Kovács Adrienn (szerk.): A Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem Orvostudományi Kar tanácsülési jegyzőkönyveinek napirendi pontjai 1926-1951 - PTE Egyetemi Levéltár kiadványai 1. (Pécs, 2011)

Bevezető

való elhelyezését az 1921. évi XXV. törvénycikkben mondta ki a magyar országgyűlés. A technikai problémák megoldása után végül 1923. október 14-ével a Jog- és Államtudományi Kar és a Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Kar teljes egészében, valamint az Orvostudományi Kar két alsó évfolyamával már itt kezdte meg a tanévet. Az áttelepülés véglegesen az 1924/25. tanévre fejeződött be.5

Az Orvostudományi Kar jegyzőkönyvi anyaga nem tartalmazza sem a pozsonyi, sem a budapesti időszakot, a Pécsre telepedés után az 1926/27. tanévtől áll rendelkezésünkre egészen az 1950/51. tanévig. A tanévenkénti közlés egységének megtartása miatt az 1950/51. tanév jegyzőkönyvét is teljes terjedelmében közöljük, annak ellenére, hogy a 283/1951. (XII.10) M. T. sz. rendelet 2. §-a az orvosképzést és az orvosképzés céljait szolgáló egyetemi klinikák és intézetek felügyeletét és irányítását 1951. február 1-jétől az egészségügyi miniszter hatáskörébe utalta és létrejött a különálló Pécsi Orvostudományi Egyetem.6

A kari üléseken az egy évre választott dékán, prodékán és a kari jegyző, valamint a rendes nyilvános tanárok vettek részt. Ebben eltérés csak az orvosi karnál látható, ahol minden évben két magántanári képviselőt is megválasztottak a kar magántanárai, akik szintén részt vettek az üléseken. Abban az esetben, ha nem sikerült ezeket a képviselőket megválasztani, az orvoskari dékán jelölte ki őket.

A kari tanács az üléseit a Rákóczi u. 80-ban, az orvoskari dékánia üléstermében tartotta, egészen az 1941/42. tanév végéig. Ezután új helyszínre költöztek, amelynek pontos helyét a jegyzőkönyv nem közölte7. Az ülésekhez kapcsolódó szabályzat nem maradt fenn számunkra. A tanácsülések napját a résztvevők maguk határozták meg, ez 1926-1928 között a rendes ülések esetében minden hónap utolsó szerdája volt, majd minden hónap harmadik péntekére módosították. A rendkívüli ülések összehívását a felmerülő kérdések vagy feladatok szabták meg. A tanévenként egybekötött jegyzőkönyvek dátum szerint követik egymást. Az orvosi kar jegyzőkönyveinek anyaga mutatja tapasztalataink szerint a legegységesebb képet. Ennek okát abban véljük felfedezni, hogy a többi karokkal ellentétben a kari jegyző személye az évenkénti választások ellenére hosszú időn keresztül állandó volt. Ebben az esetben dr. Gorka Sándor látta el ezt a tisztséget a kezdetektől, vagyis 1926 őszétől egészen 1944 tavaszán bekövetkezett haláláig. Utódai pedig az ő általa megkezdett jól tagolt rendszer szerint vezették tovább a jegyzőkönyveket.

Minden esetben feltüntetik a megjelenteket és a távollevőket. Az ülést az elnöklő dékán nyitja meg. Majd ezt követik az elnöki bejelentések, ez alatt nagyon változatos pontokat olvashatunk, főként sok mindent tudhatunk meg a kar életéről, társadalmi kapcsolatairól, társadalmi beágyazottságáról, valamint a kar tagjainak tudományos és magánéletébe is bepillantást nyerhetünk, és ezáltal a résztvevők egymáshoz való viszonyáról is benyomásra tehetünk szert.

A három kar esetében az orvosi karról mondható el, hogy a legkiterjedtebb társadalmi kapcsolatokat tartotta fenn. Sorra olvashatja az érdeklődő a kar nevében küldött gratuláló és köszöntő iratok bejelentését, kitüntetések, előléptetések, jubileumok alkalmából, mind az orvosi szakma körében, mind a politikai szereplők vagy tisztségviselők részére. Szintén a társadalmi kapcsolattartás egyik fontos láncszeme a halálesetek bejelentése és a részvétnyilvánítások küldése is. Ez a nagyfokú figyelmesség nem, vagy csak elvétve jelenik meg a bölcsész-, illetve a jogi kar jegyzőkönyveiben.

Ugyancsak az elnöki bejelentések között szerepelnek (néha a folyó ügyeknél) a különböző nemzetközi és hazai tudományos kongresszusokra, ünnepi ülésekre, tanévnyitókra vagy egyéb eseményekre szóló meghívások ismertetései is. Ebben az esetben az orvosi kar széleskörű nemzetközi kapcsolati rendszere tárul elénk.

jegyzőkönyvek napirendi jegyzékei. 1950. február 25.-1952. augusztus 14., A Magyar Országos Levéltár segédletei 11/3., Bp., 2006.61.

5 Popély Gyula: A pozsonyi Erzsébet Tudományegyetem végnapjai az impériumváltás után. In: Fischer Ferenc - Hegedűs Katalin et al. (szerk.): A Kárpát-medence vonzásában. Tanulmányok Polányi Imre emlékére. Pécs, 2001. 379-394. Az egyetem történetére vonatkozóan ld.: Benke József: Egyetemünk története. Pécs 2000.; Lengvári István: A város és az „árva leány" - Pécs és az Erzsébet Tudományegyetem. Limes 2004/4. [Városfejlődés Trianon után II.). 83-92.; Rozs András: Pécs a befogadó város. In: Nagy Ferencné - Vonyó József (szerk.): 80 éve Pécsett. A város és egyeteme. Pécs, 2003. 35-48.; Szabó Pál: A M. kir. Erzsébet Tudományegyetem és irodalmi munkássága. Pécs, 1940.

6 Antal Ernő - Hajnal Józsefet al. (szerk.): A Pécsi Orvostudományi Egyetem ünnepi évkönyve 1367-1967. Pécs, 1967.11.

7 PTE EL VIII. 105. a. 1941/42. tanév X. rendes ülés 1942. jún. 19., 36. pont.

15