Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-10-16 / 20. szám

Butik Paks az utóbbi időben látvá­nyosan fejlődött a ruházati és egyéb iparcikkekkel kereskedő kisvállalkozásokkal. Csak a lakó­telepen 15 új kereskedő kezdte meg tevékenységét. Ruha-, cipőke­reskedés, függöny, nyugati illatsze­rek stb. A sorozat első részében szeret­nék ízelítőt adni a ruha-, illetve ci­pőbutikokról és néhány gondolat­ról, amely ezzel kapcsolatban felmerült bennem. A Barátság úti üzletsoron bérli kis üzletét Balázs István bátaszéki kiskereskedő, aki elsőnek nyitott Pakson a cipőszakmában. Árukészletének zömét kisiparo­sok készítik, a cipőmodellek főleg a fiatalabb korosztály igényeit elégí­tik ki. Megtalálható az ún. „nagy­mama” stílusú fűzős félcipő, amely a fiatal korosztály között sláger. Balázs István elmondása sze­rint, ha a cipőnél minőségi hiba merül fel, az eljárás ugyanaz, mint az állami kereskedelemben, a cipőt megjavítják vagy kicserélik. Ez nekünk, vevőknek fontos tudnivaló. A Favorit sportruházati boltban sok olcsó férfipóló között lehet vá­logatni. A Tiffany divatáruüzletben szé­les kínálattal próbálják a vevőkört megnyerni. Női, férfifehémemű, különleges alkalmakra való gyermekruhák. A termékek nagy része kft-k gmk-k műhelyéből került ki. Majd a vevő­kör eldönti, hogy az új termelők árui minőségében el tudják-e fo­gadtatni magukat a piacon. A lakótelepen 1983-ban a MÓ­DI Kereskedelmi Vállalat nyitott ruházati üzletet. „Ez egy kicsit más, mint a többi”, volt a paksi MÓDI szlogenje. Az üzlet szép,jó minőségű egyedi választékot kí­nált elfogadható áron ruházati ter­mékekből. De sajnos 1988-ban a vállalatot gazdasági számításai arra kénysze­rítették, hogy a kereskedelmi tevé­kenységét felszámolja Pakson. Sajnos, mégegyszer azt kell mon­dani, mert azt az űrt, amely utána keletkezett, azóta sem töltötte be senki. A MÓDI profilját félig átvevő ERGONETT Vállalat nem tudta kielégíteni a MÓDI után már meg­lévő igényt. A városban működő két nagyke­reskedelmi vállalat az Áfész és a Népbolt sem áll a helyzet magasla­tán a ruházati ellátás terén, kivéve talán a paksi Áfész Áruház ci­pőosztályát, amely véleményem szerint nagyon jó. Az állami keres­kedelem lépéshátrányát kívánta behozni a sok új butik. De megjelentek a legújabbak, a vándorló Nívóker Kft. után a bálás ruhát árusító kereskedők. Egyébként a megyékben és más megyében is a „nagyok” már előbbre léptek. Nincs az áruforgalomból elég bevétel? Legyen a helyiség, terület bérbeadásából bevétel! A szekszárdi Skála minden sza­bad területét bérbe adta, a dunaúj­városi szintén ezt csinálja. A lakótelepi 10. Sz. ABC most kezdi ezt felismerni s az eddig ki­használatlan területet kezdi bérbe adni. Olvasom, hogy a szakértők sze­rint korábban a textiles butikokban a befektetés egy esztendő alatt megtérült, s azután az üzlet már tiszta nyereséget produkált. 