Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-02-14 / 3. szám

Időszerű oktatáspolitikai kérdések Pakson (II.) A Frast-ház Folytatás az 1. oldalról. A népességalakulás és az iskola Amikor a közelmúltban Va­dász Pállal a paksi szakmunkás­­képzés újjáéledéséről beszélget­tünk, a demográfiai változások iskola-politikai konzekvenciájá­ról is faggattam őt. Örömmel számolt be arról, hogy immár kiépült Paks oktató­nevelő intézményrendszere az óvodától a főiskoláig. Aztán a gondokról szólva el­mondta, hogy a GYES és GYED bevezetése nyomán kialakult de­mográfiai hullámhegy túlgyűrű­zött az általános iskola alsó tago­zatán, jelenleg a felső tagozat utolsó évfolyamait terheli, sőt már ez évben elérte a középisko­la I. osztályát is. A továbbiakban éveken át az általános iskolás korosztály je­lentős csökkenésével és a közép­­iskolás korcsoport számottevő növekedésével kell számolnunk. Ez nem jelenti azt, hogy az ál­talános iskolai oktatást nem sújt­ják gondok. Hiszen igaz ugyan, hogy a tanulócsoportok száma csökken majd, ám ez a lakótele­pen nem lesz olyan mértékű, hogy feleslegessé válna a ba­rakképületekben működő IV. Sz. Általános Iskola. Az nyilván­való, hogy a máris túlméretezett Deák Ferenc általános iskola nem bővíthető tovább. A tanu­lók óvárosba való naponkénti szállítása sem eszményi, a ba­rakkiskola pedig csupán szük­ségmegoldás; ebből követke­zően halaszthatatlan feladat egy nyolc tantermes iskola felépítése a lakótelepen. No, és milyen lehetőség adó­dik a középiskolát terhelő de­mográfiai hullámhegy levezeté­sére? Az ESZI ezután sem vállalja a korábbinál nagyobb tanulólét­szám beiskolázását Bizonyos mérvű szolgálatot a 90 főt befo­gadó leendő szakmunkásképző is jelent bár a belépő új intéz­mény inkább a szekszárdi 505. sz. intézet túlterheltségén segít Így nyilvánvaló, hogy a mun­ka oroszlánrésze a helybeli gim­náziumra terhelődik majd, amelyre előre láthatóan tizenkét nappali és hét felnőtt tanulócso­port oktatása, nevelése vár áldat­lan anyagi és személyi feltételek között; ráadásul megújuló isko­lastruktúra; új nevelési és okta­tási célkitűzések és megújuló tananyag mellett kellene helyt­állnia a középiskolák kiéleződő versenyében. Végezetül szólnom kell arról is, hogy a fent vázolt változások a pedagógusok munkalehetősé­geit egzisztenciális feltételeit is érintik. Az általános iskolai tanulócso­portok számának csökkenésével az általános iskolai tanártársa­dalomban munkaerőfelesleg képződik, ugyanakkor a közép­iskola (és a szakmunkásképzés is) feltehetően munkaerőhiány­nyal küszködik majd. E feszült­ség levezetéseként a városi ta­nács továbbtanulásra biztatja az általános iskolai nevelőtestüle­tek ambiciózus tagjait miközben ígéri, hogy minden segítséget (munkabért tandíjat helyettesí­tést stb.) megad a középiskolai tanári diploma megszerzéséhez; annak reményében, hogy a helyi középiskolák munkalehetőséget tudnak majd adni a továbbkép­zés áldozatát vállaló kollégák­nak. balost Janos Kenyér-Manapság divatba jöttek a ke­rékasztal-tárgyalások. Ilyen ösz­­szejövetelre került sor január 10- én a városi tanácson: a városi élelmiszerüzletek vezetői és a ke­nyérgyár üzemvezetője között A tanács kereskedelmi osztálya kellő