Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)

1990-01-31 / 2. szám

Lopják a kerékpárokat Keresett áru a BMX Ha a számok tükrében vizsgáljuk az egy főre eső kerékpárok számát, bi­zony elkeserítő eredményeket ka­punk. Statisztikai mérlegünk nem csu­pán világviszonylatban szinte az utol­só, hanem európai mércével mérve sem a legjobb. Igaz, számos magyará­zatot kaphatunk arra nézve, hogy kies hazánkban miért is nem honosodott meg jobban a használata. Közgondolkodásunkból valahogy hiányzik, de nem úgy a fejlett nyugati országokban. S gondolok itt elsősor­ban Hollandiára és Belgiumra. Ám mielőtt valaki is túlzott kitekintéssel megvádolna: vegye figyelembe azt a tényt, hogy az említett országokban a közlekedési struktúra ráépült a hat­ványozottan jelentkező kerékpárfo­gyasztásra. Nálunk viszont nincsenek meg a feltételei, hiszen az utak jelenlegi ál­lapota, valamint a megépített kerék­pársávok összessége sem elegendő a balesetmentes közlekedéshez. Kereskedelmünk hazai kínálata még azt az igen szűk vásárlóréteget sem tudja kiszolgálni, aki pedig Ma­gyarországon hazai gyártmányú ke­rékpárt szeretne venni. Helyette az áruházakban, műszaki boltokban importpótló keleti és nyugati cikkek kínáltatják magukat, a mi pénztár­cánkhoz képest magas áron. Gondolatmenetemhez viszont az is hozzátartozik, hogy ha nem is rob­banásszerűen, látványosan, de meg­nőtt az igényük. Városunk utcáin, te­rein egyre több fiatal és idős ember kerékpározik. Ez eddig nem is lenne baj, hiszen mindenképpen dicséretes dolog egészségünk és környezetünk védel­me. Sajnos, az örömbe néha üröm vegyül, mert az elmúlt év folyamán Pakson ugrásszerűen megszapo­rodtak a kerékpárlopások. Növekvő tendenciát mutatnak a bűncselek­ménysorozatok és míg ez idáig in­kább a segédmotorkerékpár eltulaj­donítása volt a jellemző, addig mára a biciklieltűnések száma több mint a duplájára emelkedett. A Paksi Rendőrkapitányság illeté­kes szervei huszonkét lopási ügyben folytatták le a büntetőeljárást, s eb­ből a segédmotorkerékpárokat érin­tő eset összesen kilenc volt. A nyo­mozás során tizenkét jogtalan eltu­lajdonításnál az elkövetők kilétét megállapították. Különben a cselek­mények felderítése igen nehéz: ugyanis a tettesek a lopott eszközök egy részét szétszedik, vagy átfestik; de az sem ritka, amikor több kerékpár­ból készítenek egy újat Nyilván mind­ez a felismerhetőség rovására megy. Alkalom szüli a tolvajt Persze ez nem mindig igaz, hiszen mint később bebizonyosodott, a tettesek - akik fiatalok voltak egyéb más bűncse­lekmények elkövetésével is alapo­san gyanúsíthatok. Elsősorban az atom-lakótelep te­rületéről, illetve a Kishegyi útról és környékéről tűntek el a kerékpárok. Ugyanakkor frekventált helyek még az iskolák és körzetei: a Bezerédj Ál­talános Iskola, a Gimnázium, vala­mint az ESZI. A tettesek dolgát megkönnyíti az a tény, hogy az épületek általában zá­­ratlanok, s a lépcsőházakba beállí­tott kerékpárokat szintén nem zárják le, nem rögzítik a stabilan álló táro­lókhoz. A közterületeken található biciklik zöme, hasonló módon van leállítva. Jellemző a bűncselekményekre, hogy az utcáról, a boltok elől a dél­előtti, a lakótelepről és környékéről a késő délutáni, vagy a kora esti órák­ban lopják el a járműveket Kelendő áru a BMX- és a versenykerékpár is. A rendőrség kérése a lakosság­hoz az, hogy minden esetben a köz­területeken lakatolják le a kerékpá­rokat És ha van kerékpártároló, ak­kor ahhoz, ha viszont nincs, akkor pedig valami fix ponthoz. De semmi esetre sem mozdítható, elvihető tárgyhoz. A lépcsőházakban csak a tárolásra kijelölt helyen állítsák le a biciklit Természetesen rögzítve. A tárolók ajtóval ellátott, zárható he­lyek legyenek. László-Kovács Bővülő szolgáltatás Joó Gyula a gép beállítását ellenőrzi A 6-os út melletti benzinkút szomszédságában épül Joó Gyula vállalkozásában egy gyors kocsimo­só. A mosó - az időjárás függvényeként - talán már februárban üzemelni fog. Milyen szolgáltatást nyújt majd? Csak gyorsmosást és szárítást. Ezenkívül lehetőség lesz arra, hogy forró parafi­­nos réteggel bevonja a karosszériát. Ez a réteg 1-2 hétig taszítja a vizet és a szennyező anyagokat. A mosás természetesen lehet tisztavizes, vagy mosószeres. Utóbbi szebb fényt ad a karosszériá­nak. Egy-egy kocsi mosása előreláthatólag 80-100 Ft-ba kerül majd. Ennyire Azt mondja az egyik párt képviselője - miközben egy vi­rágszálat fog görcsösen - hogy nekik 200 millió forint kell a vá­lasztási propagandára. A másik párt 20 millióval is megelégszik, míg a harmadik már csak 10 millióra tart igényt. Ez eddig csak három párt és mennyire tart igényt a többi huszonhat? Ha jól ösz­­szeszámoljuk, úgy közel egy milliárd forint fog elmenni a vá­lasztások előkészítésére. A nyomdákban megrendelt pla­kátok és röplapok tömegéből ítélve, februárban Magyaror­szágon nem hó fog esni, ha­nem röpcédula és szórólap. Azzal én tisztában vagyok, hogy a jó bornak is kell a cégér, a rossznak meg pláne... De azért jó lenne egy kis mértékle­tesség, ami viszont soha nem volt meg a magyarban. Mi egy jó szóért életünket és vérünket adtuk, legalább is szó­ban. Barátoknak tituláltuk azt, aki­ről később kiderült, hogy töb­bet ártott mint a volt ellen­ség. Ezeket a megállapítá­sokat az év­századokon át felgyülemlett történelmi ta­pasztalat mondatja velem. Ennek ellenére bízni kell(?!) Az ígérgetésben bizonyosan, hiszen annyira szegények so­hasem leszük, hogy legalább ígérni ne tudjunk. Gazdagok vagyunk, ígérge­tésben! - B -vagyunk? PAKSI HÍRNÖK 6 1990. JANUÁR 31.

Next

/
Thumbnails
Contents