Polyák Petra: „A hallgatóknak meg kell lenni” A felsőoktatási beiskolázás és felvételi rendszere az első ötéves terv idején - Egyetem és társadalom 1. (Pécs, 2016)

Bevezetés

zatok és a párthatározatok), valamint a beiskolázottak létszámának, illetve az egyes társadalmi csoportok részvételi arányainak összevetése alapján kijelenthető, hogy a hallgatólétszám változásai szorosan követték az ötéves terv koncepcióváltásait, így az előirányzatok 1951. évi felemelése, majd a Nagy Imre által meghirdetett „új szakasz” gazdaságpolitikai programja is szükségszerű változással járt a beiskolázandó hallgatók számát tekintve.

A „teljesítmények” számszerű bemutatása azonban önmagában nem teszi láthatóvá a céloktól az eredményekhez vezető utat, a terv végrehajtásának hétköznapi mechanizmusait. A megközelítés ráadásul magában rejti a veszélyt, hogy a felsőoktatásba jelentkező és bekerülő hallgatókat — az ötvenes évek oktatásirányításához hasonlóan — százalékokként és arányokként kezeljük.

A felsőoktatási tervszámoktól a tényszámokig vezető út elemzése annál is indokoltabb, mivel a bőséges vonatkozó szakirodalom alapján egyértelmű, hogy a gazdasági terv végrehajtásának megítéléséhez sem elegendő a beruházás és a termelés adatainak puszta összevetése.9 Noha az ötéves terv céljainak és teljesítésének „számai” önmagukban is árulkodnak az erőforrások és a nyersanyagok szűkösségét negligáló volun- tarizmusról és a terv teljesíthetetlenségéről, a gazdaságirányítás és a terv végrehajtásának mechanizmusaiba, a teljesítés „mindennapjaiban” megjelenő, az erőltetett fejlesztés mentén mutatkozó „üzemzavarokba” nem nyújtanak betekintést.

A gazdasági és a felsőoktatási terv szoros összefüggéséből kiindulva jelen kötetben a felsőoktatási beiskolázás és felvételi ötvenes évek eleji gyakorlatát vizsgálom azzal a céllal, hogy a gazdasági terv teljesítésére vonatkozó kutatások megállapításait egy a terv rendszerébe integrált, de nem gazdasági szektorban is „teszteljem” - egy olyan „ágazatban”, melynek nemcsak „munkásai”, hanem „nyersanyagai” és „késztermékei” is számokkal és százalékokkal le nem írható, nem tervezhető célokkal és elképzelésekkel rendelkező emberek.10

9 Vö. Kovácsy 1981. 193. Az ötéves tervről részletesen ld. Pető—Szakács 1985.151-292.

10 A közoktatás 1949-1956 közötti fejlesztési terveivel legutóbb Kovács Éva foglalkozott. Tanulmánya rendkívül találó, Játék a (lét)számokkal és a származással elnevezésű fejezetében - főként a középiskolák vonatkozásában, de érintve az egyetemi-főiskolai viszonyokat - a beiskolázás kérdéseire is kitér. Kovács 2012, különösen: 639-642. Jelen kötetben elsősorban a be9