Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-13 / 22. szám
A munkanélküliség alakulása Pakson Nukleáris ismeretek (4) Napjainkban egyre égetőbb problémát jelent a munkavállalók elhelyezése, illetve elhelyezkedése. Napról napra növekszik azoknak a száma, akik nem tudnak munkaviszonyt létesíteni. Sajnos ez a kedvezőtlen helyzet Pakson is érezteti hatását. Nálunk, a Tolna Megyei Foglalkoztatási Hivatal paksi központjában naponta átlagosan 40-50 fő fordul meg azzal a céllal, hogy számukra munkát ajánljunk fel. A jelenlegi körülmények között a munkaerő-kínálat lényegesen nagyobb, mint a felajánlható munkahelyek száma. Ez egyrészt abból adódik, hogy a munkáltatóknál létszámleépítések vannak, másrészt pedig azok a munkáltatók, amelyek felvesznek munkaerőt, ritkán jelentik be nálunk ez irányú igényüket. Körzetközpontunk nem csupán paksi lakosok munkaügyeit intézi, hanem a környező községek közül Geijen, Dunaszentgyörgy, Pusztahencse, Németkér és Madocsa állástalan polgárai számára is megoldást kell találnunk. Ügyfeleink körébe nemcsak képzetlen segédmunkások, hanem szakmunkások, sőt diplomások is beletartoznak. Az egyre inkább növekvő infláció, a gazdálkodási problémák, valamint a munkahelyi létszámleépítések fokozzák a társadalmi feszültségeket, növelik a munkanélküliek számát. A kis számban bejelentett állások miatt szinte egyetlen megoldásként kínálkozik a munkanélküliek számára a munkanélküli-segély igénybevétele. A jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezések alapján munkanélküli-segélyre az a személy jogosult, akinél az alábbi feltételek együttesen fennállnak:- 1 éven belül szűnt meg a munkaviszonya,- a munkaviszonya megszűnését megelőző 3 éven belül legalább 18 hónap munkaviszonnyal rendel\ kezik,- a munkaerő-közvetítő szerv nem tud végzettségének, vagy az utolsó munkahelyén betöltött munkakörének, valamint az átlagkeresete alapján számított munkanélküli-segély összegének megfelelő munkahelyet biztosítani úgy, hogy a munkába járás időtartama ne haladja meg a napi 3 órai utazást,- nem rendelkezik olyan rendszeres jövedelemmel, amelynek összege havonta eléri a mindenkori minimálbér összegét, . - aki elhelyezkedése érdekében mindent megtesz, rendszeresen égyüttműködik a közvetítő szervvel (havonta teljesíti jelenkezési kötelezettségét, válaszol a megkeresésekre, a felajánlott munkahelyen munkavállalási szándékkal jelentkezik). A munkanélküli-segély 3 éven belül 365 naptári napra folyósítható. Ezért, ha valaki néhány hónap segélyezés után munkaviszonyt létesít és e munkaviszonya is megszűnik, akkor a fenti időtartamon belül ismét igénybe veheti a munkanélküli-segélyt addig, amíg a 365 napos időtartamot ki nem meríti. A segély összege az átlagkereset meghatározott %-a, melyet a munkaviszony megszűnésének munkakönyvi bejegyzése határoz meg. Munkakönyvi átlagkereset %-a bejegyzés 180. napig 181. naptól Munkaviszony megszűnt 70 60 Felmondás a dolgozó részéről 65 55 Kilépett 60 50 A segély összegének alsó határa a mindenkori minimálbér 80°/o-a, ha pedig az átlagkereset ennél kisebb volt, úgy a segély összege ezen átlagkeresettel megegyezik. A segély összegét csökkenti 5°/oos nyugdíjjárulék-levonás - a segélyezés időtartma ugyanis munkaviszonyban töltött időnek számít és a nyugdíj megállapításánál figyelembe kell venni valamint SZJA-levonás is. Előfordulhat, hogy a munkanélküli igénybe vette a 365 napos segélyezési időtartamot és nem sikerült elhelyezkednie. Ilyenkor jogosulttá válik az átmeneti munkanélküli-járadékra, mely további 365 napig vehető igénybe, összege a 181. naptól folyósított segély összegének 75°/o-a. Alsó határa megegyzeik a minimális segély összegével, felső határa pedig a mindenkori minimálbér kétszerese lehet. Az utóbbi 2-3 hónapban a munkanélküli-segélyezettek száma megkétszereződött az említett körzetben. Segélyeseink száma meghaladja a 120 főt és 30 fő körül van azoknak a száma, akiknek az ügye folyamatban van. Átmeneti munkanélküli-járadékban jelenleg 5 fő részesül. Ez az ugrásszerű növekedés várhatóan tovább fokozódik az elkövetkező időszakban. A közelmúltban végeztünk egy felmérést arról, hogy a körzetben található munkahelyeken terveznek-e 50 főt meghaladó létszámleépítést. A munkáltatók úgy nyilatkoztak, hogy ebben az évben ilyen mértékű létszámleépítés nem várható. