Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

A szakmai felvételi vizsga bevezetése és a keretszámok csökkentése

úgy interpretálta, hogy ezzel valójában a reális válogatás lehetőségét biztosítja. Ugyanez volt a „hivatalos” indoka annak, hogy a felvételi mentességet élvezők körének szűkítésére irányuló egyetemi javaslat viszont támogatást nyert, ez ugyanis egybecsengett az OM azon szándékával, hogy felszámolja az „osztályidegenek” ellenőrizetlen beférkőzését lehetővé tevő „kiskapukat”. 1955-től már csak a Rákosi Mátyás Tanulmányi Verseny az évi helyezettjei juthattak be felvételi vizsga nélkül, amennyiben a verseny tárgykörével azonos szakra pályáztak.349

A felsőoktatási intézmények részéről ennél is hevesebb kritika érte

1953-tól az ún. kétlépcsős felvételi rendszert. A népszerűbb intézmények, melyek előbb tarthatták meg felvételi vizsgáikat, ugyanis a jelentkezők szélesebb köréből válogathattak. A második lépcsőben fel- vételiztető intézmények viszont sérelemként élték meg, hogy hozzájuk már csak - ismét egy korabeli megfogalmazással élve - a „kimustrált” felvételizők érkeznek.350 Az OM Kollégiumának 1954. novemberi ülésén több „másodkategóriás” intézmény vezetője érvelt a rendszer megszüntetése mellett, mondván két felvételi időszakra nincs idő, és épp a legjobb tanulók maradnak ki, mert már nem érnek oda időben a később tartott felvételikre. Noha a rendszert az OM képviselői kitartóan védték, Erdey-Grüz Tibor miniszter a kritikák hatására a kétlépcsős rendszer megszüntetése mellett döntött.351 Ekkortól minden felsőoktatási intézmény egy időben felvételiztethetett, és ha a kereteket nem sikerült feltöl349 MNL OL XIX-I-2-k. OM KOLL 1954. nov. 25-i ülés. Ezen kívül csak a Szocialista Munka Hőse címmel, Kossuth-díjjal, Magyar Népköztársaság Érdemrendjével, Vörös Zászló Érdemrenddel kitüntetetteknek, valamint az olimpiai vagy világbajnok jelentkezőknek biztosítottak bizonyos engedményt. Őket, ha a minimális pontszámot elérték, „versenyen kívül” fel kellett venni. Ekkortól közepes vagy elégséges eredményt elérő szakérettségis hallgató nem juthatott be nappali tagozatra, ám levelezőre, ha kérte, biztosítani kellett felvételét. Erdey-Grüz Tibor OM-miniszter a javaslatot, hogy a felvételt levelezőre se engedjék, cinikusan elvetette, mondván: ,,[m\ivel a levelező mód sokkal nehezebb, úgy sem foga bírni, de azért hagyjuk nyitva ezt a lehetőséget a számára . Uo.

350 Pl. HUNG SZOTE 1953. szept. 29-i, I. rendes tanácsülése. VÖ. Szemelvények -10. sz. dokumentum.

351 MNL OL XIX-I-2-k. OM KOLL 1954. nov. 25-i ülés. A miniszter úgy fogalmazott, hogy a rendszert az OM kollégiumi ülésén oly heves kritikák érték, hogy „a két kategória rovására - ez a kollégium elsőosztályú temetésnek tekinthető'. Uo.

96