Kovács Adrienn (szerk.): A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Kar tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendi pontjai 1926-1951 - PTE Egyetemi Levéltár kiadványai 1. (Pécs, 2011)
Bevezető
De nemcsak egy kifele irányuló, akár protokollárisnak is tekinthető figyelmességet láthatunk, hanem a kar tagjainak egymással szembeni tisztelete és törődése is megnyilvánul a tudományos sikerekhez és magánéleti eseményekhez kötődő gratulációk és megemlékezések jegyzőkönyvbe vételével. Ezekhez sok esetben hosszabb méltatás is kapcsolódik, legyen szó akár házasságról, házassági évfordulóról, születésről vagy közeli hozzátartozó haláláról. A kar szempontjából az egyik legfontosabb egységet az úgynevezett miniszteri leiratok, valamint rektori leiratok és átiratok jelentik, amelyek a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendeletéit, illetve az Egyetemi Tanács vonatkozó határozatait vagy a rektori utasításokat tartalmazzák. A legszerteágazóbb egységet a folyó ügyek jelentik. Itt főként a klinikák működésében felmerülő kérdésekről olvashatunk és ezeken keresztül az egyetem és a város kapcsolatáról is képet kaphatunk. Az orvosi kar a klinikákon keresztül szorosan együttműködött a városi és megyei vezetéssel. Ezekben a pontokban találkozhatunk az egyetemen működő különböző ifjúsági- és társadalmi szervezetekkel, segélyegyletekkel, a Pécs város által kezdeményezett ínség- és nyomorenyhítő akciókkal, adományokkal és alapítványokkal kapcsolatos ügyekkel. Ebben az esetben is azt mondhatjuk el, hogy ezek számaránya a kar jegyzőkönyveiben nagyobb, mint a másik két karnál. A tanszéki, szervezeti, magántanári ügyek alá a gyakornokok, tanársegédek évenkénti megválasztása és a szabadságolási ügyek tartoztak. A hallgatói ügyek pontja lehetne a jegyzőkönyveinknek az a része, melyből a hallgatói életről esetleg többet megtudhatnánk, de ebben az esetben az itt található pontok csak a tandíjmentességi és tanulmányi ügyekkel kapcsolatos kérelmeket tartalmazzák, illetve egyes hallgatók fegyelmi ügyeit. A tanácsot vezető dékán az ülés vezetése mellett, általában csak a miniszteri és rektori iratokat ismertette, illetve a saját hatáskörben elintézett ügyeket terjesztette a tanács elé. A többi ügy esetében felkért beterjesztők voltak, akik több esetben részletesen előadták az ügyet, vagy véleményes jelentésben javaslatot fogalmaztak meg a kérdéssel kapcsolatban. A jegyzőkönyvek bal oldalán az ügy és a beterjesztő szerepelt, a ponthoz tartozó véleményes jelentés, indoklás, vagy hozzászólások, illetve a tanács határozata a lap jobb oldalán kaptak helyet. Amennyiben olyan személyi kérdés került tárgyalás alá, amely az egyik tanácstagot is érintette, az illető arra az időre elhagyta az ülés helyszínét, ezt is minden esetben feltüntették. Kevésbé részletesek az úgynevezett rendkívüli ülési jegyzőkönyvek, legtöbbjük szintén az orvosi kar anyagában található. Ezek közül a leggyakoribb a magántanári habilitációs eljárásokat tartalmazó irat. De természetesen a két kari ülés között sürgős elintézésre számottartó ügyek is ekkor kerültek tárgyalásra, akár tanszéki, akár hallgatói vagy fegyelmi kérdések voltak is azok. Természetesen külső tényezők is befolyásolták a jegyzőkönyvi pontok tartalmának mennyiségét és minőségét. Az 1930-as évek részletességét a háborús évek nehézségei, illetve a papírhiány fokozatosan szűkebbre szorította. Majd az 1944/45-ös tanévtől a jegyzőkönyvek mérete és terjedelme drasztikus csökkenésen ment keresztül, és természetesen a napirendi pontok tartalmában is jelentős változás állt be. A jegyzőkönyvi pontok részletessége esetünkben kiemelten fontos, mivel a tárgyalt ügyekhez kapcsolódó iktatott anyagok nagy része már nem áll a rendelkezésünkre.8 így sok esetben csak a többi kar és az Egyetemi Tanács anyagának összevetésével kaphatunk válaszokat a kérdésekre. 8 Az Orvostudományi Kar iktatott irataiból csak 12 doboznyi maradt fenn. Ezek legnagyobb része munkaügyi, kinevezési irat PTE EL Vili. 105. b. 16
