Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-07-10 / 13. szám
„Tisztelt Olvasó! Kedves paksiak! Nagy fába vágta fejszéjét a Jámbor Pál Társaság. Olyan sorozatot taván elindítani, amelyben Paks város és vidékének múltja, történeti emlékei kerülnek feldolgozásra. Miért vállakoztunk erre? Azért, mert egyre több olyan dolgozatot - tanulmányt őriz a városi könyvtár és a helytörténeti bizottság, no meg az egyéni kutatók asztalfiókjai, melyek fontos helytörténeti adalékok szűkebb pátriánk megismeréséhez. Egy részről luxus, hogy ezek a tanulmányok csak a könyvtárban férhetőek hozzá, másrészről bizonyos fokú megbecsülést-elismerést jelent a szerzők számára az, hogy közkinccsé tesszük kutatásaik eredményeit. A sorozatot azért sikerült elindítani, mert a város üzemeitől erkölcsi és anyagi támogatást kapunk. Köszönet illeti a Paksi Konzerv-Egy sorozat elé gyár, az Építőipari Ktsz, az áfész, a Halászati Tsz, az Aranykalász Tsz és a Paksi Állami Gazdaság vezetőit és kollektíváit, hiszen az ő segítségük nélkül nem indulhatott volna el ez a munka. Végül, de nem utoljára: az Eötvös József Alapítvány kuratóriuma anyagi támogatása is nagy segítségünkre volt. Tisztelt Olvasó! Kedves paksiak! Fogadják olyan szeretettel ezen sorozat könyveit, amilyen szeretettel a társaság tagjai ezt átnyújtják. Véleményeikkel, javaslataikkal segítsék elő munkánkat. Várjuk kritikai észrevételeiket, ötleteiket, erkölcsi és anyagi támogatásaikat.” A fenti bevezetőt a Hiador c. kismonográfia 4. lapján olvashatjuk. A könyv néhány napja kapható már a városi könyvtárban 1—500-ig számozott példányban. Azért döntött úgy a társaság, hogy a sorozat első kötete a Hiador lesz (Dr. Csonka Ferenc 1944-ben megjelent disszertációjának változatlan utánnyomása), mert a Jámbor Pál Társaság működése óta megnőtt az érdeklődés a városban iránta. A könyv négy fejezetében olvashatunk a költő életéről, emberi tulajdonságairól, költői munkásságáról, tudományos munkáiról. A kötet végén Hiador műveinek jegyzékét és a mű írásához felhasznált bibliográfiát találja az olvasó. Nemcsak tanárok, diákok forgathatják haszonnal, hanem minden Paksot és irodalmat szerető ember. HÁ Helyreigazítás Az előző számunkban megjelent „Előzzük meg a vízi baleseteket” című cikkben névelírás történt. Kemény András alhadnagy neve helyett Kalmár András szerepel. Kemény Andrástól és az olvasóktól elnézést kérünk a névelírás miatt. (Szerkesztőség) Beiratkoztak a szakmunkásképzőbe Népes társaság gyűlt össze június 19-én a Paks Városi Tanács I. emeleti folyosóján. Az ünneplőbe öltözött fiataloktól megtudtam, hogy ők a szeptemberben induló szakmunkásképző iskola leendő elsőévesei. 11 óra körül a sor elfogyott, s a beírási adatokból kiderült, hogy a 121 fővel induló iskola- 66 lányt nőiruha-készítő,- 20 tanulót épületlakatos,- 8 diákot ács-állványozó,- és 27 fiút kőműves szakmára fog képezni.- K. Gy. -A zöldért! Jól-rosszul gondozott zsebkendőnyi zöld területre látok konyhám ablakából. A köré épített 3 ház 56 lakása lakóinak enynyi juta természetből. Mostanában, hogy házunk előtt megépült a széles járda meg az út is, autós szomszédaim csak a fűben parkolnak. Hiába a sok beton, az ott áll üresen, de a Wartburg, Trabant, Lada ott áll napestig a gyepen a szemeteskonténer társaságában. Nem értem az autósokat. Már nem is a tehetetlen düh vezeti toliamat, csak a kíváncsiság. Miért nem szeretik, védik a parányi zöldet? Nincs igényük fűre, fára, bokorra, pihenőpadra, gyereküknek portalan játszóhelyre? Ha mégis, ne tegyék tönkre a házaink közti alig-parkot. Álljanak autójukkal a betonra. A Hírnök 10. számának címlapján megjelent Kalmár-házzal kapcsolatban több észrevétel érkezett a szerkesztőséghez. A címlapon megjelent ház a 40-es számot viseli, és a vele szemben lévő ház - a 39-es - a Kalmárok ősi háza. A 40-es számú házat Kalmár József nősülése idején építette, 1880 körül. Kikről is van szó? íme a családfa: Kalmár József (1856-1937) Kocsis Teréz a felesége (1864-1945) gyermekük Kalmár János (1882-1961) Osztermajer Katalin a felesége (1888-1949) vejük Reicz József (1881-1957) Kalmár Mária a felesége (1888-1954) vejük Kindl János (1906-1985) Reicz Mária a felesége (1909-) Özv. Kindl Jánosné Reicz Mária ma a Sas utcában lakik, abban a házban, amelyet az apósától örököltek. Öt gyermekük született és jelenleg mind az öt él. B. M. Még egyszer a Kalmár-házról Az ősi Kalmár-ház 1990. JULIUS 10. 5 PAKSI HÍRNÖK
