Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
III. London – a világ kicsinyben
Voyta Adolf visszaemlékezései Már kezdett tavaszodni, újra elmentem Liverpoolba,174 hátrahagyva a háziasszonynál, hogyha levelem érkeznék, küldjék utánam Liverpoolba, mert ott valószínűleg 6-10 napot kell töltenem. Elindulásom előtt adtam fel a megírt levelet atyámhoz. Liverpoolban találtam megfelelő hajót, és egyben atyám levelét, melyben azt írja: „Kérlek, hagyjál fel kalandos terveiddel és jöjj mielébh haza, mert naponként várjuk, hogy Garibaldi egy hadsereggel betör Magyarországba, hogy az országot felszabadítsa az osztrák uralomtól. Magyarország ismét szabad lesz, lesz itthon elég dolgod. ” És ilyen körülmények közt megmozdult bennem a magyar szív. Elhatároztam magamat, hogy hazamegyek. Elmentem Brasseyhez, hogy atyám hazahív, mert kilátás van rá, hogy egy segítő hadsereg a magyar volt tábornokaink élén jön be, és felszabadítja az országot.- No, ha így van, én is helyeslem ezt az elhatározását, és kívánom, hogy a magyar ügy győzzön, mert én a magyar ügy iránt mindig érdeklődtem, hiszen 1859-ben, mikor Kossuth Angliába jött, roppant ünnepséggel fogadtuk, oly népszerű volt a népnél.175 Én is egy üdvözlő csoportot vezettem Kossuth elé és üdvözöltem, mire ő kezet adva megköszönte a meleg fogadtatást.- Tehát isten vele, kívánom, sikerüljön. Fogadja ezt a kis útiköltséget! - Átadott 10 font sterlinget, és eszébe jutván, egy bizonyítványomat, amit a Sir Marton Reto cég részemre - a linzi vasúton töltött időmre - nekem adott. Ez a bizonyítvány máig is megvan írásaim közt. Miután londoni ismerőseimtől, és a kedves King családtól elbúcsúztam, utoljára Rónay Jácintot kerestem fel, elmondva neki, hogy tervem dugába dőlt, és apám hívására megyek holnap haza. Kérdeztem tőle, hogy mit üzen haza. 174 Liverpool: kikötőváros Észak-Nyugat-Angliában, a Mersey-folyó torkolatának keleti oldalán. London után ekkoriban a brit birodalom második legnagyobb kikötővárosa volt, a világkereskedelemnek mintegy 40%-a ment át rajta. Az ír bevándorlásnak köszönhetően a lakosságnak mintegy negyede ír volt az 1850-es években. 175 Kossuth Amerikából 1852. július 14-én indult vissza Európába. Ezután 1857 végéig élt Londonban. 1859 májusában, a francia-olasz és osztrák háború megindulása előtt tartott felolvasásokat Anglia nagyvárosaiban. SZINNYEI 1899. VI. 1103 1105. » 51 «
