Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-10-01 / 19. szám

tanítványai amatőrversenyeken szerepelnek vávltakozó sikerrel. Ez a szakosztály is nyitott, bárki a tagja lehet, igaz ugyan, hogy szűkösek a pályabérlési lehetőségek. Az ESZI DSE legfiatalabb szak­osztálya a kézilabda. A lánycsapat a tavalyi megalakulása óta már sze­repelt egy-két külföldi és hazai ba­rátságos mérkőzésen. Egyre erősödnek Herbák Vince edző ta­nítványai. Az iskolacsapat a kis lét­szám ellenére jól helytállt a megyei diákolimpián, a szakosztály azon­ban szívesen látna még a városból lányokat és fiatalasszonyokat, hogy később egy erős csapattal már egy komolyabb bajnokságba is beszáll­hassanak. Ez a fiúknál már meg is történt. Lacza Csaba tanár úr sportolói az idén már néhány kézilabdát szerető paksi játékossal megerősödve a me­gyei bajnokságban rajtoltak felnőtt és ifjúsági csapattal. Nagy dolog ez manapság, amikor országos szinten másról sem lehet hallani, mint a kis csapatok megszűnéséről. A DSE 9 sportágban szervezte meg az intézet házi bajnokságát és biztosította tanulóinak a különbö­ző szintű diákolimpiái versenyeken való részvételt. Különösen jól sze­repeltek az atléták, akik Adóiján György tanár úr vezérletével orszá­gos 6. helyezést is elhoztak. Sikerült a tárgyi feltételeket is magas színvonalra emelni. 40 fő ré­szére tud a DSE túrázáshoz sátrat, matracot, hálózsákot adni. A követ­kező jelentősebb kiadás egy kisebb fajta flotta beszerzése lesz. Eddig ugyanis bérelték vízi túráikhoz a kenukat és szeretnének olcsóbb, nagyobb választékú túralehetősé­geket kínálni. Erre eddig sem nagyon lehetett panasz, hiszen jártak a Dunán, a Tiszán, a Bod­rogon és téli evezős túrán a bakonyi Melegvíz-patakon. Azért van még elég sok felderítetlen vízi terep szá­mukra. Évente 10-12 sítúrát szerveznek Lengyelországba és Csehszlovákiá­ba. 42. garnitúra saját lesikló felsze­relést (léc, cipő, kötés, bot) és 15 pár futólécet vehetnek az egyesület tag­jai igénybe a tél folyamán. A DSE által szervezett rockkon­certek nyitottak a város fiataljai számára is. Sok százan hallgatták már az ESZI-csamokban az EDDA, a Bikini, a Lord és a Beatri­ce zenéjét. A teljes körű tájékoztatáshoz hozzátartozik, hogy mind emellett az egyesület úszótanfolyamokat, fittnesklubot, fociovit és még sok más hazai és nemzetközi sportver­senyt rendezett sikerrel. A város és környékének tanulói és felnőtt la­kói éppúgy lehetőséget találnak itt a mozgásra, a szórakozásra, mint az intézet diákjai. Az alapító okirat 1986. decembe­ri aláírása után nagy lendülettel és szakmai-társadalmi összefogással indult meg a Paksi Energetikai Főiskola szervezése. Csodák pedig vannak, mert az alapítást követő 9. hónapban életre kelt az intézmény. Születésénél ott bábáskodtak a Mű­velődési és az Ipari Minisztérium, a Budapesti Műszaki Egyetem képvi­selői mellett a villamosenergia-iparág és a PAV szakemberei, és természe­tesen a település fejlődését elősegíte­ni kívánó városi vezetők. A főiskola a magyar felsőoktatási rendszer merőben új képződménye a Budapesti Műszaki Egyetem Gé­pészmérnöki Kar Paksra kihelye­zett tagozata. Az oktatási tevékeny­séget a BME látja el, ezzel egyúttal garantálja az oktatás minőségét, a diplomára az egyetem pecsétje van ráütve. Ez már európai rang. A főis­kola hallgatói az egyetem teljes jo­Rajzterem a főiskolán gú polgárai. Az intézmény létesíté­si, üzemeltetési és fenntartási költ­ségeit a Magyar Villamos Művek Tröszt, ezen belül a PAV biztosítja. A főiskola, mint oktatási egység, ré­sze az ESZI-nek, melynek igazgató­ja egyben a főiskola BME által kinevezett tanulmányi vezetője is. Hazánkban először valósult meg egy intézmény keretein belül a többlépcsős szakemberképzés. A középiskola és a főiskola oktatási szakirányai össze vannak hangolva. A jó képességű diákok 7 évig ugyanazon falak között tanulhat­nak, először érettségit és szakmát, majd diplomát szereznek. 1987 őszén a szakközépiskolai épület tetőterében kezdte meg a félévet az „alapító tankör”. Közülük néhányan legendás úton kerültek Paksra. Volt aki újságban olvasott az alakuló intézményről, mások osztálykiránduláson jártak itt, töb­ben az egyetemi felvételin hallottak először erről a lehetőségről. Évről évre változott, fejlődött az intézmény. Mire a hallgatók éppen kinőtték a „padlás főiskolát”, 1989. szeptemberére felépült az új főisko­lai épület is. Az intézmény fennál­lásának 4. tanévkezdésén teljes ki­építésben, három szakirányon in­dult a képzés: - hő- és atomenerge­tika,- energetikai rendszer- és irányí­tástechnika,- energetikai informatika. A hallgatók minden félévben 10 hetet Pakson, 5 hetet Budapesten töltenek. A vizsgaidőszakban lehe­tőség van mindkét helyen a vizsgák letételére. Az egyetemi oktatók mellett - akik naponta járnak le Paksra - főállású főiskolai tanárok és erőműves szakemberek végzik az oktatást. Szerencsére (?) az el­múlt években igen sok egyetemi, főiskolai tanár váltott át egziszten­ciális okok miatt az iparra, így töb­bek között a PAV-hoz is jöttek dol­gozni. A vállalatnál több profi van, akik szívesen vállalták ismét a ta­nítást. A hallgatók termelési gyakorla­taikat az erőműben töltik, sok labo­ratóriumi mérés, technikai foglal­kozás kötődik a PAV-hoz. A fo­lyamatos együttlét, a vállalat megis­merése sok fiatalt vonz, eddig 19 hallgató kötött tanulmányi szer­ződést a PAV-val. Az elmúlt tan­években rajtuk kívül még hú­szán szerződtek az energiatermelés és -szolgáltatás más vállalataihoz. Kiemelten hangsúlyozni kell, hogy ez a főiskola nem a PAV főis­kolája, hanem az egész magyar villa­mosenergia-iparág ott áll mögötte. A hazai erőművek, áramszolgáltató vállalatok, tervező és kivitelező cé­gek innen váiják szakmai utánpót­lásukat a következő évtizedekben. (Folytatás a 6. oldalon.) 1990. OKTOBER 1. 5 PAKSI HÍRNÖK A tanuszoda pancsolója

Next

/
Thumbnails
Contents