Hudi József (szerk.): Voyta Adolf visszaemlékezései (Pápa, 2012)
VI. A kiegyezés utáni hétköznapok
Voyta Adolf visszaemlékezései Az 1869. évben ugyanott a nagy csú[s]zda rakodót építettem. Ez a waggonok gyors megrakodására szolgált. Tíz osztályból állt. Minde- nik osztály el van választva egymástól, de egy sorban vannak. A bányából lóvasuton hozzák a szenet, és mindegyik osztályban circa 100 métermázsát eresztenek le, amint egy csú[s]zda megtelik. Ha az üres vasúti kocsikat - egy sorban tízet - odatolják, belől a záróajtókat felnyitják, az egész osztály tartalma a waggonba csúszik saját súlya által. Ez az év arról is nevezetes, hogy ezen év július hó közepén az országgyűlés megszavazta a magyar nyugati vasutat Pest-Grác, Győr- Kiscell szár[n]nyal. 387 388 389 Ennek a története nagyon érdekes. Kerkápoly Károly és báró Fiáth Veszprém megyei főispán a kormánytól egy pápa-keszthelyi vasút engedélyezését kérték, de Andrássy390 mint miniszterelnök megtagadta a kérést azzal az okadatolással, hogy csupán a fővárosból induló vasútra ád engedélyt. Az országgyűlés tíz nap múlva megkezdi a nyári vacatioját.391 Fiáth és Kerkápoly abban egyeztek ki, hogy legyen hát budapest- gráci vasút, de Győrt és Pápát szárnyvonallal kössék ö[s]sze. Andrássy ezt elfogadta. Báró Fiáth azonnal sürgönyzött Bécsbe Weikersheim bankárnak, hogy adjon be rögtön ajánlatot az egész vasútra. Weikersheim a főmérnökét rögtön küldte Pestre, hogy onnét Grácba 387 „A magyar nyugoti mozdonyvasút kiépítése tárgyában” hozott 1869: IV. te. 1. §. értelmében az engedélyesek: a pesti Magyar Általános Hitelbank és a bécsi Weikersheim M. H. és Társa - a Markus Hirsch Weikersheim (1790-1863) izraelita nagykereskedő által alapított cég - nyertek jogot a Székesfehérvár-Grác, illetve az abból leágazó Kiscell-Pápa-Győr vasútvonal kiépítésére. 388 Kerkápoly Károly (Szentgál, 1824. május 15. - Budapest, 1891. december 31.) jogász, tanár, politikus, író. A pápai főiskolai tanárságot 1868-1870 között a honvédelmi minisztériumi államtitkársággal, majd 1870-1873 között pénzügyminiszteri tárcával váltotta fel, ezután a budapesti egyetemen tanított. 1878-tól a visszavonult és gazdálkodással foglalkozott. BÖLÖNY 1987. 317., VARGA 1998. 265. 389 Báró Fiáth Ferenc (Aka, 1815. szeptember 21. - Veszprém, 1885. február 19.) köznemesi származású vármegyei tisztségviselő, politikus. 1860-tól töltötte be a veszprémi főispáni tisztséget. 1874-ben bárói rangot kapott. 1878-ban két kötetben megírta emlékiratait. VARGA 1998. 167. 390 Gróf Andrássy Gyula (Oláhpatak, 1823. március 3. - Volosca (Fiume mellett), 1890. február 18.) politikus, államférfi, 1867-1871 között a Magyar Királyság miniszterelnöke, 1871-1879 között az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere. 391 vacatio (latin) = szünet » 102 «
