Paksi Hírnök, 1990 (2. évfolyam, 1-24. szám)
1990-04-17 / 7. szám
Mia különbség csillag és bolygó között? A mindennapi szemlélet az égen látható minden fényes égitestet a csillagok közé sorolja. A Vénusz bolygó népies elnevezése Esthajnalcsillag. Az üstökösöket csóváscsillagnak szokták hívni. Még a parányi meteorokat is csillagnak, hullócsillagnak nevezték el. A csillagászattól azonban már régen megtudhattuk, hogy nem minden égitest csillag, még ha annak látszik is. A csillagok SAJÁT FÉNNYEL világító égitestek, mint pl. a Nap. A bolygók kihűlt felszínű szilárd kéreggel, esetleg légkörrel is borított testek. A bolygók azért látszanak mégis fényes csillagnak, mert a Nap MEGVILÁGÍTJA őket és viszszaverik a Nap sugarait. A bolygókat nagy távolságuk miatt nem láthatjuk szabad szemmel, csak a róluk visszaverődő fényt. A mesterséges holdak átvonulásakor sem a mesterséges holdat látjuk, hanem a róluk visszavert Napfényt. Szabad szemmel hogyan lehet egymástól megkülönböztetni őket? A csillagokról egy mérhetetlenül vékony sugár érkezik hozzánk, mely a Föld légkörén át színeire bomlik. Vörös, sárga, zöld, kék szín jut a szemünkbe, miközben a csillag táncol, vibrál, remeg. SZCINTILLÁL. A bolygók „közelségük” miatt láthatóan is korong alakú égitestek (távcsőben). Felszínükről tömérdek fénysugár érkezik, melyek egymás hatását lerontva, kiegyenlítve a bolygó fényét NYUGODTNAK mutatják. Az, hogy a csillagok saját fénnyel világítanak, a bolygók pedig nem, ma is így van, de nem tapint rá a dolog lényegére. Ebből ugyanis nem tudjuk meg, hogy miért is vüágítanak a csillagok. A Nap és csillagok belsejében atommag átalakulások történnek és közben atomenergia szabadul fel. Ez táplálja évmilliók óta a Nap és csillagok hő- és fénysugárzását. Mindezek során két hidrogénatommagból egy héliumatommag épül fel, és közben szabadul fel a hő- és fényenergia. A Napnál forróbb belsejű csillagokban a hidrogén már elfogyott, ott a He atommagból nagyobb atomsúlyú elemek épülnek fel, és közben szintén hő- és fényenergia szabadul fel. A csillagok belsejében felszabaduló atomenergia végül is kijut a csillag felszínére és kisugárzódik. DALOS ENDRE Híres paksi és Paks környéki emberek II. Balassa János orvos-sebész tudor, szülészmester és cs. kir. tanácsos, egyetemi r. tanár, a Magyar Tudományos Akadémia t. tagja, szül.: 1814. május 5. Szent-Lőrinczen, Tolna megyében, hol atyja B. János ág. ev. lelkész volt; tanulmányait a szent-lőrinczi algymnasiumban kezdte, Sopronban és a pozsonyi ev. lyceumban folytatta; 1832-ben lett a pesti egyetemen orvosnövendék és a három első évet itt, a gyakorlati két évet a bécsi egyetemen végezte, hol 1838-ban orvos-sebész tudor és szülészmester lett. 1839-ben a bécsi cs. k. műtőintézetbe vétetett fel. 1841-ben mint okleveles műtő a bécsi közkórházban másodorvos, később mint helyettes főorvos önállólag működött. 1843. márcz. 21. a pesti egyetemhez gyakorlati sebésztanárrá neveztetett ki; előbb tudományos utazásra indult külföldre; hoszszabb időt töltött különösen Párisban. 1848-ban mint az orvosi kar igazgatója, a Magyar Közoktatási Minisztériumban tanácsossá lett. 1849 végén egy leveléért, melyben két osztrák tisztet ajánlott Kossuthnak honvédekül, három havi fogságra ítéltetett, de két hónap múlva szabadon bocsátatott és 1851 kezdetével tanári székét is elfoglalta. 