Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-09-04 / 17. szám
Beszámoló a városi tanács 1990 őszére átadják a nyugdíjasok házát A lakótelepi vásárcsarnok (Folytatás a 3. oldalról.) tott pénzeszközökből folyósítjuk: a rendszeres szociális segélyt, az eseti segélyt, a mozgáskorlátozottak üzemanyagköltség-hozzájárulását. A segélyezésre fordított összeg jelentősen emelkedett, 1985-ben 1764 000 forint volt, az 1990. évi keret pedig 4 992 000 forint. Családsegítő központ létrehozására 1987-ben nyújtottunk be pályázatot a minisztériumhoz, a központi támogatást 1989-ben kaptuk meg. A családsegítő központ feladata a családok segítése, érdekeinek védelme, szolgáltatások és tanácsadások szervezése. 6. Kereskedelem Paks, a különböző ellátottsági mutatók alapján 1985-re a városok országos rangsorában kivétel nélkül az utolsó negyedben foglalt helyet, mivel a hálózatfejlesztés elmaradt a népesség növekedésének ütemétől. Az egy lakosra jutó eladási forgalom 25%-kal alatta maradt a Tolna megyei városok átlagának. Kirívó volt a vegyesiparcikk-forgalom, amely 37°/o-kal, és a ruházati cikkek forgalma, mely 33%kal volt kevesebb mint a megye városaiban. Az értékesítési mutatókból és a Pakson az átlagnál magasabb jövedelmi viszonyokból arra következtethetünk, hogy az itt élők vásárlásaik egy részét más településen kénytelenek megoldani. A tradicionális kereskedelemtől (áfész, Népbolt) - források, szakemberek stb. hiányában ugrásszerű növekedést nem remélhettünk. Az előrelépést elsősorban a vállalkozói kör bővítésével biztosítottuk, amellyel sok problémát okoztunk a tradicionális kereskedelemnek. (Pl. monopolhelyzet megtörése, munkaerő-átcsábítás stb.) Az elmúlt négy évben új vállalkozók kezdték meg kereskedelmi tevékenységüket, mint pl. Titán Nagykereskedelmi Vállalat, Mecsek Füszért, áfész - Taurus Gyár, Konzervgyár, Délker, költségvetési üzem - Szövunion, Népbolt - Tisza Cipő, Diszkont áruházi lerakat, Ergonet Vállalat. Összesen 39 kiskereskedelmi egység és 54 fő magánkereskedő nyitott üzletet. Jelenleg folyamatban van 33 kiskereskedelmi egység építése. Az áfész és a Népbolt Vállalat is bővítette, korszerűsítette kereskedelmét. Az 1988-1989 közötti években 1500 m2-rel már bővült, 1990 végéig további 538 m2-rel a magánkereskedő, 2000 m2-rel a kiskereskedelmi hálózat bővül, ez 46 db új és 4 db korszerűsített egységet jelent. A vizsgált időszakban átrendeződés figyelhető meg a vállalkozói szférában. Az áfész 2 db, Népbolt Vállalat 5 db, a szövetkezeti szektor 15 db, a vállalati szektor 17 db új üzlet nyitására vállalkozott. A „Paksi vásár” lehetőségeinek megteremtése (1989) elsősorban a mezőgazdaság árucseréjét segíti elő, a lakótelepi ellátóközpont (piac) a városlakók és a környék lakóinak nyújt újabb eladási-vásárlási lehetőséget. A kiskereskedelemben bővítésére támogatási rendszer kidolgozására, társadalmi kontroll alatti működtetésére lenne szükség. A meglévő bolthálózat korszerűsítése (folyamatos tatarozások, kirakatok, feliratok, reklámok, áruk esztétikus megjelenítése). Folyamatos tanácsi koordináció, kölcsönös tájékoztatás a város kereskedelmében résztvevők részére. A Vak Bottyán utcában új ABC-bolt épül, a városi tanács 1 millió Ft-tal járul hozzá a kivitelezéshez. E témakörhöz illeszthető az egyéni vállalkozás, amely az 1990. évi V. törvénnyel lényegesen egyszerűsödött, ezzel is elősegítve a vállalkozói kedv kibontakozását. A törvény áprilisi hatályba lépésétől július végéig 99 állampolgár fogott új vállalkozásba (36 iparos, 44 kereskedő, 11 egyéb szolgáltató). 7. Vendéglátás Az ezer lakosra jutó vendéglátó alapterület mésfélszerese a megye városaira számított hasonló mutatóknak, így a népességhez viszonyított alapterület Pakson kimagasló. Ha a minőséget vizsgáljuk, megállapítható, hogy vendéglátó helyeink többségének színvonala nem megfelelő. Rossznak tartjuk, hogy az erőmű építése kapcsán állami pénzből felépített egységeket a Tolna Megyei Vendéglátó Vállalat ingyen megkapta, és hasznosításáról a szekszárdi központ dönt. 1985-től állami és szövetkezeti szektorban 17 db, míg a magánszektorban 8 db működési engedélyt adtunk ki. A meglévő vagyon racionálisabb hasznosítása a cél. (A vendéglátó egységek egy részének átadása kereskedelmi célokra.) Folyamatos tanácsi koordináció a közreműködők között. A vendéglátáson belül a diákélelmezés feltételrendszerének felülvizsgálata, javítása szükséges. 8. Szolgáltatás Az 1980-as éveket megelőző időszakban a szolgáltatásokat elsősorban a vállalatok, szövetkezetek végezték, de az utóbbi években nem fejlődtek érdekeltség- és pénzhiány miatt. A város fejlődésével arányosan nőtt a szolgáltatások iránti igény. A kisiparosok egyre nagyobb számban vesznek részt az igények kielégítésében, létszá-Vásár - 1990 PAKSI HÍRNÖK MELLÉKLET 4 1990. SZEPTEMBER 4.
