Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-04 / 17. szám
1985-1990-ben végzett munkájáról si SE) és egy középiskolai diáksportkör (Paksi Vak Bottyán DSK) működött. A két sportegyesületnek és a diáksportkörnek összesen 1661 tagja, ebből az aktív sportolók száma 13 szakosztályban 888 fő volt. Jelenleg a városban 3 polgári SE (Atomerőmű SE, Paksi SE, Paksi Röplabda Klub) működik. A három sportegyesületnek összesen: 2377 tagja van, ebből az aktív sportolók száma: 1733 fő, ezek 14 szakosztályban sportolnak. 1985 óta alakult a városban egy diák-sportegyesület (Energetikai Szakképzési Intézet) és három diáksportkör (Bezerédj, Paks II. sz., Paks IV. sz.) általános iskolákban. nos iskolákban. Nem működik diáksportkör a Deák Ferenc Általános Iskolában és az 1989 szeptemberében önállósult Dunakömlődi Általános Iskolában. A működő diák-sportegyesületben és diáksportkörökben 1114 a sportköri tagok száma, akik 16 szakcsoportban sportolnak. Versenysportban értük el a legnagyobb fejlődést, amit bizonyít az a tény, hogy ökölvívásban kétszeres magyar bajnokcsapata van a Paksi SE-nek, ezenkívül több magyar válogatott és egy olimpiai 5. helyezést elért versenyző Erős Lajos, aki jelenleg profi ökölvívó. Megérkezik Tóth Emőke: Halasfiú című szoba Atomerőmű SE kajak-kenuban háromszoros ifjúsági világbajnoka, majd felnőtt-vb 2. helyezést elért sportolót mondhat magáénak Hoffmann Ervin személyében. Cselgáncsban több magyar válogatott mellett egy IBV-győztese is van a szakosztálynak Kovács Antal személyében. Ezenkívül a felsorolt sportágakban több magyar bajnoki címet értek el versenyzőink. A kosárlabda férficsapat az NB I. „A” csoportjába jutott, ahol eredményesen helytállt. A Paksi SE labdarúgói 1989-ben NB II-be jutottak, majd egy év múltán búcsúztak onnan. 1990- ben pedig az Atomerőmű SE labdarúgó-szakosztálya került fel az NB II-be. A versenysportban elért eredmények a városba költözött és saját képzéssel elért sportszakedzők kiváló munkájának eredménye, 1985-ben: 4 szakedző, 16 edző és 19 segédedző, összesen: 39 sportedző dolgozott, 1990-ben: 10 szakedző, 19 edző és 23 segédedző dolgozik a sportegyesületekben. Sportlétesítmények vonatkozásában 1985-höz viszonyítva, amikor négy szabadtéri pálya (ASE-sporttelep, városi sporttelep, dunakömlődi sporttelep, városi teniszstadion) állt a sportolni vágyók rendelkezésére, addig ma két sportcsarnok (ASE, ESZI), egy ökölvívócsarnok (városi sporttelep), ezenkívül a Bezerédj általános iskola nagyméretű (18x36 m) tornatermével, valamint egy-egy tanuszodával bővült a fedett létesítmények száma. A nyitott létesítmények száma is emelkedett a Bezerédj általános iskola bitumenes kézilabdapályájával, 60 m-es futópályával és egy kis lelátóval, a Deák Ferenc Általános Iskola bitumenes kézilabdapályájával, a paksi városi sporttelep 2 új füves edzőpályával bővült. Szabadidősportokban az elmúlt évi statisztika szerint több mint hatezer paksi polgár vett részt. 13. Városépítészet Szerkezetében két önálló városrész alakult ki, az óváros és a lakótelep, melyről a rendezési tervet készítő és véleményező szakemberek általánosított véleménye a következő: A település múltja kötelez. Kötelez egyfelől abban, hogy a fejlesztés, ami előtt a város áll, olyan beavatkozást eredményezzen, ami az elmúlt korok városépítészeti értékei tiszteletével párosul, kötelez másfelől olyan irányban, hogy a jövőben újabb városépítészeti értékeket hozzunk létre. Sajnos az elmúlt 10-15 év településfejlesztésére elmondható, hogy hiányzik egy olyan átfogó szellem, egy rendezőerő, ami mentes a divattól, ugyanakkor a város léptékéből, atmoszférájából, múltjából kiindulva harmóniára, kontinuitásra, alkalmazkodásra, meglévő városépítészeti értékek tiszteletére, új városépítészeti együttesek képzésére törekszik. Településesztétikai tervjavaslat. Elsősorban a város arculatát formálók (tervezők, városgazdák, magánépítők stb.) szemléletének, értékítéletének változása szükséges. Kiemelkedően fontos feladatok, azaz kritikus pontok a célkitűzések elérésének érdekében: A történeti városközpont rehabilitációs jellegű, városrendezési és építészeti terveinek elkészítése. Az átépítendő lakóterületi egységek városrendezési és építészeti terveinek elkészítése. A Dózsa Gy. u. egységes utcaképének építészeti megfogalmazása. A présházak, présházsorok hasznosítása, építészeti értékük ápolása, karbantartása. A meglévő családi házas lakóterületekre vonatkozóan egyfajta „rendezőerő” kialakítása, mely koordinálja a főleg magánerős építkezéseket (Folytatás a 8. oldalon.) A volt polgári iskola átalakítása 1987-ben megkezdődött I Tanuszoda - 1989. február 13. 1990. SZEPTEMBER 4. 7 PAKSI HÍRNÖK MELLÉKLET
