Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
VI. A kiegyezés utáni hétköznapok
VOYTA Adolf visszaemlékezései volt, 424 az kapta ölbe a miss Mary-t. A cigány húzta a szebbnél szebb nótákat, a King papának majd a kö[n]nyei jöttek az örömtől. Pausa425 következett. Miss Mary az atyjához ment, no, azt mondja a leányának az apa:- Mit szólna anyád, ha látná, hogy vasárnap táncoltál! Jött aztán augustus 20-a, Szent István napja. Hogy az ország fővárosát láthassák, elvittem őket erre az alkalomra. Előző napon, aug[ustus] 19-én Győrtől gőzösön utaztunk, hogy Gönyün átüljünk a nagy hajóra, aztán már változatosabb volt a vidék. Különösen a Vise- grád-részlet felette tetszett nekik. Este megérkezve a Hungária Szállo- dába[n] béreltem egy erké[l]lyel ellátott szobát az I. emeleten a Duna felől, ott az apa leányával lakott. Mellette egy kisebb szobát az én számomra. Amint kiálltak az erkélyre, felkiáltott:- Ily gyönyörűen fekvő várost még nem láttam életemben! Másnap korán reggeliztünk, és átmentünk Budára, ahol az útba eső Rudas fürdőt mutattam meg nekik, amely 1554-ben az itteni török basák által épí[t]tettek.426 Aztán fel a várba, onnét átnézett Pestre, azt mondta, hisz ez paloták városa! Nem akartam illusiójában csalattatni, másnapra nem maradtam, mert az akkor még csak a régi rozoga belvárost láthatta volna, hanem 424 Lázár Benő/Benjámin (Pápa [?], 1848. december 31. - Pápa, 1887. július 28.) református köz- és váltóügyvéd, vitálisként városi képviselőtestületi tag. A Pápai Casinó (1876), a Pápai önkéntes Tűzoltó Egylet tagja, egyben pénztárosa (1877). A Pápai Lövészegylet pénztárosa (1882), 1882-től a Pápai Veres Kereszt Egylet választmányi tagja, 1885-től a Dunántúli Református Egyházkerület Közoktatási Tanácsának világi tagja. 1881-ben eljegyezte, majd elvette a katolikus vallású Makara Gizellát, dr. Makara György Veszprém vármegye tiszteletbeli főorvosának lányát. Házasságukból négy gyermek született: Andor, Ferenc, Vilma, Lajos, az utóbbi 1888. áprilisában, 13 hónaposán, bélhurutban elhunyt. Lázár Benő rövid betegeskedés után, 1887. július 28-án, 39 éves korában öngyilkos lett, szíven lőtte magát. - Hymen. = PL 8 (1881) 10. sz. (március 6.) 43., - Halálozás. = PL 14 (1887) 31. sz. (július 31.) 144., Városunkban meghaltak julius 23-29-ig. = Uo. 245., Gyászjelentés. = PL 15 (1888) 18. sz. (április 29.) 71., LÁZÁR 1999. 5-83., 2000. 7-16. 425 pausa (latin) = szünet 426 A sok betegség gyógyítására ajánlott kis fürdő átalakítását 1556-ban feltehetőleg Ali basa rendelte el, utóda, Mohamed folytatta és Szokoli Musztafa fejezte be. A fürdőt a nagymedence feletti boltozat tartóoszlopának színéről Zöldoszlopos fiirdőnek nevezték. Első hiteles leírása 1597-ből származik. » 111 «