1989-ben a számítások szerint ez az idő 2-3 évre nőtt, 1990-ről még nincs adat. Adott ellenben a csökkenő élet­színvonal, az emelkedő árak. Ter­mészetesen ha piacgazdaságot akarunk, a piac majd dönteni fog. A butikokban a kínálat jobban alkalmazkodik a divatáramla­tokhoz. Tudomásul kell venni, hogy Pakson felnőtt egy fiatal generáció, amelynek az öltözködési igényét ki kell elégíteni, illetve alakítani kell. Kellene! De az is igaz, hogy a butikok áru­kínálatában alig lehet felfedezni a disztingváltabb öltözködési kultú­rajegyeit. A kínálat nagyon is egy­síkú, zömmel a fiatalok ízlésvilágát tükrözi. Nagy lehetőség lenne, különbö­ző GM-nak, egyéb új vállalkozási formáknak termelői vállalkozásba fogni. Ha megjelennének jó sza­básznőkkel, igényes, jó minőségű termékekkel. A privatizált kereske­delemnek nagy szüksége volna rá. A megyében már vannak kezde­ményezések. Befejezésképpen: felkerestem a lakótelep egyik népszerű butikját, a tulajdonos Wolf Mihályné, Marika. Az újrakezdési kölcsön segítsé­gével nyitotta meg kis üzletét. Az üzlet jó helyen van, a ruhák szé­pek, divatosak, egyediek. (Jó a be­szerzési forrás.) Marika mindenkivel kedves, az ember szívesen megy a butikba, mégha nem vásárol is, csak néze­lődik. Ez is a jó üzlet egyik titka. Rá­adásul Marikának a kereskedelem szakmája is. Wolfné is keresi a le­hetőséget, hogy üzletének egyéni arculatát megteremtse. A ruházati szakma megújulás előtt van. A kereskedelem privatizációja is új lehetőségeket teremthet. Re­méljük, hogy városunkban min­denki megtalálja az egyéniségének és nem utolsósorban a pénztárcá­jának megfelelő ruházkodási cikket. Eö. a divat Kiadványaink TAN&MAKYOK PAfcS ÉS VJ Dl KÍNÉI. TÖRTÉNETI CS.QSM.Z£Sfót£ 8 I A D 0 R ________________________ A Jámbor Pál Társaság „Tanulmá­nyok Paks és vidékének történeti múltjából” címmel indította el soro­zatát. A sorozat első kötete: Csonka Ferenc: Hiador című kismonográfiá­ja. Hiador, vagyis Jámbor Pál költő, író, politikus és jeles pedagógus, Paks szülöttje. Olyan ember volt, aki sok minden­ben példát mutatott és megérdemel­né, hogy az életéről szóló könyv min­den paksi család könyvespolcán ott legyen. Am ez egyelőre lehetetlen, hiszen csak 500 számozott példány­ban jelent meg a kiadvány. A társaság lapjának - A KÖZVÉ­LEMÉNY - augusztusi száma igen fontos dokumentumokat közöl. A város új templomának, a Szentlélek templom alapkőletételének doku­mentumait. Ezek a dokumentumok az alapkőbe kerültek, ám előtte a helytörténet számára másolat készült róluk, és ez alapján tálja most a nyil­vánosság elé A KÖZVÉLEMÉNY ezt a fontos dokumentumot. Ugyan­ebben a számban olvashatunk visz­­szaemlékezést Tumpek Lajos tollá­ból „Visszaemlékezés a polgárista korunkra” címmel. Gosztonyi János oki. építő-iparművész 1931-ben Amerikában járt tanulmányúton. Ta­pasztalatairól 1932-ben a paksi kaszi­nóban előadást tartott. Az akkori előadás teljes szövegét újra olvashat­juk A KÖZVÉLEMÉNY augusztusi számában. Az említett kiadványok a városi könyvtárban megvásárolhatók. Kér­jük a kedves paksiakat, hogy vásárlá­saikkal segítsék elő az újabb városi kiadványokhoz szükséges anyagiak előteremtését. jpt. A KÖZVÉLEMÉNY Alapította: Jámbor Pál 1870-ben Újraindította: a Jámbor