Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

1864 januáréban a Korona vendéglőben leginkább Haggi Vraim arab cirkuszigazgató társulata vonzotta a szép számú közönséget. Az arab „művészi társulat” „nagy testgyakorlati és erőművészeti előadásai” után rövid egyfelvonásos darabokkal lépett fel Hidassy Elek színtársulata. Feltehetően vígjátékokat adtak elő.328 Márciusban Szuper Károly társulata szórakoztatta a városiakat.329 Ugyanezen év szeptember 21-én már a városban működött Szigeti [Imre]330 társulata, amely bérletes előadás- sorozatot hirdetett. A tervek szerint egy hónapig játszottak a megye- székhelyen. Kedvező fogadtatásban lehetett részük, mert októberben is itt tartózkodtak.331

Kassai Vidor visszaemlékezése szerint 1866-ban Bényei István társulatával Győrből Pápán és Veszprémen át érkeztek Balatonfüredre, ahol a nyári szezonban léptek fel.332 A Bényei István333 és Szuper Károly társ- igazgatók által vezetett társaság pápai előadásairól nem maradt fenn színlap.334 Veszprémben a füredi szezonkezdet elején szerepelhettek.

A szezon végén, 1866. szeptember elején a Szuper vezette társulat ismét fellépett Veszprémben. Játékával meg voltak elégedve, a közönség mégsem jelent meg elegendő számban. A gyenge látogatottság okát ab328 r. 1. [Pap Gábor]: Vidéki levelezés. Veszprémvidéki levelek. Jan. 15. = Hölgyfutár 16 (1864) 8. sz. (január 19.) 62. Hidassy (Brückler) Elek (1826-1890) színész, színigazgató, 1848-as honvédszázados. Első' felesége Prielle Kornélia, a második (1853-tól) Balog Jozefa. Társulatával 1859-ben Győrben és Sopronban, 1863-ban Tatán játszott. Hadaró beszéde miatt nem voltak nagyobb sikerei. Vö. SZÉKELY 1994. 302. - Veszprémi szereplése és színigazgatói tevékenysége új adat.

329 ERŐDI 1931. 429.

330 Szigeti (Tripammer) Imre (1831-1902) veszprémi születésű színész, színigazgató, rendező, Szigeti József színész, színműíró öccse. A hagyomány szerint 1855-ben Pécsett lépett először színpadra. 1860-ban közel 100 ezer forintot örökölt, melyet nagyobbrészt színtársulatai finanszírozására, fővárosi szintű felszerelésére fordított, aminek következtében 1868-ban megbukott. 1878-ban a Nemzeti Színház szerződtette először. 1873-1902 között már folytonosan a pesti Nemzeti Színház sokoldalú színésze, aki drámai hősöket és groteszk figurákat egyaránt alakított. Vö. SZÉKELY 1994. 748. A szigorú ítéletű Jászai Mari szerint a Jzedves, tüskésnyelvű, baráti szolgálatokra kész, a színházért ingyen dolgozó, kíváncsi, jókedvű kolléga volt. Örömest villogtatta vérpiros szájából hófehér fogait. A színpadon nagy bátyjának torz másolata, élet nélkül." JÁSZAI 1994. 65-66.

331 r. 1. [Pap Gábor]: Levelezés. Veszprém, szept. 21. = GyK 8 (1864) 78. sz. (szeptember 29.) 314., ERŐDI 1931. 429.

332 NÉMETH 2005. 4.

333 Bényei István (1835-1908) színész, színigazgató, lapszerkesztő, operett-szövegíró, 1883-1896 között az Országos Színészegyesület irodaigazgatója, a színészi nyugdíjpalota, menház, segélyalap létrehozója. Nagyobb vidéki központokban és a Budai Népszínházban játszott. SZÉKELY 1994. 83.

334 NÁDASDY 1981. 43.-78-