Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-10-16 / 20. szám
Küzdelem a lelki környezetszennyezés ellen Minden embernek nagy próbatétel, ha új környezetbe kerül. Különösen így van ez, amikor gyermekek a megszokott óvodai környezetből iskolába kerülnek. Új helyiség, új barátok, új rend, új életforma. Az első benyomások itt is nagyon fontosak, mert végigkísérik az érzések őket nyolc éven keresztül. Az iskola szó hallatán a kötelesség, fegyelem, lemondás a játékról stb. sok-sok korlátja jut a gyermek eszébe. Ez pedig nagy megpróbáltatás. Ahány gyermek, annyi viselkedési forma. Szinte élőképei azoknak a családoknak, ahonnan naponta elbocsátják és hazaváiják őket. Ezért nehéz a közösségbe beilleszkedni, a közösségen belüli helyét a gyermeknek megtalálni. Az iskolának pedig van egy kötelező tanmenete, amit teljesíteni kell. Rendkívül fontos az összhang ezekben a napokban az iskola és a családok között. Soha ne hallja azt a gyermek otthon, hogy vele igazságtalanok voltak a „munkahelyén”, mert egy életre szóló értékítéletet tesznek tönkre ezzel. Komoly lelki sérülések vehetik kezdetüket. „Na, hogy viselkedett a tanító néni?” humorizálással a gyermekben fals irányt vesz a jó és rossz tudata. Minden jogos fegyelmezést később igazságtalannak tart, ami egész életére meghatározó. A fegyelmezett rendből amúgyis kitörni akaró gyermek szófogadatlanná, fegyelmezetlenné válik, zavarva ezzel a közös munkát. A helyüket keresők szemében az ilyen viselkedés példaértékű lesz, amit sokan megpróbálnak követni. Ilyen körülmények között pedig a legfontosabb, az alapvetés szenved csorbát. Az idei évtől az elsőosztályos gyermekek számára órarend keretében kapott helyet a hitoktatás. A pedagógusnak nem az a dolga, hogy erkölcsi tanításokat adjon az órákon, hanem tanítsa a számolás és olvasás, a rajzolás és éneklés művészetét. A lelkészek dolga, hogy a Bibliában leírt követendő örök igazságokra oktassák a kicsinyeket és nagyokat. Rövid idő áll rendelkezésre, hogy amíg fogékony a gyermeki lélek, addig beleitatni az érzései érzékeny világába, hogy van jó és rossz, van kötelesség és mi lesz, ha nem teljesíted, van hűség és mi az átka annak, ha megszeged, van Istened, néped, hazád, hited stb. Jó érzés, ha tudunk lelki oldalon segíteni egy új nemzedék felnevelésében. Kicsi örömök teszik teljessé és minősítik munkánkat. Hétfő reggel háromnegyed nyolc. Egy édesanya karján egyik gyermekével, másik kezében iskolatáskával érkezik, mögötte egy zokogó kislány, aki nem akar az iskolában maradni. Mindennapos jelenség az iskola előtt. Az édesanya meglát, majd kislányának mondja, hogy most hittanóra lesz. A kislány szeme felragyog, mert „régóta” jár nagyobb testvéreivel a templomi hittanra. Tudja, hogy énekelni fogunk, majd egy érdekes történet következik. Együtt drukkol társaival, hogy a jó nyelje el jutalmát, a rossz pedig súlyosan bűnhődjön, mert ezt diktálja az igazságérzete. Nézem őket, mesélem a történetet kicsengetésig. Boldog vagyok, hogy jól érezték magukat, szép élményben volt részük. A gyermeki lélek rendkívül érzékeny, ne engedjük, hogy ezt a fogékony és tisztaságra vágyó lelket valaki is beszennyezze! KŐVÁRY LÁSZLÓ Nukleáris ismeretek 1. A Bohr-féle atommodell Ez a modell magában foglalja a korábbi felfedezéseket, ill. továbbfejlesztése egy darabig lehetővé tette az újabb és újabb kísérleti, ill. elméleti felfedezések rendszerbe foglalását. Ma már nyilvánvaló, hogy ez a modell távol áll a valóságtól, de bizonyos jelenségek (pl. gerjesztés, ionizáció) értelmezésére ma is jól használható. Bohr 1913-ban az atomot egy miniatűr Naprendszerként írta le. A középpontban a nagy tömegű, kis kiterjedésű pozitív töltésű atommag található, az atommag körül keringő negatív töltésű elektronok csak meghatározott sugarú körpályákon helyezkedhetnek el. Minden sugár egy bizonyos kötési energiát határoz meg, a maghoz közelebb lévő elektron erősebben, a távolabb lévő pedig gyengébben kötődik az atomhoz. A pályák közti energiakülönbségek jellemzők az adott atomra. Ha egy külső hatás magasabb energiaszintre emel egy elektront (gerjesztés), majd az „visszaugrik” eredeti pozíciójába, az energiakülönbség elektromágneses sugárzás formájában sugárzódik ki, melynek hullámhossza (frekvenciája) jellemző az adott atomra. A spektrofotométerek ma is ezt a jelenséget használják ki anyagok összetételének vizsgálatára. 