Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Összegzés - A beiskolázási és felvételi rendszer társadalmi hatásai

„Tanuld meg még ma, amit ma előadtakZ’3568) és munkaversenyekkel mozgósították a „jobb teljesítmény” elérése érdekében, melyekről az intézményi faliújságok és a pártsajtó lelkes „termelési jelentésekben” számolt be.

Az erőltetett tömegesítés szükségszerű hatást gyakorolt a „termelés”, ti. az oktatás, képzés minőségére, főként, mivel a hallgatólétszám megnövekedését nem követte a személyi és tárgyi feltételek bővítése. A felső- oktatási beruházások nagy részét építkezésekre fordították, a laboratóriumi és műszerállomány beszerzésére minimális összeg jutott. Az oktatói kar átalakításával 1949-50 folyamán számos szakmailag kiváló professzor veszítette el katedráját, akiknek pótlásakor elsősorban a politikai megbízhatóság volt a fő szempont - ez akkor is igaz, ha az elmozdítottak helyére esetenként érkeztek valóban felkészült, tehetséges szakemberek is. Bár az oktatók létszáma is növekedett, ennek mértéke nem állt arányban a hallgatószáméval, ráadásul a tanári kar bővülése nagy részben a frissen végzettek tanársegédként való foglalkoztatását jelentette.368 369

A hallgatólétszám növekedése az oktatás módszereinek megváltozásához is vezetett. A nagyszámú elsőéves megjelenése átalakította az oktatás rendjét és megnövelte a kezdő évfolyamokkal való foglalkozás feladatait: az 1950/51. és az 1951/52. tanévben a felsőoktatási intézmények nappali tagozatának 42,5%-a elsőéves volt, arányuk az 1954/55. tanévre csökkent 20%-ra (egyes szakokon a képzési idő növelésének is köszönhetően). 1950/51-ben a műszaki egyetem 9 712 hallgatója közül 5 200 elsőéves volt, a következő évben kb. 5 000 elsőévesre 5 000 másodéves, és 2 000 harmad- vagy felsőbb éves jutott.370

A jövőbeli munkára való célzott felkészítés kívánalma és a megfelelő előképzettség hiányában bekerülők benntartásának igénye átalakította az egyetemi-főiskolai oktatás tevékenységformáit. Az előadásokon kötelezően leadandó, a szakképzés szempontjai szerint erősen szelektált ismeretanyag közlése zajlott, a - korabeli kifejezéssel ún. anyagkövető - szemináriumokon az előadások anyagát ismételték, magyarázták. Megszaporodtak a korrepetálások, egyéni konzultációk, leckefelmondó

368 A tanulmányi színvonal emelésével, a fegyelem megszilárdításával a második félév sikeréért. Szabad Nép, 1952. febr. 12. 6.; Tátrai Béla: „Tanuld meg még ma, amit ma előadtak”. Szabad Nép, 1952. febr. 14. 4. Utóbbi jelszó a pár nappal korábban meghirdetett Loy-mozgalom felhívását („Termelj ma többet, mint tegnap!”) formálta át.

369 Erdész 1957.704.

370 Kovács-Örkény 1981.107.

104