Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

A beiskolázás és a felvétel gyakorlatának kialakulása - A felvételi vizsga

keretet csak részben tudták megfelelő tanulókkal feltölteni. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen a keretszám csökkentéséből adódott hasonló helyzet. Az 1950/51. tanévre a felvételi vizsgák megkezdése előtt 510 fő, ebből 120 szakérettségis felvételét irányozták elő. A vizsgák folyamán azonban a szakérettségis keretet 300 főre emelték, azaz a középiskolát végzettek 390-es kerete 210-re csökkent, és az intézménynek így 191, a felvételin egyébként megfelelt jelentkezőt kellett más intézménybe irányítania.2116

Bár a minisztérium igyekezett a tervteljesítést egyfajta intézményi keretek felett álló célként megjeleníteni, és elvárta, hogy az egyetemek a felvételeket és átirányításokat ezek szellemében — tehát mások tervteljesítését is szem előtt tartva — végezzék, az intézmények gyakorlatában egyértelműen megmutatkozott, hogy nem mindig voltak hajlandóak alárendelni saját érdekeiket a „közös célnak”. Szegeden például - fejezte ki rosszallását a VKM 1950-ben - egyenesen versenyeztek a hallgatókért: „[A] Szegedi T.T.K-nak egyes agitátorai a petf agógiai] főiskolára már felvett, első helyen is oda jelentkezett hallgatót a lakásán agitáltak meg, a TTK- ra. Ez a jelentkező át is jött a TTK-ra, sőt ettől kedvet kapva másik társnője is jelentkezett a TTK-n hasonló kéréssel, bár őt is felvették a Ped[ agógiai] főiskolára. Ebben az esetben nem hivatalos, hanem partizán tevékenységről volt szó. A /><v/[agógiai] főiskola, bölcsészkar és TTK. Szegeden állandó vetélkedésben áll.”206 207

Több intézményben az is előfordult, hogy nem erőltették mindenáron a keretek feltöltését, és a jelentkezők kérésére akkor is jóváhagyták az átirányítást, ha egyébként elmaradtak a keretszámoktól.208 Az elutasítottak száma mindig magasabb volt, mint amit a minisztérium ideálisnak tartott, így a felvételi döntések felülbírálása után többeket is - elsősorban „munkás- és parasztszármazású” jelentkezőket - pótfelvételire irányított vissza, vagy éppen a bizottságok döntése ellenére jóváhagyta felvételüket. Az Állami Műszaki Főiskola felvételi bizottsága például az 1949 nyári felvételi során csak azokat volt hajlandó felvenni, akiket szakmailag is megfelelőnek talált, így kereteit végül nem töltötte be. Az állami felügye206 MNL OL XIX-I-l-h. 249. d. 1400-52/1950. Az egyetemi és főiskolai beiskolázások vizsgálata.

207 MNL OL XIX-1-l-r. VKM KOLL 1950. szept. 29-i ülés; MNL OL 27689/311. Anyag az egyetemi beiskolázásához szóló jelentéshez, d. n.

208 MNL OL XIX-1-l-r. VKM KOLL 1950. szept. 29-i ülés. További példák:

MNL OL M-KS 276-89/311.

62