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az előbbieknél kisebb mértékű - 5-10 főt érintő - létszámleépítések ne lennének a vállalatoknál. A növekvő munkanélküliség mérséklése érdekében a munkahelyteremtés lenne az egyik legfőbb feladat, melyben a helyi önkormányzatoknak is jelentős feladatokat kell vállalniuk. Rittemé Vájer Ágnes Az atommagban pozitív és semleges részecskék vannak. Közismert, hogy az azonos előjelű elektromos töltésű részecskék taszítják egymást. Ebből az következne, hogy a protonok a köztük fellépő taszítóerő miatt eltávolodnak egymástól, az atommag szétesik. Ez nem következik be, van tehát egy másik, az ún. Coulomb erőnél nagyobb erő, ami az atommagot összetartja. Ezt az erőt magerőnek nevezzük. Ha az atommagot alkotórészeire akarjuk bontani, ehhez energiát kell befektetni, a magerőket le kell győzni. A kötési energia A protonok és neutronok tömegét a fizikusok igen nagy pontossággal meg tudják határozni. Hasonlóképpen az atommagok tömege is jól mérhető pl. ionok elektromos és mágneses térben történő gyorsulásának meghatározása útján (tömegspektroszkópia). Ezek a mérések egy első hallásra igen meglepő tényt mutatnak. Nevezetesen azt, hogy az atommagok tömege kisebb, mint az őket alkotó elemi részecskék tömegeinek összege. A hiányt (tömegdefektust) csak az Einsteinféle tömegenergia ekvivalencia elvvel lehet megmagyarázni. Másképp fogalmazva ez ajelenség a fenti elv egyik kísérleti bizonyítéka. Minden atommagra meghatározható a tömegdefektus (a m), ezt az Einstein-féle A m=E/c2 képletbe helyettesítve kiszámolható az E kötési energia. Ennyi energiát kellene ugyanis befektetni ahhoz, hogy az atommagból független elemi részecskéket állítsunk elő. Ez az energiamennyiség tartja együtt az atommagot alkotó részecskéket (közös nevükön nukleonokat). Érdekes következtetéseket lehet levonni akkor, ha a különböző atomok energiáját elosztjuk a nukleonok számával (a tömegszámmal). Ha a tömegszámot A- val jelöljük, az energiát megaelektronvoltban (MeV-ben), az atomenergetikában használatos mértékegységben számoljuk, az alábbi ábra adódik: Ezt az ábrát fogom használni akkor, amikor a nukleáris energia felszabadításának lehetőségéről lesz szó. x lMev-0,16 pJ=l,6 10~13J A radioaktivitás A tömegdefektus mértéke öszszefügg az adott atommag stabilitásával. Mennél nagyobb ugyanis a tömegdefektus, annál stabilabb az adott mag. Az ábrán látszik, hogy a He-4 a könnyű magok közt a legstabilabb. Ezzel a viszonylag nagy kötési energiával függ össze az, hogy ha egy nehéz atommagból egy héliummag (azaz egy «-részecske) lép ki, az így előálló új mag és az «-részecske együttes tömege kisebb lesz, mint az eredeti mag tömege. Ez a magyarázata annak, hogy a nehéz magok közt vannak «-bomló magok A /i-bomlás is csak akkor játszódik le spontán módon ha az így kialakuló új mag stabilabb mint a megelőző és az így kimu-tatható tömegdefektus fedezi a kilépő elektron tömegét és energiáját A radioaktivitás spontán energiafelszabadulás külső tényezőkkel (pl. nyomás hőmér- séklet kémiai kötés) nem lehet befolyásolni. A következő részben arról lesz szó hogy milyen módon lehet mesterségesen felszabadítani a magenergiát Rósa Géza Helyreigazítás: A sorozat 2. részében az atomok sugara, ill. az atommag sugara tévesen jelent meg. Helyesen a 10 kitevői negatívok. (A Föld sugara 6370 km- 6,4x10* cm, ekkora lenne egyetlen atom, ha gugara néhányszor 10* cm lenne!) 1990. NOVEMBER 13. 13 PAKSI HÍRNÖK
