Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
IV. Családalapítás, üzleti vállalkozások
Voyta Adolf visszaemlékezései A vásáros259 műveltségi fokát jellemzi az az intézkedése, hogy az egyik szobában egy régi, empire időből maradt nagy kályhát,260 aminek nagy műértéke volt, és amiért gróf Esterházy Pál szívesen adott volna 500-600 forintot, a boltos lebontatta, a darabjait ös[s]ze-vis[s]za hányva a padlásra vitette, ahol szerencsésen el is pusztult, és e helyére egy új kis belül fűtő mázas kályhát állít[t]atott, mivel ezt sokkal kevesebb tüzelővel el lehet fűteni. íme, a kapitalista észjárás! - A szépről ilyen embernek nincs fogalma, csak a pénzről! Eliz húgomnak volt annyi műveltsége, hogy ezt nem tette volna, de szegény elg’seftelt261 leánynak nem volt szava a család megmentője ellen. Mi a Hets házban rendbejöttünk, és elkezdtük látogatásainkat szüléinknél, ismerőseinknél, új rokonainknál. Mindenütt örömmel, szerettettél fogadtak bennünket, csak Hanauerékkel volt kellemetlenségünk. Említettem, hogy a sógorom bátyijának a tatai Vörös Fannyt kellett húgom helyett elvenni. E két nőnek férjhezmenetele, köztük és a volt ismerősük közt, oly gátat vetett, hogy azóta nem érintkeztek velük. Magukra maradván, ők ketten a társaságtól elszigetelve, egymás társaságára voltak utalva, kivéve [azokat], akikkel valami rokonságban voltak. A többi közt sógoromnál is tettünk látogatást, a férj nem volt otthon, csak a húgom, de az oly neveletlenül fogadott bennünket, hogy az a magas műveltségű és finom lelkű nő, az én Luizám azt mondta rövid, ötperces vizit után:- Ide nem teszem be többé a lábamat! A trubadúr látogatását nem is vettük tervbe. No, erre aztán megindult az áradat, a két a[s]szony- és a trubadúrral együtt, akik csak rokonukkal voltak jó viszonyban. Undorral kell Hanauer Jenőre gondolni, akinek a legjobban járt a szája Luizám ellen:- Ilyen-olyan gőgös, mire? Azért, hogy egy fakereskedőnek262 a lánya? Olyan csodát csinálunk belőle, mintha grófné len[n]e! 259 értsd: vasárus 260 A kéziratban a nagy kályha a szerző utólagos ceruzás beszúrása. 261 elg’seftelt (németből) = itt: eladott 262 Hets (Hecs) Antal 1848-ban 39 éves házbirtokos, fakereskedő, pápai polgár volt, politikai választójoggal rendelkezett. Vő. HUDI 2001. 144. » 71 «
