Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Felsőoktatás a tervgazdaság szolgálatában - Felsőoktatás-politika és felsőoktatási rendszer 1945 és 1954 között

melyek jól jelzik a kérdés szakmai és pártpolitikai megközelítésének eltéréseit. Míg a VKM parasztpárti államtitkára, Kovács Máté átfogó reformkoncepcióját alapvetően vitaindítónak szánta, az MKP tervezete általános célkitűzések nélkül, elsősorban a gazdaság és a társadalom új igényeire hivatkozva és az autonómiát teljes mértékben figyelmen kívül hagyva fogalmazta meg az egyes képzésekre, az intézmények szervezetére, személyi összetételére, tanulmányi rendjére és képzési kapacitására vonatkozó konkrét és meglehetősen türelmetlen javaslatait.39

A részletek kidolgozása 1948 tavaszán kezdődött, a fő irányvonalak meghatározása azonban már nem a VKM-ben zajlott. A minisztériumi főosztályok személyi állományának további „feljavításával” a pártirányítás 1948 nyarára az oktatásirányítás területére is kiterjeszkedett. A felsőoktatás-politikai döntés-előkészítés ekkortól a kommunista párt Köznevelési Bizottságában, valamint a pártapparátus illetékes osztályain zajlott, a döntések az Agitációs és Propaganda Pártkollégiumban születtek. A VKM ebbe a rendszerbe egyre inkább végrehajtóként tagolódott be.

Az MKP Értelmiségi Osztályán júniusban született meg az ún. egyetemi (valójában az egész felsőoktatást érintő) reform alapelveit rögzítő dokumentum, mely lényegében az 1948. június 12-i, pártegyesítő kongresszuson elfogadott köznevelési célkitűzéseket bontotta ki. A tervezet a felsőoktatás fennálló rendszerét alkalmatlannak nyilvánította a „népi demokrácia szükségleteinek” megfelelő szakemberképzés megvalósítására, és legsürgősebb feladatként a felsőfokú képzés tervgazdasági logikának való alárendelését határozta meg. A reform alapvető követelményének tekintette az oktatói gárda ideológiai-politikai szempontok szerinti átalakítását, a hallgatók társadalmi-politikai összetételének radikális megváltoztatását, a tervszerű szakemberképzés érdekében a tanítási és tanulási szabadság korlátozását, valamint a szakképzés és a tudományos kutatás feladatainak elhatárolását.40

Átfogó felsőoktatási törvény nem készült, a VKM azonban az MDP bizottságaiban elfogadott álláspontot követve már 1948 nyarától számos rendeletet adott ki, melyek különböző mértékben avatkoztak be az egyetemek-főiskolák szervezetébe és tanulmányi kérdéseibe. Uj közgazdasági,

39 Kovács Máté: Irányelvek a felsőoktatás reformjához, 1947. máj. 20. In: DMOT I. 307-316.; A Kommunista Párt felsőoktatási reformbizottságának javaslatai a Központi Vezetőség számára, 1947. jún. 18. In: DMOT I. 316-331.

40 Részletesen ld. Ladányi A. 1970.

18