Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

A társaság elutazásáról tudósító újságíró a kora őszi idényt összességében deficitesnek tartotta. „A társaság itt némi deficitben maradt, mit a színészek maguk is csak helytelen pénzműveleteiknek tulajdonítanak. Részünkről azt hisszük, hogy még így sem maradtak volna deficitben, ha selejtes oprerettek helyett jobb színműveket adtak volna elő. Közönségünk jóízlésű s ha a maga mulattatásárapénzt ád ki, megnézi, mire adja.”353

Kétszeri József54 és Saághy Mihály [helyesen: Zsigmond]355 társulata

1876. február 27-én a Nap vendéglő színkörré kialakított nagytermében kezdte meg előadásait. Az érkezésüket beharangozó újságíró a „városi derék polgárság” hazafias érzésére hivatkozott és tömeges részvételére számított.356 A közönség mozgósítása érdekében a két igazgató rábírta a szerkesztőséget, hogy a februárban elhunyt fiatal barátjuknak, Tóth Ede írónak és színésznek, a nagysikerű A falu rossza c. népszínmű alkotójának a hozzájuk írt leveleit közzétegye, s ezáltal ráirányítsa a színészetre a figyelmet. (Tóthot az édesapja be akarta soroztaim katonának, hogy a „komédiás élettől elvonja”, „nehogy a család további szégyenére váljék”, de ezt Kétszerinek sikerült megakadályoznia.)357 A levelek részben a „színi körökhöz” szóltak, ugyanis az egyikben Tóth tervezeteiét közölték arról, hogy az egyik színművéhez milyen népdalokat milyen sorrendben énekeltetne.358

A Veszprém c. lap először 1876. március 5-én tudósított arról, hogy Két- szeri-Saághy-féle társulat már két előadást tartott: Tóth Kálmán Az ördög párnája c. gyenge darabját a társulat ,jiitűnő erői sem bírták életben tartani”. A második előadás, Az ördög naplója azonban már meggyőzte a közön363 Follinus János színtársulata... = Veszprém 1 (1875) 17. sz. (szeptember 26.) 3.

354 Kétszeri (Kétszery) József (1809-1889) Kaposváron született, s 1832-ben joghallgatóból lett színész. 1844-től kisebb társulatok élén állt, s életkorának megfelelő kisebb karakterszerepeket alakított. Vö. SZÉKELY 1994. 380.

355 Saághy Mihály: az életrajzi lexikonban Saághy Zsigmond (1844-1904) Hódmezővásárhelyen született színész, színigazgató. 1865-ben Miskolcon, 1876-1893 között a Dunántúl és Felvidék városaiban játszott, később a Színészegyesület ügynöke lett. Cselszövő-, jellem- és apaszínészként vált ismertté. Felesége, Kétszeri Anna (1848-1923) és fia, ifj. Saághy Zsigmond is színészek voltak. Vö. SZÉKELY 1994. A Tóth Ede életrajzát közlő cikkben az áll, hogy ,J5aághy Mihály, veszprémi színházunk ifjú igazgatója volt az elhunyt költő legjobb barátja, vele együtt lépett a színi pályára, s a sors úgy akarta, hogy a haldokló szemeit e szerető barát ujjai zárják le.'" t Tóth Ede. = Veszprém, 2 (1876) 10. sz. (március 5.) 2.

356 Kétzeri József (sic!) s Saaghy Mihály szintarsulata... = Veszprém 2 (1876) 9. sz. (február 27.) 3.

357 t Tóth Ede. = Veszprém 2 (1876) 10. sz. (március 5.) 2.

358 f Tóth Ede. = Veszprém 2 (1876) 11. sz (március 12.) 2.-84-