 1965, Pécsi M. 1963-1990) és külföldi kutató (a szovjet M. A Pevzner 1972, a lengyel H. Maruszczak 1982, az angol A. Wintle 1988, a kínai An Zishenc 1988, a német A Bronger 1978 és L. Zöller 1988, az amerikai J. Kukla 1987 stb.) munkája eredményeként számos tanulmány és könyv látott napvilágot, melyek alapvetően gazdagították ismereteinket Közép-Európa utolsó 2,3 millió éves földtörténetéről. Dr. Schweitzer Ferenc PAKS <m< "> CXjnaújváros -Tápiósüiyi lösz - összlet (hiányos) Mende Basaharci fiatal-lösz-összlet <Ű 1 Paksi Idős lösz-összlet I 1Ü •I Dunaföldvárl összlet (hiányos) Felső-pannon rétegek A paksi iöszfeltárások és fúrások összesített szelvénye (Pécsi M.). Th— Dh2 = humuszos szintek; MF= Mende -felső talajkomplexum; BD= Basaharcdupla talajkomplexum; BA = Busaharc - alsó talaj; MB = Mende - bázis talaj; PD = Paks - dupla talajkomplexum; PDK = paks-dunakömlődi talaj; !!!:!:! xlillll = fiatal löszök; U 11 1 = idős löszök; xxxxx xxxxx = vulkáni tufa. = homok; Magán meteorológiai mérések Reggelente rendszeresen hallhatjuk a Pécsi Rádióban az időjárás-jelentéseket. Számtalanszor feltűnik, hogy az erőmű meteorológiai állomása méri időnként a legszélsőségesebb adatokat. Erről a jelenségről az állomás vezetője már adott szakszerű magyarázatot. Engem mint laikust is foglalkoztatott és jelenleg is foglalkoztat a szélsőségek okainak figyelése. Ezért magánszorgalomból már három éve rendszeresen mérem a hőmérsékletet naponta két alkalommal: reggel hat és este nyolc órakor. Ez a napi két alkalommali mérés nagy fegyelmet igényel, nehéz volt megszokni ezt a rendszert. Bár a családom szerint ez nem rendszeresség, hanem bogarasság... A hőmérőt a házunk - a Bajcsy-Zs. utcában van - leghidegebb oldalán lévő ablak külső keretére erősítettem. A méréseim és az erőmű mérései között rendszeres az 1-2 °C eltérés, amely abból adódik, hogy a belvárosban mások a légköri mozgások. Vannak viszont olyan időszakok, olyan időjárási viszonyok, amikor feltűnően nagyok a hőmérséklet-különbségek. Néhány példa: 1989. decemberére: 1-jén -7 °C-ot mértem, ezzel szemben az erőműnél +15 °C-ot. 15-én +8 °C-ot mértem, az erőműnél +9 °C volt. Az eddigi megfigyelésem szerint: erős, csapadékos, erősen párás időben minimális a hőmérséklet-eltérés a mérésem és a hivatalos mérés között.-b-PAKS1 HÍRNÖK 14 FEBRUÁR 14.
