Pólyák Petra (szerk.): Pécsi Egyetemi Almanach 2. 1951-1999 (Pécs, 2017)
Előszó
Előszó elképzeléseiből adódóan részben az egyetemek oktatói kara is. Ezzel szemben a Pécsi Tudományegyetem 2000. évi létrejötte ilyen nagy horderejű változásokat nem eredményezett az integrálódó egyetemek és főiskolák személyi összetételében. Az adatgyűjtés során azonban terjedelmi és munkaszervezési okokból nem lehettünk teljes mértékben tekintettel arra, hogy a felsőoktatás-politikai döntésekből fakadó szervezeti változások és az egyéni szakmai, tudományos karrier alakulása nem feltétlenül esnek egybe. Jelen kötetben így döntően azon oktatók, kutatók adatai szerepelnek, akik az integrációt megelőzően hagyták el a Pécsi Tudományegyetem valamely jogelőd-intézményét; akik 2000 előtt töltöttek be intézményvezetői tisztséget; illetve olyan oktatók és kutatók, akik esetében úgy véltük, tudományos, művészeti munkásságuk szempontjából indokoltabb, hogy e kötetben kapjanak helyet. Az egyes fejezetek végén azonban minden esetben utaltunk azokra a személyekre is, akik szakmai pályafutásukat valamely jogelőd-intézményben kezdték, de az integrációt követően is az egyetem oktattak, kutattak, és így a következő kötetben kapnak majd helyet. A 20. század második felét érintő projekt keretében az integrált Pécsi Tudományegyetem valamennyi jogelőd-intézményének oktatói testületét feldolgoztuk. Az első kötethez hasonlóan elsősorban olyan főállású oktatók életrajzi adatait igyekeztünk összegyűjteni, akik egyetemi-főiskolai munkásságuk idején valamilyen tudományos fokozottal rendelkeztek. Ennek kritériuma az egyetemi magántanári cím, illetve 1950-től a kandidátusi, 1993-tól pedig a PhD-, illetve DLA-fokozat volt. Ennek megfelelően a csak egyetemi doktori („kisdoktori"] címmel rendelkező munkatársak nem kerültek felvételre. A kötetben szereplők másik nagy csoportját az egyes intézményekben - akár tudományos minősítés nélkül - vezető beosztásban dolgozók alkotják, így bekerült valamennyi tanszék-, intézet- és lektorátusvezető, klinikaigazgató, valamint szerepelnek az oktatáshoz, kutatáshoz szorosan kapcsolódó Egyetemi Könyvtár igazgatói is. E két alapkritérium - a tudományos minősítés megléte vagy a vezetői beosztás - teljesülésétől néhány esetben eltekintettünk, amennyiben úgy ítéltük meg, hogy az adott oktató, kutató szakmai, tudományos vagy oktatásszervező tevékenysége kiemelt jelentőségű volt az adott intézmény, kar életében. Tekintettel voltunk azok kérésére, akik úgy döntöttek, hogy nem kívánnak az adattárban szerepelni. A kötet fejezeteit az intézményeknek megfelelően tagoltuk. Azok a személyek, akik több jogelőd-intézményben is tevékenykedtek, abba a fejezetbe kerültek, ahol utoljára dolgoztak, kivéve a rektorokat, dékánokat, illetve főiskolai igazgatókat, akik annál az intézménynél, karnál szerepelnek, ahol a legmagasabb vezetői tisztséget betöltötték. A fejezeteken belül az egyes személyek betűrendben szerepelnek, de az első kötettől eltérően a fejezetek végén található azok felsorolása, akiknek adatai más kötetben kaptak vagy kapnak helyet. A kutatás során felhaszáltuk az intézményi almanachokat, évkönyveket, tanrendeket, évfordulós kiadványokat, illetve az általános és szaklexikonokban, valamint 10
