Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
A szakmai felvételi vizsga bevezetése és a keretszámok csökkentése
kutatásai alapján ismert, hogy az az oktatáspolitikusi/szülői/pedagógusi vélemény, miszerint a tanulók tudásának színvonala alacsony, sőt, folyamatosan csökken, egyidős az egymásra épülő iskolafokozatok rendszerének kialakulásával, azaz már a 19. század közepétől kimutatható, és a panaszkodó rendszerint az eggyel korábbi iskolafokozat munkájában látja a probléma forrását. Másrészt Lukács szerint a tanulók tudásának színvonala mint fogalom az ötvenes évek elején az iskolai teljesítmények értékelésében érvényesített osztályszempontok miatt értelmezhetetlen, mivel az egyes tanulók esetében ahhoz - például a felvételi javaslat elkészítésekor - másként kellett „viszonyulni”.346 Ez azonban nemcsak a középiskolai értékelésekre volt igaz, hanem a felvételi bizottságok munkájában, de az egyetemi-főiskolai oktatás folyamatában is érvényesült. A központi szervek ugyanis a felsőoktatási intézmények „teljesítményét” a megfelelő számú végzett hallgató kibocsátásában mérték, a tanulmányi okból lemorzsolódó hallgatókért pedig igen gyakran a tanszékeket tették felelőssé. így fordulhatott elő ezekben az években többször is az a minisztérium által értetlenkedve fogadott helyzet, hogy olyan hallgatók is diplomát szereztek, akiket a felsőoktatási intézmény a róluk adott szöveges jellemzésben az adott pályára alkalmatlannak minősített.347 Az egyetemek és főiskolák a bekerülő hallgatók előképzettségére vonatkozó megfigyeléseik alapján 1953-54-ben számos olyan intézkedést szorgalmaztak, melyek gyengíthették a középiskolai eredmények felvételben betöltött szerepét, valamint csökkenthették volna az alkalmatlannak vélt jelentkezők (és a rendkívül sok, feleslegesnek ítélt felvételi vizsgaalkalom) számát. így például javasolták, hogy közepesnél rosszabb tanulmányi eredményekkel rendelkező tanuló egyáltalán ne is jelentkezhessen, illetve, hogy csökkenjen az érettségi pontértéke. Ezeket azonban az OM nem támogatta, helyettük azt javasolta, hogy az egyetemek a felvételin rosszul szereplő tanulókat kibocsátó iskolákba juttassák el konkrét kifogásaikat.348 Azaz a minisztérium nem kérdőjelezte meg a felsőoktatási intézmények előképzettségre vonatkozó kritikáit, de emiatt nem volt hajlandó korlátozni a jelentkezők számát sem, nehogy az ismét elosztási problémákhoz vezessen. Az intézmények felé pedig mindezt 346 Lukács 1991.15-30., 64. 347 MNL OL XIX-I-5-d. KM KOLL 1952. szept. 13-i ülés; MNL OL XIX- I-2-k. OM KOLL 1954. nov. 11-i ülés. 348 MNL OL XIX-I-2-k. OM KOLL 1954. nov. 25-i ülés. 95
