Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-24 / 14. szám
Legfőbb érték az ember Régi jelszavaink közül ezt az annyit hangoztatottat meg kellene tartanunk és valóban tenni érte, mármint az emberekért. Ám a sok-sok tennivaló közül én csak egy témát feszegetek, mely a megyében, Pakson és az úgynevezett 30 km-es körzetben lenne nagyon aktuális. Ez a téma pedig nem más, mint az atomerőmű - mint veszélyes üzem - hatása a közvetlen környezetére, és az esetleges káros hatások elleni, megelőző védelmi intézkedések rendszerbe foglalása. Az említett témakört három fontos területre osztanám: felvilágosítás, oktatás és hatékony propagandamunka, az ember - és minden élőlény - rendszeres ellenőrzése-mérése, egy kontrollrendszer kidolgozása sugárbiológiai és más szempontok alapján, és végül az úgynevezett védelmi - polgári védelmi intézkedések. Sokan szisszennek fel az eddig olvasottakon, mondván, semmi újat nem mondtam, megy ez a munka jelenleg is. Ez viszont csak részben igaz, mert főleg üzemi szinten kerítésen belül igaz. Ám nagy a hiányosság és lemaradás az úgynevezett hatósági munkákban, ami nem írható az üzem számlájára, hiszen nem az ő feladata. Az első témakörben, a felvilágosító-, oktató- és propagandamunka területén meg kellene határozni, mi a feladata az erőműnek és mi a feladata a települések tanácsainak, a sajtónak és nem utolsósorban a polgári védelemnek. Példa értékű a következő eset: a PAV minden - a 30 km-es körzetben lévő - tanács vezetőjének megküldött egy propagandakiadványt, amelyből fontos ismeretekhez lehet jutni. A kiadvány sorsa és hatékonysága - jelen pillanatban - vetekszik azzal, mintha a zúzdába küldték volna. Az egyik részről van egy jó kezdeményezés (az most más kérdés, hogy hamarabb kellett volna), a másik oldalon egy nagyfokú közömbösség. Kérdem én: mi a szerepe a tanács vezetőinek és a polgári védelem felelőseinek ebben a konkrét ügyben? A következmény egyértelmű, el kell olvasni a Magyar Honvéd: „A nemzetközi helyzet fokozódik”... című cikkét (1990. I. évf. 16. sz. 20-21. p.). A második témakört is egy példával szeretném illusztrálni. Pakson évek óta figyelik a gyermekeket, rendszeres szűrések - ellenőrzések alapján jutnak a szakemberek olyan információhoz, melyek őket megnyugtatják, ám a lakosságot erről nem tájékoztatják. így teret adnak a mendemondáknak. Arról sem tudunk, hogy a gyermekekhez hasonlóan figyelik-e a felnőtt lakosságot? A harmadik témakörrel kapcsolatban ismét a már idézett cikkre hivatkozom. Sajnos számos hasonló példát említhetnék, ám nem teszem, mert bízom abban, hogy akikre ez tartozik, kötelességük szerint fognak intézkedni. Mit vállalhat a Hírnök? A lakosság érdekeit szem előtt tartva figyelemmel kísérni az erőmű és környezetének viszonyát, teret adni minden olyan megnyilvánulásnak, amely a lakosság érdekeit és a tudomány hasznát szolgálja. Beregnyei Pillanatkép a vállalkozásokról 1990. április 1-jétől az új vállalkozói törvény alapvető változást hozott, leegyszerűsítette a vállalkozói igazolvány megszerzését. Gyakorlatilag egy nap alatt meg lehet szerezni az igazolványt, amennyiben a még életben lévő jogszabályok által előírt feltételekkel rendelkeznek a kérelmezők. Áprilistól 96 igazolványt adott ki a tanács szakigazgatási szerve - mondja Czápné Wolf Mária előadó. Eddig csak két kérvényezőt kellett elutasítani, mert az állami monopóliumként fenntartott tevékenységre próbáltak vállalkozni. Mellesleg ez a két személy levél- és folyóiratkézbesítést kívánt szervezni, ám az új postai törvény még nem jelent meg, így maradt a posta privilégiuma a levél-, csomag- és folyóiratteijesztés. Az új rendelet a tanácsi munkát leegyszerűsítette, ám a vállalkozókét inkább nehezítette, hiszen minden egyéb engedélyt magának a vállalkozónak kell beszereznie. A tanács hatósági