Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Szemelvények - Felvételi vizsgák

jelentkezők politikai tájékozottsága mutatott hiányosságokat, bár e tekintetben is voltak kedvező kivételek.

Nagyon kevés jelentkezőnek volt ellenben fogalma Lenin és Sztálin alapvető műveiről; sokan még cím szerint is keveset tudtak megjelölni. Míg a napi politikai események terén tájékozottságuk kielégítő volt, ideológiai vonatkozásban a középiskola láthatólag nagyon keveset nyújtott számukra. Anélkül, hogy általánosítani akarnánk, jellemzőnek tartjuk az egyik pécsi jelentkezőnek azt a megállapítását, hogy az érettségire készülve az utolsó évben nem értek rá ilyen kérdésekkel foglalkozni. A párttörténetről legtöbben csak hallottak. Némely középiskolában (pl. a szombathelyi ált. fiúgimnáziumban és a székesfehérvári ált. fiúgimnáziumban) a tanulók legalább nagyjából átdolgozták a Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. Kongresszusának anyagát, de a legtöbb középiskolából jöttéknek erről csak igen halvány fogalmaik voltak.

2. Az iskolabizottságok munkája a továbbtanulásra vonatkozó javaslatok, azok indokolása és a szociális származásra vonatkozó kategorizálás tekintetében általában jó volt. Némi liberalizmus volt észlelhető a továbbtanulásra való alkalmasság, illetőleg erre vonatkozó javaslat megalkotásában a székesfehérvári ált. fiúgimnáziumnál. A sümegi ált. gimnázium pedig olyan véleményt is írt, hogy „műszaki egyetemen való továbbtanulásra nem alkalmas, de jogtanulásra igen”. Megjegyzendő, az illető hallgató előmenetele humanista tárgyakból sem volt jobb, mint a természettudományiakból, és egyáltalában nem jelentkezett jogra. (...)

A szociális származási kategóriák megállapításánál durvább hiba nem volt. Kaptunk néhány olyan anyagot, amelyet „X” kategóriájúnak kellett minősíteni, de ezek mindegyikében az atya foglalkozást változtatott, vagy meghalt és az anya vagy gyám nevelte tovább a tanulót, és a kategória egyéni megállapításánál az iskola más szempontokat érvényesített, mint az egyetem. Felvételi bizottságunkat e téren a legnagyobb gondosság, az a törekvés jellemezte, hogy az „X” kategóriához tartozók ne kerüljenek az egyetemre, és ezt talán szigorúbban bíráltuk el, mint az iskola, de ez az iskola részéről sem volt durva hiba.

Több hiba fordult elő az „értelmiségi” és „egyéb” kategóriák megállapítása körül. Előfordult, hogy jogtudományi doktorátussal rendelkező községi jegyző fiát nem értelmiséginek, hanem „egyéb”-nek vették, viszont hivatalsegéd, MÁV-kalauz fiát „munkásának minősítették. Ilyen

130