Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-09-04 / 17. szám

Beszámoló a városi tanács (Folytatás a 9. oldalról.) zedben mennyire szennyező­dött, akkor ezt az ember védel­me érdekében is végre kell haj­tanunk. Csapadékvíz-elvezetés: Elké­szült a Páli-árok burkolása, víz­tározója, a dunai befogadó I. üteme, valamint zárt csapadék­csatorna épült több helyen. A legsürgősebb feladatok: A dunai befogadó II. ütemé­nek elkészítése. Haladás utcai vízelvezető árok burkolása. Sár­gödörtől induló vízlevezető rendezése, burkolása az Árok utcáig. Páli-árok burkolása a tá­rozóig. Kölesdi úti árok rende­zése a Dunáig, a Tolnai úti csa­padékvíz-elvezető probléma megoldásával együtt. Páli-árok ikresítése a Dózsa Gy. u-tól a Dunáig. Kishegyi úton zárt csa­padékcsatorna építése. Nyárfa utcai csapadékcsatorna rende­zése. Az útépítésekkel együtt a következő években be kell üte­mezni, hogy a csapadékvíz-el­vezetése is koncentráltan megoldódjon. (Zárt csapadék­­csatorna, vagy nyílt árok építése minden esetben!) Telefonhálózat fejlesztése: 1986-ban a tízezer lakosra jutó távbeszélő főállomások száma 708 db volt, amely 116-tal elma­radt a megye városaira számí­tott hasonló mutatókkal. A Pos­ta PAV-központ bővítéséhez kapcsolódóan lakossági közmű­­fejlesztési hozzájárulások bevo­násával lehetőség kínálkozott hálózatfejlesztésre. Az akció meghirdetését, szer­vezését 1989-ben vállalta fel a tanács, mint a Pécsi Távközlési Igazgatóság gazdálkodó szervi partnere, amely kötelezettségét vállalt arra, hogy a település ilyen igényei belátható időn be­lül kielégítésre kerüljenek. A hálózatfejlesztés fenti mó­don való megvalósulásának lényege, hogy- a lakossági igényfelmérések alapján a Távközlési Igazgató­ság vállalja- vonalanként egységesen 25 000,- Ft-ért,- a pénzösszeg 1990. évi áta­dásával,- a vonalak kiépítését és a te­lefonok bekötését 1992 április végéig. A 600 vonal biztosítására meghirdetett akció, ma a szer­ződéskötés időszakában 841 db vonal kiépítéséig terjed, mely a szorosan vett Paks város terüle­tén túl magában foglalja Duna­­kömlőd, Csámpa és Cseresz­nyéspuszta igényeit is. A lakosság részéről igen nagy az érdeklődés, ma a keretszá­mok rögzítése után is még újabb jelentkezők vannak, akik nagyobb anyagi terhet is vállal­va, telefonhoz kívánnak jutni. 19. Lakáspolitika Az 1985-ig terjedő időszak je­lentős lakásépítési programja ellenére a lakássűrűség - a me­gye városait tekintve - Pakson a legmagasabb. 1985-ben 100 lakásra jutó la­kosok száma 387 fő, mely alap­ján Paks az országos rangsor­ban az utolsó, a 125. Telekgazdálkodás: A tanács folyamatosan biztosította a te­lekkínálatot a Bercsényi, a Wiedemann, a Domb, a Virág utcákban, DNY-i városrészben, Malomhegyen, Dunakömlő­­dön és Csámpán. A vizsgált időszakban 205 db családi ház, 26 db sorház, 190 db garázs építésére alkalmas telket alakítottunk ki. Továbbra is szükséges a megfelelő telek­­kínálat biztosítása, az igénylők számának figyelembevételével. A jelenlegi telekárpolitikát, mely a telek önköltségét tar­talmazza felül kell vizsgálni és a telek eladási árát bizonyos réte­geknél (pl. első lakáshoz ju­tók...) célszerű tanácsi támoga­tással csökkenteni. Telepszerű, többszintes laká­sok: Ezen lakások iránt az igény a magas lakásárak, a családi há­Utcabál a Vadász utcában Városi nyugdíjasnap - 1990 zas építési lehetőségek, a Paks­­ra történő bevándorlás enyhü­lése stb. következtében mér­séklődött, így az időszak végére egyensúly körüli állapot alakult ki a fizetőképes kereslet és a la­káskínálat között. Összesen 239 db lakás értéke­sítésére került sor. A magas la­kásárak miatt sokan kiszorultak a lakáspiacról. A jövőben is szükséges a fize­tőképes kereslet igényeinek megfelelő, vállalkozói alapon történő társasházépítés. Gar­zonlakások: A kevés jövede­lemmel rendelkező fiatal háza­sok részére, az átmeneti elhe­lyezés legcélszerűbb formája. PAKSI HÍRNÖK MELLÉKLET 10 1990. SZEPTEMBER 4. A majdani 50 m-es úszómedence

Next

/
Thumbnails
Contents