1860-ban kir. tanácsossá neveztetett; később a Lipót-rend lovagkeresztjét nyerte s az Országos Közegészségi Tanács elnökségével ruháztatott fel. A Magyar Tudományos Akadémia 1858. decz. 15. tiszt, taggá, több külföldi orvosegylet levelező tagjául választotta. Meghalt 1868. decz. 9. Pesten - Beszédei s orvosi czikkei megjelentek az Orvosi Tárban (1843., 1848.), Orvosi Hetilapban, mely az ő czikkével nyitotta meg pályáját (1857-1867). Zeitschrift für Natur- und Hailkunde (1859) Ung. Med. Chirurg. Presse (1867-68.) és a Gyógyszerészeti Hetilapban (1868). Egyetemi beszédei a budapesti egyetem által kiadott Beszédekben jelentek meg. Munkái: 1. Dissertatioinaug. medicopolitica de juvene medico, Viennae, 1838. - 2. Székfoglaló beszéd, melyet okt. 9. 1843, a pesti orvosi kar termében tartott. Pest, 1843.- 3. Gyakorlati sebészet. 1. füzet. Uo. 1844. - 4. A hassérvekről uo., 1853. (Ism. Pesti Napló 1082. sz.) - 5. Unterleibs-Hemien. Wien, 1856.- 6. Új műtétmodorok az orrképlés körül. Pest, 1863. - 7. Képzőműtétel, uo. 1867. (Székfoglaló az Akad. Évkönyvek XI. köt.) - 8. Balassa János összegyűjtött kisebb művei. Szerk.: dr. Janny Gyula. Bpest. 1875. Szerző photogr. arczképével. (M. Orvosi Könyvkiadó. Társulat Könyvtára XXV. kötet.) - Arczképe: Vahot Imre: Magyar írók Arczképcsamoka II. műlapján, kőre rajzolta Strohmayer, nyomt. Reifenstein és Rösch Bécsben 1859, Vereby Soma, Honpolgárok Könyve I. 1866. Barabás rajzolta kőre, Pollák testv. nyomta Pesten. Magyar Néplap 1856.6. sz. arczk. - Müller és Vahot Nagy Naptára 1857. 181. 1. arczk. - Vasárnapi Újság 1857. 43. sz. arczk. - Hajnal 1867. arczk. - Akadémiai Értesítő 1868. 329. - Az MTA Almanach 1864. 250. 1868. 238. - Hon 1868. 284. sz. - Magyarország és a Nagyvilág 1868.21. sz. arczk. - Hazánk és a Külföld 1868. 51. sz. - Orvosi Hetilap 1868. 51. sz. (Osváth Pál). - Ung. Med Chirurg. Presse 1868.11. 24. sz. - Hajnal István, Emlékbeszéd. Gyula, 1869. - Természettud. Közlöny 1869.289. - Magyar Orvosok és Természetvizsg. Munkálatai XIV. 1870. 111. 1. arczk. (Emlékbeszéd Halász Gézától) - MTA Évkönyve XIII. köt. 5. d. 12. 1. (Jendrássik Jenő emlékbeszéde) - Petrik Könyvészete, Bibliogr. és Gyászjelentés. Balassa Pál ág. ev. lelkész, szül. 1812. okt. 15. Sárszentlőrinczen, Tolna megyében. 1838-ban választotta az orosházi egyház Paksról lelkészéül; mértéktelen ivása miatt sok bajba került és 1850-ben elmozdíttatott hivatalából. Meghalt 1858. jún. 1. Orosházán. - A Regélő Pesti Divatlapba (1842) Orosházáról írt egy czikket. - Munkája: Orosháza múltja és jelenének vázlata. Arad, 1844. Veres József, Orosháza, 1886. 135. 146.1. GUTÁI ISTVÁNNÉ A Paksi Áfész uborkatermesztésre vállalkozókat keres. Bővebb felvilágosítás az áfész felvásárlási osztályán, Paks, Lenin u. 3. Tel.: 10-611/38. S' „Agnes” megkezdte sétáját A paksi kompforgalom a tél folyamán szünetelt. No, nem a befagyott, majd zajló Duna miatt. Csupán a motoros tulajdonosa lépett vissza egyik napról a másikra a vállalkozástól. így Kiszl Károlynak új motorost kellett vennie. Ez az Ágnes nevet viseli. A komp járatát reggel 6-kor kezdi és este 18-ig folytatja. Nyáron egy órával korábban kezd és egy órával később fejezi be a kél part közötti sétáját. Az óránkénti járat mellett, külön igényre és az esetleges nagy forgalomra való tekintettel bármikor igénybe vehető a komp. Beszállás 1990. ÁPRILIS 17. 15 PAKSI HÍRNÖK
