Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)
Bevezetés
A felsorolt források elsősorban a központi párt-, minisztériumi és felsőoktatási intézményi szinteken zajló folyamatokról szolgáltatnak közvetlen információkat, a megyei oktatási osztályok és a középiskolák tevékenységét csak az őket ellenőrző szervek perspektívájából láttatják. A feldolgozott iratanyagok alapján a megyei és középiskolai végrehajtást is megkíséreltem rekonstruálni, a most kialakult képet azonban e szervek és intézmények iratanyagának feldolgozása a későbbiekben jelentősen árnyalhatja. A felsőoktatási tervek elemzéséhez számos statisztikát és kimutatást használtam fel. A korabeli statisztikákra vonatkozóan maradéktalanul osztom Knausz Imre megállapítását, miszerint „[a]hány jelentés, annyi számadat".2b Arról például, hogy statisztikai szempontból pontosan mely intézmények tartoznak egyáltalán az egyetemek-főiskolák körébe, csak 1952 márciusában született döntés, éppen a korábbi évek káoszára reagálva.26 27 28 A VKM-nek az 1950. márciusi párthatározat szellemében születő, de nem alaptalan önkritikája szerint ugyanis a beiskolázás végrehajtásának egyik legnagyobb akadálya az volt, hogy „munka közben bukkantunk rá, hogy azok a számok, amelyek alapján dolgozni kezdtünk, teljesen hibások és használhatatlanok!'™ A párt- és minisztériumi kimutatásokat böngészve alig találunk olyat, melyek — például a terv teljesítésére nézve - azonos számadatokat tartalmaznának, de az összevetést az adatok sokfélesége is megnehezíti.29 A kimutatások hol tartalmazzák a felvett szakérettségisek adatait, hol nem, de 1953 után az OM már csak bizonyos intézmények felvételi számaira volt kíváncsi - az orvos- és az agrárképzés adataira például egyáltalán nem. A fenti megállapítások önmagukban is megkövetelik, hogy bizonyos kritikával kezeljük a korabeli statisztikákat. Azonban további torzításokat eredményezett, hogy az adatok összegyűjtése, elrendezése és értelmezése is politikai feladat volt: 1952-ben a minisztérium például azért választotta a szeptember 15-i létszámadatot „induló létszámnak”, mivel 26 Knausz 1988 [1998]. 86. 27 MNL OL XIX-I-5-d. A KM Kollégiumának (a továbbiakban: KOLL) 1952. márc. 13-i ülése. 28 Harcban a továbbtanulásért. Köznevelés, 1950. aug. 15.470. 29 Ebben is kirívó például a VKM Kollégiumának 1950. október 30-i ülésére készített jelentés, mely a beiskolázás végrehajtásáról más számadatokat közöl, mint a hozzá tartozó melléklet. MNL OL XIX-I-l-h. VKM KOLL 1950. okt. 30-i ülés. 14
