Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)

II. Bécsi tanulóéveim

Voyta Adolf visszaemlékezései A vasútépítéssel október végén készen voltunk, s [a] Londonból jött az értesítés szerint az egész személyzetnek a rajnai Frankfurtban kell a továbbiakat bevárni. Ezt két okból utasítottam vissza: először [a] nagy a németgyűlöletem, másrészt az angolokhoz való becsülésem és szeretetem miatt, mert a linzi vasút építésénél tanultam meg ezt a népet megismerni, becsülni és szeretni. Ott ismerkedtem meg és barát­ja lettem a két King testvérnek, akik mint pénztárosok voltak alkal­mazva; a többi mérnökkel és alkalmazottakkal. Még egy ok volt, hogy annyi év után egyszer hazamenjek. Ez üdőben lettem nagykorú, s nekem szükségem volt édesanyám után maradt kis örökségemre, mely esedékes volt. Határozott szándékom volt Ausztriának hátat fordítani, és Londonba menni, művelt emberek közé. Kis örökségemre ezen tervem kivitele céljából volt szükségem. [A] King testvéreknek ezen tervemet meg is mondtam, mire készek voltak nekem bátyijukhoz, ki londoni könyvkereskedő és kiadó cég- tulajdonos, egy ajánló levelet adni Bécsben. De Riedeltől kaptam egy sereg ajánló levelet. A linzi vasút építésé­nél megismerkedtem a londoni cég egy társával, Thomas Brassey- vel,140 akinek rokonszenvét bírtam. Tőle úgy váltam el:- Arevoira a Londres!141 Ezeken kívül Füssy Tamás[tól],'42 a pápai kisgimnázium igazgató­jától kaptam ajánló levelet Rónay Jácinthoz,143 aki a felakasztást elke­140 Brassey, Thomas (Buerton, 1805. november 7. - Hastings, 1870. december 8.) angol mérnök, vasútépítési és mélyépítő vállalkozó, aki Nagy-Britanniában, Európá­ban, Kanadában, Ausztráliában, Dél-Amerikában és Indiában is épített vasútvonala­kat, és ezekkel kapcsolatos műszaki létesítményeket. A korszerű londoni csatornahá­lózatot is ő építette. Halálakor Anglia leggazdagabb emberei közé tartozott, vagyona meghaladta a 60 millió font sterlinget. 141 Helyesen: Au revoir a Londres! (francia) = Viszontlátásra Londonban! 142 Füssy (Fuchs) Tamás Alajos (Zimony, 1825. április 11. -Zalaapáti, 1903. ápri­lis 14.) bencés szerzetes, középiskolai magyar-német és történelemtanár. Zimonyban született, középiskoláit Újvidéken és Baján végezte. 1841-ben lépett a bencés rendbe, 1849-ben szentelték pappá. 1848-1855 között tanított Pápán, majd 1855-1864 között a gimnázium igazgatója volt. 1864-1889 között a Szent István Társulat igazgatójaként tevékenykedett. 1889-től haláláig perjel, 1889-1894 között egyben házgondnok Zala- apátiban. Itt hunyt el. Pápán tanártársaival 1858-ban indította az Ifjúsági Plutarch c. » 40 «

Next

/
Thumbnails
Contents