Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-09-04 / 17. szám

(Folytatás a 14. oldalról.) Egy másik kérdésére válaszolva közlöm, hogy képzelje észrevettem a nagy tramuát is!!! Sőt ezt az Atomerőmű SE vezető edzője Pusz­tai László is észrevette. A július 24-i Hírnökben, a nem véletlenül feltett kérdésemre többek között azt válaszolta „Ami az utánpótlást illeti, sajnos városi szinten gyenge. Nagy az elszívás a többi sportág részéről.” Ehhez még hozzáteszem, hogy az NB II-be Válasz egy ni leiéire jutott ASE csak úgy tud eleget tenni az MLSZ előírásainak, hogy a PSE-től átigazolt 9 utánpót­láskorú játékost. És ismereteim szerint ebben a bajnoki évben nem indít csapatot a megyei ser­dülőbajnokságban sem. Az, hogy azt a cikket megírtam, nem azt je­lenti, hogy átálltam a másik oldalra és kritizálok. Csupán, mint a sportrovat felelős szerkesz­tője, a Paksi SE labdarúgó-szakosztályának önkritikus beszámolójából tettem közzé részle­teket. Egyébként, ha az egész beszámoló érdek­li szívesen biztosítom a megtekintését magnó és fénymásoló mellőzésével. ZERZA JÓZSEF - za jó -Fűben, fában, vadvirágban (II.) Fűben, fában orvosság van - mondták a régiek és használták is tudásukat évszázadokon át. Múltból merített, apáról-fiúra örökített bölcsességek könnyítet­ték hajdan az életet, a testi-lelki bajokat. Elmaradt mögöttünk ez a tudás, elveszítettük, elfelejtet­tük, mint annyi más megőrzésre méltó értéket. Lexikonban kell már magya­rázatát keresni egy-egy ritkán hallott népi mondás értelmé­nek, eredetének. Babonának, szemfényvesztésnek minő­sülnek olyan jelenségek, ami számunkra megmagyarázha­tatlan. Nem, vagy csak ritkán - de akkor is fenntartással - isme­rünk el olyan képességeket, ami bennünk, vagy másban lakozik és segítségére lehetne em­bertársainknak. Ilyen a grafo­lógia, reflexológia, dianekika, horoszkópia, fóldérkutatás stb. Sokáig el nem ismert tudomá­nyok. Ma már egyre több, a fenti té­mákkal foglalkozó tudományos és áltudományos munka jelenik meg könyv alakban. Válogathat közöttük az érdeklődő ember, ha győzi idővel, no meg pénz­tárcával. Érdekes kéziratköteget adtak a kezembe a közelmúltban. Elolvasása előtt bennem is motoszkált a kétség, hitetlen­ség, de végül is győzött a kíván­csiság. Nem bántam meg! Egy, az életét a földérkutatásnak szentelő orvos vetette papírra megfigyeléseit, tapasztalatait. (Nevét a család beleegyezése nélkül nem közölhetem.) Hu­mánorvos volt, az ötvenes években egészségügyi államtit­kár. Éppen e téma iránti érdek­lődése miatt kellett megvállnia hivatásától és egy tenyérnyi ba­ranyai kis faluba helyezték kör­orvosnak. Itt is folytatta kutatásait - le­genda ma már ebben a faluban a „doktor bácsi”, tisztelet és sze­retet övezi az emlékét. Gyűjtögette a nyugati szak­­irodalom e témával foglalkozó híreit, eredményeit. Érdekes, - röghöz kötött agy­­gyal fel nem fogható - de bi­zonyítható megfigyeléseket végzett emberek, állatok, növé­nyek körében, hogy kire hogyan hat, ha a földér (földsu­gárzás) fölött tölti ideje nagy részét. Elképzelhető, hogy tele­pülésünkön is akad olyan ember, aki ismeri ennek a „bo­szorkányos tudománynak” a lényegét, hallott róla, vagy ta­pasztalatai vannak ezen a téren. Szeretném, ha megosztaná ve­lünk tudását, elénk tárná élmé­nyeit, emlékeit. • A régi Kínában nem épülhe­tett ház, nem létesülhetett em­ber lakta település anélkül, hogy „pácás” kutatók be ne mérték volna a földerek helyét. Ismereteim szerint