Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-08-07 / 15. szám
Vissza Európába- hohenlimburgi gimnazisták az előfutár szerepében - diákcsere egy magyar iskolával Amikor Václav Havel mint újonnan mgválasztott csehszlovák államfő első beszédében a „Vissza Európába” szóló felhívást megfogalmazta - tette ezt azért hogy életre keltse egy egyesült Európa gondolatát, annak a szükségszerűségnek a bizonyításával, hogy a kelet-európai országok újraeszméljenek. Nyugatnémet, nyugat-európai iskolák már is standard programjukká jelölték az európai eszme keretén belül a népek egymás közti megértését, külföldi kapcsolatok kiépítését, valamint csereprogramok szervezését, így vált a Hohenlimburgi Gimnázium a Václav Havel által hirdetett eszme előfutárává. A gimnázium kilencedik és tizedik osztályából tizenöt tanuló, valamint a kísérő tanárok (Peter Krüsmann és Beate Swoboda) voltak az elsők az NSZK-beli Hagen környékéről, akik tíznapos magyarországi látogatásukkal megkezdték egy kelet-európai iskolával, mégpedig a paksi szakközépiskola tanulóival a kapcsolatok kiépítését Paks kb. 110 km-re fekszik Budapesttől délre, egy város, amely modem atomerőművének építésével az utóbbi években rohamos fejlődésnek indult. Ez a diákcsere - mint ahogy a felgyorsult politikai események szükségessé tették - gyorsan és zökkenőmentesen, kerülve minden bürokratikus elintézési módot - életre kelt. Peter Krüsmann testnevelő tanár és Helmut Lingen iskolaigazgató spontán kezdeményezése indította el a sportkapcsolatokon nyugvó diákcsere gondolatát. Kezdetben hitetlenkedve néztünk e kapcsolat elé, nem gondolva arra, hogy a francia és angol iskolákhoz hasonlóan, a már évek óta folytatott idegen nyelvi ismeretek gyakorlati alkalmazására itt is sor kerülhet. Tekintettel az itt tapasztalt élményekre, ez a feltevés elhamarkodottnak és megalapozottnak tűnt. Átfogó és színes kirándulások keretében megismerhettük egy eddig ismeretlen történelmi és földrajzi környezet közelebbi és távolabbi vidékeit. A programban szerepelt ismerkedés Budapest impozáns történelmi épületeivel, az idillikus művészvároskával, Szentendrével, a Balaton vonzó fürdőhelyeivel, ezenkívül a györkönyi pincefalu sváb származású lakóival. Legalább olyan fontosak voltak ezek a kirándulások a saját látószög kibővítéséhez, mint azok a tapasztalatok és élmények, amelyekkel a német diákok magyar társaiknál és azok családjainál gazdagabbá váltak. Egybehangzó elismeréssel szóltak a magyar családok túláradó kedvességéről, vendégszeretetéről, akik fiatal vendégeiket saját szervezésű hétvégi program keretében kirándulni vitték, és fáradthatatlannak tűntek a magyar táj, valamint a magyar konyha specialitásának bemutatásában. Nemcsak a közös iskolalátogatás folyamán alakultak ki baráti kapcsolatok, hanem a festői környezetű Duna-parti szalonnasütés, az iskolában szervezett „sulibuli” és különféle programok során, amelyeken minden tanuló a vendéglátó diákok költségén vett részt. Maga az iskola a német diákok számára rendkívül érdekesnek tűnt. Félállami, elit magániskola, természettudományi, műszaki orientáltsággal a Pakson található atomerőmű irányítása és pénzügyi finanszírozása alatt. Építészeti szempontból a legmodernebb technikával készült épületegyüttes - nem éppen jellemző a magyar viszonyokra - mégis rendkívül jól szemlélteti az iskola és az élet szoros kapcsolatát. A német diákok bepillanthattak egy teljesen átalakuló társadalmi rendszer problémáiba is. Az oroszt - az eddigi első idegen nyelvet - felváltotta az angol és a német. A német nyelvet a diákok második éve tanulhatják, de hallottak arról is, hogy sok helyen hiány van szakképzett nyelvtanárokban. Hazautazáskor már a vonatban tervezték a német diákok a magyar csoport viszontlátogatásának programját, amelyet októberre várnak. Egybehangzó vélemény, hogy nem lesz könnyű viszonozni mindazt a nagyvonalú programszervezést, ellátást, vendéglátást, szeretetteljes, néha