2. Az atommag szerkezete Az atomok sugara néhányszor 10+s cm, az atommag sugara ennek kb. százezred része, 10+13 cm nagyságrendű. Annak ellenére, hogy az atommag ilyen kicsi, az atom tömegének túlnyomó részét hordozza, sűrűsége irtózatosan nagy, kb. 21014 g/cm3. Az atommag protonokból és neutronokból épül fel. A protonok számát rendszámnak nevezzük, ez határozza meg az adott elem helyét a periódusos rendszerben, azaz a kémiai tulajdonságokat. Néhány elem rendszáma: rendszám elem vegyjele és neve rendszám elem vegyjele és neve 1 H hidrogén 38 Sr stroncium 2 He hélium 53 I jód 8 0 oxigén 92 U urán 19 K kálium 94 Pu plutónium A protonok pozitív töltésűek, egy proton töltésének nagysága megegyezik egy elektronéval. A neutronok elektromosan semlegesek. A protonok és neutronok együttes számát tömegszámnak nevezzük. 3. Izotópok Ha egy elem, pl. a hidrogén atomjainak tömegét megvizsgáljuk, azt találjuk, hogy többféle tömegszámú változat létezik. A leggyakoribb hidrogénatom egy protont tartalmaz, azaz tömegszáma egy. Kisebb gyakorisággal ugyan, de találunk kettő, sőt három egységnyi tömegű hidrogénatomot is. Mivel hidrogénről van szó, ezen atomoknak is 1 a rendszáma, azaz atommagjuk egy protont tartalmaz. A nagyobb tömegszámra az a magyarázat, hogy a magban az egy proton mellett egy, ill. kettő neutron is van. A hidrogénnek ezt a három változatát a hidrogén különböző izotópjainak nevezzük. E szó görög eredetű, azt jelenti, hogy azonos helyű, ami arra utal, hogy egy adott elem különböző izotópjai mind a periódusos rendszer azonos helyén szerepelnek. Az elem vegyjele meghatározza az elem rendszámát, azaz az atommagban lévő protonok számát, a tömegszáma pedig a magban lévő protonok és neutronok együttes számát. A tömegszámot vagy a vegyjel bal felső indexeként (pl.3H), vagy kötőjellel folyamatosan a vegyjel után írjuk (pl. H-3). Néhány példa az izotópokra: Elem H K izotop H-l H-2 H-3 K-39 K-40 Elem stabil/radioaktív stabil stabil radioaktív stabil radioaktív Az utolsó oszlopban szereplő megjegyzésekről a következő számban olvashatunk. Rósa Géza u izotop K-41 K-42 U-234 U-235 U-238 stabil/rad stabil radioktatív radioktatív radioktatív radioktatív Gyolcskötések (Folyt, a 13. oldalról) s a másodikra hulljon kékfestő vászon! hidegfényű éjszakák kútmélysötétjét újraszínező, kőnehéz bánatot fehér virággal enyhítő, felhőfoltos, madártollkönnyű, csillaghullásos takaró, szikrázzon érted, téged vigasztaljon ez a gyönyörű kincs, Bródy Irén csodája, a vászonra álmodott Kék paradicsom legelső képe, s legyen mindazoké, akik mindent tudnak a szétszakító távolságról, harmadik sebedre barkaszín kötés készül, szélsímogatta lenge pára teríti rád, mert nem óvhat téged, nem ékesíthet most még, aki igazán méltó a fölédhajolásra, aki igazán képes arra, hogy megajándékozzon március szelídszép fényeivel, a negyedik apró hullámokat vet, gyűrődések, redők nyugtalansága feszül rajta, fénysávokkal színesített és ámysötétbe ráncolódott, fájdalomcseppeket letörlő kendő, esőcseppfoltos lesz az ötödik, magasbalebbenő, könnyű, lágyan omló, hogy befedjen teljesen, ha fázol didergető, hamis fénnyel kecsegtető napokon, mikor a szobányi menedéket nem melegíti otthonná senki, s a hideg csendet az óraketyegés tördeli darabokra, a hatodik égkék színébe felhőket festek, fáradt kezedig érő, esővel simogató, amorf felhőket, melyek eltakarnak napot és eget, s eltakarják az égrevetülő szörnyetegeket, hogy félelmeidet lassan elfelejtsd, hogy félelmeidet teljesen elfelejtsd, nézd a hetediket! ez itt egy napvirágos vászon, hogy a pitypangkönnyű nyár újraizzását minden nap hinni tudd, hogy szépnek lásd a lepkeszárnyak virágporszínes lebbenését itt is, lásd a pipacsszirmok leheletkönnyű borzongását a délutánban, s a tisztásra tévedt őzek megtorpanását, amint riadt szemükbe visszarebben a szelídség, és kimért szökkenéssel lendülnek át a megtalált csapásra, nyolcadik sebedre napfényszálakból készül gyolcskötés, behálózza majd fölötted a szögletes teret, melyet rádfeszített a kíméletlen idő, napfényszálakból készül, vízcsillanásos színekből, augusztus izzó fényeiből, aranyragyogásból, a kilencediknek bár szél borzolja széleit, hullámredőibe még néhány tétova napsugár elbújik érted, s a fecskeröptű nyár árnyékait itt őrzi leghűségesebben a megtartóerejű emlékezet, lehulló levelektől tarka a tizedik, válladra teríti a felriadó szél, hogy ne félj ha minden levél vörösre sötétlik, és minden színt, amit a zöldarany tavasz első napjaitól idáig érlelt az idő, most összekever, megmásít valami hatalmas erő, téren és időn átfeszülő, de mégse félj, a tizenegyediket fagyossá fakította a késő ősz, de hinned kell, hogy ez csak a látszat, néha mégis hittel áldhat egy gondoskodó mozdulat; ködgomolyagkékség védje az álmodat, tizenkettedik sebedet hótiszta gyolcs fedje, ha ránézel, lásd önmagadat; értünkinduló lépteidet övezze, védje értünkmozduló kezedet, és erősítse önmagadban megkétszereződött, tisztafényű emberi hitedet! Acsádi Rozália PAKSI HÍRNÖK 14 1990. OKTOBER 16.
