Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány

BEVEZETŐ TANULMÁNY

II.

A magyar színháztörténet-írásban az utóbbi évtizedekben megújulást hozott a társadalomtudományi szemléletmód térhódítása, amely szakított a hagyományos színész- és színházközpontú megközelítéssel és a színházat olyan komplex jelenségnek fogta fel, amelynek fontos részét képezi a színpadon megvalósuló műalkotáson túl a színház tárgyi és személyi feltételrendszere, a befogadó közönség, sőt a színikritika is.1 A színház mint társaséleti színtér, a társadalmi nyilvánosság egyik megjelenési formája is egyre nagyobb figyelemben részesült.2

A színház a városi kultúra, a polgári életforma szerves részeként jelent meg az újkori Európában, s - bizonyos fáziskéséssel - a polgárosuló Magyarországon is. A vidéki városok közül főként a regionális színházi központok (Erdélyben Kolozsvár, Magyarországon többek közt Gyó'r, Debrecen, Kassa, Komárom, Pest-Buda, Pécs, Pozsony, Szabadka, Szeged, Székesfehérvár, Miskolc) tulajdonítottak jelentőséget a színház kultúra- és identitásformáló hatásának, s íratták meg színházuk, színikultúrájuk történetét.3 A szabad királyi városok mellett a jelentős szín1 Az 1790-1837 közötti magyar színikritikákat összegyűjtötte és kiadta: KERÉNYI 2000.1-III.

2 KERÉNYI 2004. 67-89.

3 A debreceni színészetről: GÉRESI 1898., SZATHMÁRY 1925., SZILÁGYI 1939., SÁPI 1966., KATONA 1976., a győri színjátszásról: KOLTAI 1989a., 1889b., 1890., LÁM

1933., STAUD 1986., GRÁBICS 1991., újabban BANA-MÁRFI 2007., Kovács Pál színműíróról: BAKSA 2008. A kassai színészetről: KLESTINSZKY 1878., CZOBOR 1916., BENCZÚR 1924. A kolozsvári színészet történetét feldolgozta: FERENCZY 1897., LAKATOS

1977., a komáromiról: VIRÁGH 1981., TÓTH 1997., BARANYAY 2002. 363^408., a miskolci színészet történetéről: KERESZTESSY 1903., HAMPÓ 1967., KATONA 1973., Pest- Buda színészetéről bőven tájékoztat BAYER 1887., KÁDÁR 1914., KÁDÁR 1923., KERÉNYI 1981., 1990., a pécsi színjátszásról: KARDOS 1932., a legújabb összefoglalás: MÁRFI 1998. A pozsonyi magyar színészetről: BENYOVSZKY 1928., a szabadkairól: GARAY 1953., GEROLD 1982., a székesfehérvári színészetről: CENNER 1972., KÁLLAY

1988., KERÉNYI 1979., 1981., LAUSCHMANN 1995., KERÉNYI 2008. 86-99., a szegediről: SZMOLLÉNY 1906., GIDAY 1985. - Az újabb többkötetes városmonográfiák (Budapest, Debrecen, Szeged, Miskolc, stb.) szintén érdemben foglalkoztak színháztörténeti kérdésekkel.-7-