engedélyezési köre megszűnt, a vállalkozó bejelenti szándékát és mi jóváhagyjuk - mondja Czápné. Ma már nem különböztetnek meg kereskedőt és iparost, csak vállalkozót ismer az új törvény. A vállalkozások főbb területei: a divat-bazár-ajándék a legtöbb, majd a kőműves és közúti árufuvarozó. Van már kutyakozmetikus, sok a mozgó büfés, van mezőgazdasági gépkölcsönző és hulladékgyűjtő. Megnyílt egy bizományosbolt is az Anna utcában, gyarapszik a bútor és lakberendezési áruk boltjainak a száma, zöldségárus, sütöde és húsbolt is nyílott az elmúlt három hónap alatt. Nagyon sok az érdeklődő - mondja Czápné - főleg telefonon. Érdekes jelenség, hogy tanácsot kémek, ám nem akaiják elárulni, hogy konkrétan milyen vállalkozásba kívánnak belefogni. Úgy látszik az üzlet és a szószátyárkodás nem egy tőről fakad.- S -Szponzorokat keresünk! A Paksi Hírnök előző számában hírt adtunk arról, hogy megalakult a paksi óvónők óvodapedagógiai egyesülete. Csatlakozva az országos szervezethez, célul tűztük ki, hogy 3-6 éves korú gyermekeket olyan szakmailag felkészült óvodapedagógusok neveljenek, akik kiegyensúlyozott, mindenre fogékony, értelmileg maximálisan képzett nemzedéket bocsájtanak útjukra. Ahhoz, hogy pedagógusaink felkészültek lehessenek, lépést tudjanak tartani az újabb pedagógiai módszerekkel, ennek alapvető feltétele, hogy megvásárolhassuk a legfrissebb szakirodalmat, továbbképzéseket szervezhessünk, olyan szakmai tekintélyeket meghívhassunk, akik biztosíthatnák Paks és környéke óvodapedagógusainak egyre magasabb szintű fejlődését. Ehhez keresünk olyan vállalatokat, üzemeket, kollektívákat, netán magánszemélyeket, akik anyagi támogatással hozzájárulnának mindezen nemes célok eléréséhez, gyermekeink érdekében. A segíteni szándékozók bármilyen felajánlásukkal, javaslatukkal forduljanak az Óvodapedagógiai Egyesület gazdasági felelőséhez. Cím: Vrábelné Verebes Ágnes, Kishegyi úti óvoda. Telefon: 11-205 A felajánlások útján szerzett szakmai eredményeinkről, az egyesület munkájáról folyamatosan tájékoztatjuk a Paksi Hírnök olvasóit. Munkácsy utcai óvoda testületé Döggondok A környezetvédők egyik tagja hívta fel a figyelmemet az Ürge-mezőn tárolt állati hulladékokra. Kért, hogy fényképezzem le, hogyan tárolják a Dunamenti Egyesülés Mgtsz állattelepén elhullott sertéseket és teheneket. Valóban förtelmes látvány fogadott, bűz és légy ezerszámra. A juhász azon a környéken legeltette juhait, ő mondta el, hogy a cigányok borzasztó dolgokat művelnek itt. A körülkerített hulladéktárolóból örökké elviszik egy-egy döglött disznó fejét vagy sonkáját és a környező erdőben rögtön meg is sütik. Szétnéztünk az akácos erdőben, lépten-nyomon csontokba botlottunk annak jeleként, hogy itt fogyasztották a „zsákmányt”. Megkerestem az mgtsz termelési elnökhelyettesét, Petrik Jánost. Elmondta, bárhogyan kerítik körbe, a lakatokat leverik, bármilyen áron, de bemennek és elvisznek egy-egy darabot a hulladékból. Szerződésben állunk egy hullahasznosító polgári jogi társasággal, ők hetente két alkalommaljönnek és a hulladékállatokat Soltra viszik az állati fehérjét feldolgozó üzembe. Egyébként pontosan az új környezetvédelmi törvény kötelez bennünket az elhullott állatok szigorú darab-elszámolására. Egyre nagyobb gondot okoz az elhullott állatok ideiglenes tárolása, évek óta törjük a fejünket a tanács illetékesével együtt a jó megoldáson, de a betörők ellen egyszerűen nem tudunk védekezni. Tudjuk, hogy a mostani hely már nem alkalmas ideiglenes tárolásra, mert a lakótelepiek erre járnak gombázni, nagy lett a forgalom erre és a cigányok is idekaptak. Már kinéztünk egy ennél jobb helyet. Én a múltkor megkérdeztem az egyik cigányasszonyt: van gusztusa megenni a dögöt? Tudja mit válaszolt? „Miért, maga talán élve eszi meg a disznót?”-br-1990. JULIUS 24. 9 PAKSI HÍRNÖK