ez a gyakor­lat még ma is élő náluk. Egészségügyi panaszok, (asztma, végtagfájdalom stb.), álmatlanság csillapítható, ha a rossz helyre tett fekvőhelyet su­gármentes zónába helyezik. Erről konkrét tapasztalatom van. Ha nem is hiszünk benne, megpróbálni, beszélni róla ér-Pillanatképek a szolgáltatásban dolgozókról I. Szomorúan nézegettem Gosztola Attila autó-karosszéria javítóműhe­lyében egy legalább 20 éves Traban­tot. Nem vagyok autószakértő, de a rozsda marta nem ragyog tipikus ese­tének romja düledezett szemem előtt. Csoda, hogy tulajdonosa nem úgy lábazott benne, mint a kőkorsza­ki Frédi és Béni.- Életveszélyesnek tartom, hogy ilyen autókkal közlekednek emberek.- Én úgy látom, hogy az emberek többségének nincs pénze új autóra. Inkább megjavíttatják, kifoltoztatják mondhatni veterán autóikat. A leg­több munkám húsz-huszonöt éves lerobbant, szétrohadt öreg csatagé­pekből áll.- Ezek szerint még mindig olcsóbb foltoztatni az öreg autót, mint újra gyífj - tögetni?- A bérből és fizetésből élőknek ma hiú álom egy új autó elérése. Ar­ról nem beszélve, hogy a befizetéskor senki nem szavatolja az esetleges ár­változást. Egy karosszérianagyjavítás a mai új autó árának egytizede. A javí­tásnál csak minimális árváltozás kö­vetkezhet be, amit könnyebben tud a javíttató előteremteni. Csakúgy, mint a javításra magára.- Mióta dolgozik ebben a műhely­ben?- A Tolna Megyei Építőipari Szö­vetkezettel van szerződésem, az ő al­kalmazásukban állok, már fél éve.- Az anyagbeszerzés nehézségeinek krónikáját ismeijük. Mégis ez a követ­kező kérdésem, hogy hogyan tudja be­szerezni az egyes alkatrészeket?- Hozott anyagból dolgozom. Nincs időm az anyagbeszerzésre, kénytelen vagyok áthárítani ezt a ne­hézséget ügyfeleimre. Azonkívül amúgy is sok vitára adna okot a na­gyon eltérő karosszériaelemek árai. Sajnos ez is a megrendelő kiadásait növeli, mert előfordul, hogy több száz kilométert kénytelen megtenni egy-egy hiányzó alkatrész megszer­zéséért.- Az árak változása és a jelenlegi adórendszer nem kis terhet ró a kisvál­lalkozókra. Ön hogyan látja?- Valóban nagy megpróbáltatás minden tekintetben az árak ilyen ütemben történő fölfelé mozgása. Én árkatalógus alapján, szabott árak sze­rint dolgozom. Ami még nagyobb gondot jelent, a költségterhek viselé­se. Különösen az energiaárak emel­kedése billenti ki az embert. Tegyem bele az árba? De mindent már nem lehet az agyonterhelt fogyasztó vállá­ra tenni. Az adózást tekintve rám a havi árbevétel alapján megállapított átalánydíjas adózás vonatkozik.- Gondolom nem árul el titkot, ha megkérdezem, hogy ez mit jelent?- Ez az adózási forma annyit jelent, hogy csak annyit dolgozhatok, amíg elérem azt az összeget, amely meg van szabva felső határként.- Értem. Hát nem kifejezetten mun­kára ösztönző feltétel, pedig amint lá­tom, javítanivalóban nincs hiány.- Talán szerencsésebb vagyok va­lamivel, mint a szolgáltatás egyéb te­rületein dolgozók, ahol egyre jobban apad a kereslet, mert nekem legalább munkám van. Kellemetlen érzések borzolódtak fel bennem, amikor elhagytam a mű­helyt, mert a beszélgetés eszembe juttatta a szolgáltatásban dolgozni vá­gyó ezreket, akik létbizonytalanság­ban élnek. Ez pedig láncreakciót indít el előbb-utóbb. Kevés a munka, mert mines pénz, ha nincs pénz, ki lesz a fogyasztó? * Következő számunkban a szolgál­tatás más területéről jelentkezünk. Kiss Gábomé PAKSI HÍRNÖK 15 1990. SZEPTEMBER 4.

Next

/
Thumbnails
Contents