önfeláldozó kíséretet, hasonlóképpen igényes programmal, amelyben részesültek. A magyar diákok kiváló programszervezése, lelkesedése találkozott a német diákok elképzeléseivel, akik mindig tudtak alkalmazkodni, és sohasem a „nyugati” mércével felvágva szemlélődtek, valamint tudtak olyan csábító alkalmakkor is mértéket tartani, mint pl. a györkönyi borkóstoló. (Beate Swoboda) tanárnő Németből fordította: Vécseyné Farkasfalvi Lúda, ESZI tanárnője Amikor Paks még igazi vízparti település volt Az 1930-as években a Duna sokkal többet jelentett a település lakóinak. Maga a település is közelebb volt a folyóhoz, nemcsak távolság szempontjából, hanem érzelmileg is. Érdemes idézni abból a prospektusból, amit a helyi nyomda adott ki: „A Duna közeli árnyas szigeteire és partjaira motoros, vagy egyéb csónakkal gyönyörű vízi kirándulások tehetők, - sporthorgászatra kitűnő alkalom! - távolabbi vízi kirándulásokra a rendes gőzhajójáratok vehetők igénybe. A szép környék megtekintésére bérautók állanak rendelkezésre mérsékelt díj mellett Túraevezősök részére csónakkikötő-helyeket a Dunáról látható táblák jelzik. A hajóállomás felett a parti sétány előtt Hága József hajóskapitány uszodájában állandó felügyelet mellett - és Csémy Endre tutaján helyezhetők el a csónakok, - a hajóállomástól lefelé Kém és Ádám tutaja szolgál a be- és kiszállásra, ugyanitt csónakfelvonó és modem berendezésű csónakház, javítóműhellyel és öltözővel áll az evezős közönség rendelkezésére, mérsékelt díj ellenében. A csónakházban elhelyezett minden csónak tűz ellen biztosítva van. Különféle igényeket kielégítő szobák havi 15-40 P árban magánosoknál (esetleg konyhahasználattal is) a Bálint-féle vendéglőben és az Erzsébet Szállodában kaphatók, utóbbiak teljes penciót napi 4 P-ért adnak. Elsőrangú étkezés figyelmes kiszolgálással az Erzsébet Szállodán kívül, melynek szép kerthelyisége és Dunára néző tágas fedett terasza van, a jó hírű Bálint-féle és egyéb vendéglőkben valamint kifözésekben is kapható jutányos árakon. Kellemes kerthelyiségek, kitűnő paksi borok. Egyéb szükségleteket a modem üzletek elégítik ki. A községben villanyvilágítás. Hetenkint kétszer piac olcsó árakkal. Rosenbaum Miksa M. és Rosenbaum Ignác könyvkereskedéseiben 800 kötetes kölcsönkönyvtár díjmentesen áll a nyaralók rendelkezésére. Felvilágosítással, levélbeni vagy személyes érdeklődésre a „Fürdőbizottság Paks Községháza” a legkészségesebben szolgál . B. fürdő r kiránduld -és szóiufcoxóM^ Beszélgetés Kovács Lászlóval (Folytatás a 3. oldalról.) zsit, hogy nem tudnánk tartani az árat. Mivel a panzió bevételéből pillanatnyilag jól megélni nem lehet, nem adhatjuk fel tervezői munkánkat sem.- Miért csinálja mégis, ha ilyen sok munkával annyi hasznot sem hoz a befektetett tőke, mintha tartósan lekötné az OTP-nél?- Részben tőkementés is a vállalkozás, másrészt a gazdaságpolitikai változásokban is reménykedem. Kétféle munkám, vállalkozásom időben összeegyeztethető. Nem köt meghatározott munkaidő, munkahelyi fegyelem, de az is igaz, hogy magamnál keményebb főnököm sosem volt. A nap 15-16 órája szigorúan beosztott. Kissé rendszertelen életet élünk, keményen dolgozunk. De tudjuk azt, hogy a kis panzió ma a világon mindenütt versenyképes. Nem törekszünk a gyors meggazdagodásra. Szerencse, hogy munkámban feltétlenül számíthatok feleségemre, aki szívesen vállalja ezt az életmódot és a sok munkát.- Hogyan tovább?- Még nem tudom. Életemet mindig erősen befolyásolták a mindenkor érvényes jogszabályok. Megpróbáltam, mindig azt csinálni, amit a szabályozók engedtek. A vállalkozások, talán a későbbiek is, jobb jövedelmet biztosítanak nekünk, mint az állami alkalmazottaknak, csakhogy nekünk a rizikót is vállalni kell. Az pedig elég nagy. Sokat tervezgetek. Vagy álmodozom? Kemping kellene meg csónakház. Szálloda is étteremmel (természetesen magánkézben). Ezt vagy egy részét talán majd én valósítom meg. H r PAKSI HÍRNÖK 4 1990. AUGUSZTUS 7.