Pál Társaság 6 ■ «*»_________ ára-io fi ___________ 3990. augusztus 1988. MÁOJS 22-ÉN VOLT A SZENTLÉLEK TD-flOM LH€PÉLYES ALAPKŐ LETÉTELE AZ ALAPKŐBEN - EGY FÉM HENGERBE ZÁRVA - AZ ALÁBBI OOKOMENTOOK KERÜLTEK ELHELYEZÉSRE AfepAÁ Vft ki UUhuUo^oa. A UU~ ki kmaiúja »«LI, róifuU. M ujyttkn, tyw* SngfcOav«*, KntvUr tWcÍAÍ juttatja. Át* Óhrxai vuKtneiJÍ úyxaveSjú, OhÍ tpäteu t. Álietka ujynáme. ALí kannal o HUn+Ur*. ka <tú mayunk mm vnlxenk, timfkammál &£$kiáfL % Urtfkam mayaumtik majd vajta., «“nij a *út ipÁl így lengtem akku» rútu -mtv/nré, Aü a fűi, tuntíej frujtpllttU, iLwtud Wíü. Six+ctnínA tneyévixne t* ItwöMttdné. a* SvmUJt kiút, hrtft «, * Wvpfew unka au. A.«m wn**á. mty Mty akadjuk famiedrá, orrúi fa/uii, Sxt. JmrlrUk : ífjUíitunt mi ú, EArt ó t*tdmínytadk t* nítnjxjdütA feUrrulirH-at «* mzynsnitMlw. Omáyntafálí SxmtMuán fjntuu mniitjut fa . JuO*. ftTttiliirk- UrryOmr alapkénül. Ihut fcrII ItírrínünJt! tUunkkeet tilt naetnüak minda, tmU trkmüun a n-ifUftid i> a fa^jOiiLmmtat. Pakt, 111/ májast I tyl p/UU* ttayiUm-Kedvet Híveim, kedves Testvérek? Xamu váraitná* it rum ttutumsrdts tiHivxitlslcí ■tiÖA ma cfi álLuU ° ftlipiiuutir áj pedhú tanplem alaplavt eléü C*>1 nrLd* axtuied kxíys-túeil ti terep­­temeínal vagy futyyoW' lejltár-nlu lenúfi ü tj.tik.rjl ft&fJLőeci tmlsLtxsCcd o* uXHe* vzőmára A IWo.-« I I ! i i két* tunyuJalá firaloAéka ttmül mai iltUuk rú- AÁny jetii tft - ttft jUldáiujl a naptlofsMrkt, a ludv- Lka* futt topáikét, ft ItújiLölrél, curJUvűi a kivik­­*ui tne-ti itt tihanyiéi! memebUail, • ktwUsktl jtíuvia, t ki karút ŰMtfUtyrsji •■aUusJí luiúát Unf.­íerupita rtánAikajJi lufrjrnite védett. At ftíftjUá oat ncttuni, Utki, wtrvt trkáíttt a£aju4oJ kurtmeji t éítLliULA-ö*. t*** trújultSL íert-on mtyftft ft« <w tmteo<A uuwej iutúk­tűk, ntmeruk frtA, ttJulf-xtísruírutk t- Im/oA-ftaX it*i, nurI tudják , krift a U Irnuu kitt At »mUriJf iiUrifi rrunMf kitt akin*, • tiUk láváik it a lilik ieuMxítadxer*, mnU (ftyAaíift, «tu rkttea, mind.tn lilkolin 1* tapíntkaiin tüíenutktrUi . A lilik trxilsíí, tűni ólLxsutá; eéftUttü tudja a datyák UiUjíyil tr árúi. mjrutftílLreiíyftJ. Itfín vtíUini. íitíx kxtl tfúltni wt tqyini , nW-lyu ir ft kixirriíji, m rurvttii iíeUl is. fák* fjyií jtlLipJ likt a tt^mmUaruJk oíaráanoj., kvy, • XtfiUrxil-t- urujotp truayakot w fit tJUujul ruj-udltani tu. tmíuUiy jat-á+a Am mór ríyr. rá­­jetUni , Iryj fátdé fAAadUr+mtl rum fryuJi UuLú ijáluu, dt ymdevosi meyrlíitist, tUjuyrdlolA Athéni tudunk Untmictíi & tsgtádunA ii ■k* íynrj iehkl raft « {•<* ttttúiy iét-l kei, dmUfXUs, Iáik tuUljtrvti* után viftjé&urJL. Vakarni U4dnn ir m. Ultrd, rtunt áuSXuvJryt memúrj* *JuU-tfti evt tenlurx iltU-U Jftm UírxXt! hrtft o* texk>i*il ítmjiXcrTvA» miniül, müfré.ettél ftftftAftl, fttjl « tftcrmelukd feleklnlám járatták. tííiaíknUk rnJy b t t-tr-r. nit or. it van-1 latin, núlai<j vau-1 a* tytjká­­s {>ft(it»im, ■> Uuáláruira ? Xar.áeJLt-an t-ajntn pe:rxUlr tehát Ár a vett arunk, tuyj mm tuerüttuk «víg 1990. OKTÓBER 16. 11 PAKSI HÍRNÖK

Next

/
Thumbnails
Contents