Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-11-13 / 22. szám
A napközis óvoda épülete, Vörösmarty u. 11. (Folytatás a 8. oldalról) A Vörösmarty utcai épület továbbra is a zsidó, most már ismét ortodox hitközség kezelésében maradt az 1946-os államosításig. Akkor alakították át napközis óvodává és azóta is erre a célra szolgál a mellette lévő 9-es számú épülettel együtt. A teljesség megkívánja, hogy a leánypolgári iskola további sorsát röviden felvázoljam. A két paksi polgári iskolát az 1940-1941. tanévtől közös igazgatás alá vonták, és egy keskeny átjáróval a volt posta mellett összekötötték. Igazgatója a fiúiskola eddigi vezetője, Veres Gábor lett, a volt leánypolgári igazgatóját, Farkas Irént pedig saját kérésére a Bicskei Állami Polgári Iskolához helyezték át helyettes igazgatónak. Vele együtt költözött el nővére, Farkas Tusi tanítónő is a volt zárdaiskolából, így egyszerre Paks két pedagógusi állása is megüresedett. A paksi leánypolgári iskola fennállásának 40. évfordulóját már nem érhette meg. A polgári iskolák megszüntetése következtében, az utolsó 35 negyedéves „polgárista lánytanuló”, az 1946-1947-es tanévben végzett. így az iskola 34 évi színvonalas és igen eredményes, a nőnevelés terén a környéken egyedülállóan tevékenykedő működés után megszűnt. A Vörösmarty utcai iskola volt épülete viszont továbbra is a város egyik legszebb közoktatási objektuma. Szép külső homlokzata miatt az idősebb korosztálynak is érdemes megtekinteni. DR. NÉMETH IMRE Buldózer^ helyett elsorvasztás ? Cseresznyéspuszta élni akar! Több alkalommal írtunk a nagy szárazságról, a vörösmalmi és a Biritói tavak kiszáradásáról. Közben a Cseresznyéspusztán élők kútjai is kiszáradtak. A település gondjait a Dunamenti Tsz igyekezett felvállalni, természetesen a városi tanács támogatásával közösen. Minden szépen indult mint a mesében, ám a rendszerváltás időpontja rosszkor érte a cseresznyési embereket. Ugyanis október 20-án - az összehívott tanyai gyűlésen óriási volt a felháborodás, melynek oka: a Dunamenti Tsz által kiépített ivóvízhálózatra nem akarja hagyni a rákötést a tsz. Attól tart a tsz, hogy a költségeit nem fogja fedezni a jövendő városi önkormányzat, mert a szükséges pénzt a volt városi tanács szavazta meg. Mire alapozza félelmét a tsz? Arra, hogy a tanács illetékes osztályán azt a tájékoztatást kapták, hogy hiába szavazta meg az utolsó tanácsülés az 1300 000 forintot a cseresznyési villanyhálózat korszerűsítésére, azt a munkát nem végezhetik el, mert Cseresznyéspuszta a távlati fejlesztési tervben elsorÁssák az árkot a bekötéshez vasztásra kerül. A tsz ugyanis közművesített telkeket kívánt kialakítani Cseresznyéspusztán és azokat szerette volna értékesíteni. Ezzel kívánta fedezni az ivóvízhálózat kiépítésébe fektetett közel 3 millió forintját. A tanácstestület megszavazta a fejlesztéshez a pénzt, ám az apparátus bojkottálja a volt testület határozatának végrehajtását. A cseresznyési ember háborog: míg el nem sorvadunk, addig vizet se igyunk? A már említett napon 5-6 fiatalból álló csoport beszélgetett a kocsma előtt. Véleményüket így fogalmazta meg egyik szóvivőjük: „Az erőmű építésével elindult a város fejlesztése, a mienknél sokkal rosszabb körülmények közül jöttek ide emberek, akiknek idővel lakást adtak Pakson. Megépítették a Dankó utcában a parkettás lakásokat. Azoknak mindent tudtak adni, ám aki itt él Cseresznyésben, azoknak még víz sem jut?” A tompán és keserűen kimondott szavak Tiborc panaszát juttatták eszembe és nagyon elszégyelltem magam. Bent Pakson azzal vagyunk elfoglalva, melyik párt nyeri a választásokat, kinek a jelöltjét fogadják el polgármesterként. Közben 3 km-re a várostól több tucat embernek ivóvize sincs. Vérlázító ez az igazságtalanság! Mi ítéltük el a román falvak ellen megindított buldózer-politikát? Mi még kegyetlenebbek vagyunk, mert a tanács illetékes osztályán még azt is megfogalmazták: út kellett nekik, most víz, holnap meg vigyünk ki kenyeret is...? Ez volt a helyzet lapzártakor. Nem tudom, mi lesz a folytatás, illetve nagyon remélem, nem a tanács illetékes osztályán dolgozó néhány lelketlen embernek lesz igaza. Biztos vagyok abban, hogy lesz vizük a cseresznyésieknek, ám ezt az állapotot mégis fontosnak tartottam megörökíteni, mert a 60-as évek körzetesítési szelleme még napjainkban is jelen van. Márpedig Cseresznyéspusztának élnie kell!- béri -Már csak a csatlakozó van hátra 1990. NOVEMBER 13. 11 PAKSI HÍRNÖK
