Sztana-Kovács Adrienn (szerk.): A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Egyetemi Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendi pontjai 1914-1943 - PTE Egyetemi Levéltár kiadványai 3. (Pécs, 2014)

Beveveztő

jegyzőkönyvek hiányosságaik ellenére nagyon sok adattal szolgálnak az egyetem létrehozása és elhelyezése körüli nehézségekről.

A három kar működését 1919 januárjától fokozatosan ellehetetlenítette a csehszlovák kormány pozsonyi bevonulása. Az év tavaszán-nyarán az egyetem rektora és oktatói többször is próbáltak tárgyalni a hatóságokkal az intézmény jövőjéről, többnyire sikertelenül. Az utolsó rendes egyetemi tanácsülést 1919. augusztus 9-én tartották Pozsonyban. Mivel szeptember 22-én a csehszlovák kormány által kiküldött bizottság átvette az egyetem épületeit és felszerelését, így az oktatás az orvosi és a bölcsészkaron lehetetlenné vált. Bár a jogi kar számára a csehszlovák kormány egészen az 1921/22. tanév végéig garantálta az oktatás folytatását, 1921 augusztusában működését indoklás nélkül felfüggesztette, így a kar követte az egyetemet Budapestre.27

Budapest 1919-1923

кг Egyetemi Tanács üléseinek budapesti székhelye a kegyes tanítórendiek rendháza volt, ahol 1919. szeptember 28-án tartotta első ülését. A következő ülésen a rektor már a kolozsvári és pozsonyi egyetemek budapesti ideiglenes együttműködéséről szóló megállapodást ismertette a tanács tagjaival. A két egyetem különleges körülmények között született együttműködése jegyzőkönyvi formában is fennmaradt. A külön kötetbe kötött, másfél év tanácsüléseit tartalmazó anyagot a többi jegyzőkönyv sorában tettük közzé.

Az 1920. március 13. és 1921. szeptember 14. között készült dokumentumok mindkét egyetem számára fontos forrásértékkel bírnak. Az ülések általában két-három napirendi pontból álltak, főként a közösen megoldandó gazdasági, oktatási és infrastrukturális feladatokat tárgyalták. De ezek mellett a korszak fontos kérdéseként jelentkező numerus clausus, vagy az oktatók és hallgatók igazoló bizottsági eljárásai is megjelentek. A két intézmény együttműködésében az oktatáson kívül jelentős volt a közös fellépés például segélyezési ügyekben.28

A közös jegyzőkönyveket sok információval egészíti ki - többek között az együttműködés tekintetében is - az egyetem saját tanácsüléseinek dokumentációja. A tárgyalt pontok a fentiekhez hasonlóan főként az oktatás megszervezését, valamint a gazdasági ügyek rendezését foglalták magukba. Ezek a gondok nem enyhültek az 1922/23-as tanévre sem, de ekkor a tanácsot már a fejlesztés és a Pécsre költözés kérdései foglalkoztatták. Ebben a tanévben módosították a tanácsülések napját először minden hónap harmadik hétfőjéről szerdára, majd minden hónap negyedik szerdájára.29

Pécs 1923-1943

Az Erzsébet Tudományegyetem Pécsre költözése elhúzódott az 1923/24. tanévig.30 Ezt követően a tanácsülésekről elmondhatjuk, hogy pontosan havi rendszerességgel zajlottak. A jegyzőkönyvek szerkezete ismét leegyszerűsödött, kevésbé tagolt és részletes formában jegyezték le az ügyeket A tárgyalt pontok jól tükrözik az egyetem nehézségeit mind a székhelyváltás, mind a kulturális elszigeteltség tekintetében.31

Az ügyek száma az 1930-as évektől nő meg ugrásszerűen, ami a jegyzőkönyvek terjedelmében érhető tetten. Ekkorra már a jegyzőkönyvek struktúrája teljesen kiforrott és állandó. A tanácsjegyzői posztot az egyetem Pécsre költözésétől kezdve dr. Nyakas János viselte, de az

27 Popély Gyula: A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem végnapjai az impériumváltás után. In: Fischer Ferenc - Hegedűs Katalin et al. (szerk.): A Kárpát-medence vonzásában. Tanulmányok Polányi Imre emlékére. Pécs, 2001. 379-394.; Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez. In: Kiss József Mihály (szerk.): Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből. Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14., Bp., 1991.123-161.

28 Az egyetem elhelyezésével kapcsolatban több lehetőség is felmerült: Győr, Veszprém, Keszthely és Szombathely. A debreceni tudományegyetem pedig az orvosi kar befogadására tett javaslatot. Az országgyűlés végül Vass József kultuszminiszter beterjesztésére az 1921. évi XXV. törvénycikkben mondta ki a kolozsvári egyetem Szegedre és a pozsonyi egyetem Pécsre helyezését

29 PTE EL VIII. 1. a. 1920/21. tanév első rendes ülés, 1920. nov. 10., 9. pont; PTE EL VIII. 1. a. 1922/23. tanév első rendes ülés, 1922. szept. 20., 7. pont.

30 1 92 3-ban került sor a soproni Evangélikus Hittudományi Kar felállítására is.

31 Kovács Adrienn: A Pécsi Erzsébet Tudományegyetem külkapcsolatainak vizsgálata az 1920-as években. In: Fischer Ferenc - Hegedűs Katalin - Rab Virág (szerk.): A történelem szálai. Tanulmánykötet Vonyó József 65. születésnapjára. Pécs, 2010. 279-289.

16