Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-21 / 16. szám
Banképület A szép külsejű épületnek számos paksi vonatkozása van, nemcsak mint épület méltó a figyelemre, hanem funkciójából adódó egyéb helytörténeti vonatkozásai miatt is. Pakson a bankélet már a múlt század második felében élénk volt. Az 1868-ban alapított Bun-féle Paksi Takarékpénztár után 1882-ben megalapították zsidó tőkével a Paksvidéki Takarékpénztárt is. Annyira megerősödtek, hogy még konkurenciájuk is akadt a Paksi Postatakrék és 1896-ban a Nemzeti Bank járási fiókintézete révén. A négy pénzintézet a fejlett paksi kereskedelem fő támasza lett és erősen fellendítette a község átmenő forgalmát is. A szép, emeletes, arányos épületet a millennium évében, 1896-ban adták át rendeltetésének. Építtetője a Paksvidéki Takarékpénztár, kivitelezője és tervezője pedig a község első neves helybeli építőmestere, Hirschinger István volt. Az ő ízlését dicséri számos paksi századfordulói épület, melynek jellegzetessége a díszes ablakkeretezés és a keramitos betétű homlokzat. Ezek közül néhányat bemutatunk jelenlegi állapotában. A kezdeti sikerek után a Paksvidéki Takarékpénztár is erejét meghaladó spekulációs üzletekbe bocsátkozott, bár előtte éppen emiatt omlott össze a Bun-féle takarékpénztár. Nem véletlen tehát, hogy 1914-ben a Paksvidéki Takarékpénztár is csődbejutott. Még bukása előtt, jó üzleti érzékkel, 1910 januárjában dr. Sándor Béla ügyvéd kezdeményezésére, a Szekszárdi Takarékpénztár is nyitott Pakson ügynökséget, egyelőre Krámer Márton nagykereskedő házában. Eredményes munkásságukat igazolandó, az igazgatóság 1912. február 12-én paksi ügynökségét fiókpénztárrá szervezte, majd február 27-én megalapította Paks harmadik pénzintézetét, Szekszárdi Takarékpénztár Paksi Fiókja néven. Helyiségük egyelőre a Fő utca 11. számú, Schossberger-féle magánházban volt, a Duna utcával szemben. Ma is így hívják a házat. Benne él Paks jélenleg egyetlen zsidó lakosa, aki csak látogatóba tér haza Amerikából. A kapu alatti bejáratból nyíló két helyiségben működtek Krámer Márton elnök vezetésével. Helyettese Engel Géza, könyvelő Mentes István, ügyész dr. Sándor Béla, pénztáros Krámer Márton, altiszt Pupp József volt az alapítás évében. 1917. július 1-jén 57 000 koronáért vásárolták meg a Fő út 14. szám alatti emeletes épületet a Paksvidéki Takarékpénztár felszámolóitól. Egyedül Schmidt Ferencet vették át a volt pénzintézet alkalmazottai közül. A kiváló és köztiszteletben álló pénztáros 20 évi szolgálat után agg korára és betegségére való hivatkozással mondott le, egy év múlva, 79 éves korában meg is halt. Utóda Vörös Mihály gyakornok lett. Nem sokkal ezután harmadikként a Magyar Általános Hitelbank kirendeltsége is felszámolt. A kezelésében volt Magyar Nemzeti Bank paksi mellékhelyét, a megerősödött Szekszárdi Takarékpénztár Paksi Fiókja vette át, mint Paks legstabilabb pénzintézete. Sőt 1935-ben megvásárolták a község északi végében álló gőztéglagyárat is, majd újból megindították a termelést, ezzel mintegy 40-50 munkahelyet biztosítva. Kezelésükben volt 1945 után is. Ekkor vette át a takarékpénztár vezetését Debulay Antal, aki az államosításáig igazgatója maradt. Azóta mint a Magyar Nemzeti Bank fiókja működik. Az elmondottak alapján tehát rá illik a „Bank-épület” titulus, hisz 1896 óta - két rövidebb időszakot leszámítva - mindig pénzintézetnek adott helyet. 1914-1917 között a csőd miatt zárták be, 1945-47 között pedig az ÁVH céljaira foglalták le helyiségeit. Jelenleg is a belváros déli részének legszebb épülete. Bemutatása gondolom nem volt hiábavaló, hisz alkalmul szolgált Paks első, helybeli legjelesebb építőmesterének és néhány paksi bankszakember nevének közlésére is. DR. NÉMETH IMRE Újváry Zoltán háza (Tervező-építő: Hirchinger István) Dr. Fehér Tibor háza 1990. AUGUSZTUS 21. 3 PAKSI HÍRNÖK
