Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
Voyta Adolf visszaemlékezései - I. Családom, gyermekkorom
Voyta Adolf visszaemlékezései Aztán a részletekre került a sor. Székely előadta, hogy ezek a fiatalemberek kapnak reggel kávét és egy zsemlét, délben 3 tál ételt - vasárnap vagy ünnepen 4 tál ételt -, és este mindig 2 tál ételt és mosással együtt fizetnek 14 forintot havonként. Atyám erre azt kérdezte, hogy [ha] kávé helyett kenyér [van] reggelivel mennyit kér? Székely azt mondta:- így 12 forintot. - Atyám erre azt mondta:- Tudja, Székely úr, én vagyok abban a helyzetben, hogy a 14 forintot megadhatnám, de én a fiamat az életnek akarom nevelni és nem akarom elkényeztetni; s maradjunk meg a 12 forintosnál! Atyám hazautazott. Másnap reggel, amint a három pohár kávét és 3 zsemlyét és tányéron egy darab kenyeret behozták, a három deák nekiült, én pedig a kályha sarokba húzódtam a nekem járó kenyérrel. Köny- nyeim potyogtak, látva, hogy az özvegyasszony fia és a somogyi falusi tanítónak a fia kávéznak, az én apám meg meg tudta tenni azt a szégyent, hogy így degradáljon122 123. No, de örülve, hogy ismét Szombathelyen lehettem, napirendre tértem felette, de ezt sohasem feledtem el. 1853. okt[óber] l-[j]én kaptam levelet és 50 forintot atyámtól azzal az utasítással, hogy menjek fel Bécsbe, Donát bácsihoz122 123 szálljak, a 122 degradáljon (latinból) = lefokozzon, megalázzon 123 A Voyta építészdinasztia egyik tagjáról van szó. Id. Voyta (Wojtha, Wojta) Dónál 1797-ben született, évtizedekig élt és alkotott Szombathelyen, ahol uradalmi és lakossági megrendelésre a legszebb klasszicista épületeket építette. Kőszegen szintén polgárházak őrzik munkálkodásának eredményeit. 1817. július 13-án vette feleségül Anreith György János építész Anna lányát. Anreith halála (1823) után átvette üzletét. Szombathelyről Bécsbe költözött, majd idős korában hazatelepült. 1847. január 1-én Operinten (ma Szombathely része) agyonlőtte magát, ott temették el. Fia, ifj. Voyta Dónál Szombathelyen született, 1818. március 21-én keresztelték. Az 1830-as évektől apja mellett, annak halála után önállóan dolgozott. Baumeister Woita 1851-ben szerepelt utoljára a szombathelyi kőműves céh nyilvántartásában. Ezután Bécsben élt, majd 1868-tól Budapesten működött, itt hunyt el 1875-ben. Vö. LYKA 1933. 56-57., SZILÁGYI 2005. 181-182. VaML Mikrofilmtár, 59. doboz: A Szombathelyi Római Katolikus Plébánia születési anyakönyve 1814—1828. 70. p. (Benczik Gyula levéltáros kolléga szíves közlése.) - Szombathelyen Voyta helyét Brenner János (1815-1879) építőmester vette át, aki 1851 decemberében kért iparengedélyt. A város 1852. december 12-én adott számára letelepedési engedélyt. MELEGA20I0. 132. » 33 «