időben ültette asztal mellé az érintetteket hiszen a kenyér­gyári változások folyamatos ja­vulást ígérnek. Mindenki előtt ismert és ta­pasztalható volt a paksi kenyér rossz minősége. Ezen az évek óta vajúdó helyzeten kívánt radi­kálisan változtatni a tanács. A technikailag is lerobbant üzemben jelentős beruházáso­kat hajtottak végre, melynek költségeihez a PAV is jelentős mértékben hozzájárult. A rendelkezésre álló anyagiak lehetővé teszik a műszaki feltéte­lek javítását, ám Gergely Lajos üzemvezetőnek más gondjai is vannak. A számtalan gond közül ki­emelem azt a tényt miszerint a kenyérgyárból kiszállított meny­­nyiség nem mindig egyezik meg a boltban átadott mennyiséggel. Az egyik üzletvezetője úgy vé­lekedett, hogy végre a kenyér­gyár vezetője megérti a boltok gondjait a boltok igényeit pró­bálja kielégíteni, de ne hagyjuk, hogy az alakulófélben lévő jó kapcsolatot mérgezzék a szállítá­soknál jelentkező anomáliák. Gergely Lajos elmondta: saj nos még csak most jutott odáig, hogy a szállítások ellenőrzésével is foglalkozzon, mert a belső ügyek kötötték le az idejét Ebben az üzemben havonta 90-100 q liszthiány képződött eddig és elsődleges feladatának az ilyen irányú gondok megoldá­sát tartotta. A külső szemlélőnek - aki egyben fogyasztó - úgy tűnt a kialakult légkör alapján, hogy bízhatunk a paksi kenyér minő­ségének javulásában és a pék­áruk választékának bővülésé­ben.-béri­gondok térben három szoba, nagy közle­kedő-dolgozó, WC és fürdő kap­tak helyet. A kétlakásos családi ház egy olyan telektömbbe került, melyet ha­sonló stílusú átépítésre jelöltek ki. Ez az átépülés fokozatos, az egyé­ni elhatározásoktól függő, ezért a je­lenlegi telkes, utcafronti beépítéshez idomul, lehetőséget biztosítva a többlakásos épületek megvalósítá­sára is. Ez a város központjában nagy előny lehet, tekintettel a magas ingatlanárakra. Az igényesebb for­mai megfogalmazás nem jelent fel­tétlenül többletkiadást is, példa erre néhány szám is, melyet a tulajdono­sok mondtak el. A két lakás tervezési dija har­mincezer forint volt. Egy lakás beke­rülési költsége kb. 1,8 millió forint, ami teljes alapterületre vetítve ki­lencezer, lakás-alapterületre vetítve tizenötezer forint négyzetméterárat jelent. Az épülethez 65 ezer kismére­tű, 8 ezer mezőtúri téglát, 12 ezer cserepet használtak fel. Ezek a ha­gyományos építőanyagok biztosít­ják az épület tartósságát, stabil szer­kezetét, igaz, többlet-hőszigetelést kellett alkalmazni a külső vakolat­ban. Természetesen akkor lesz igazán „értékteremtő” ez az építészeti el­képzelés, ha hasonló gondolkodás­­módban több épület is elkészül eb­ben a tömbben. A folyamatban a következő a „Du­­namenti” Mgtsz irodaépülete, mely­nek tervezésénél Makovecz Imre és társai elképzeléseit kiindulásként, alapként tekintette az épület tervező­>e- Kakasyné Jakab Berta ^^Paks Városi Tanács V. Vállalkozási Irodája családi házak I építésére alkalmas I LAKÓTELKEKET KÍNÁL ELADÁSRA j Pakson, a Malomhegyen ® (Öreghegy u.-Wiedemann Jj u. folytatásában, II. ütem). Kiválasztás és értékesítés Ia jelentkezések sorrendjében történik. f Érdeklődni lehet :r a városi tanács 212-es sz. irodájában. FEBRUÁR 14. 3 PAKSI HÍRNÖK

Next

/
Thumbnails
Contents