Hudi József: A veszprémi színjátszás kezdetei 1723–1879 (Veszprém, 2009)

II. Bevezető tanulmány - A hivatásos színjátszás kezdetei

Ferenc288 (Szepesi), Prielle Kornélia289 (Etelka), Felekyné Munkácsy Flóra290 (özvegy Talányiné), Benedek József291 (báró Köböly), Gózon (inas). A vígjátékot zeneestély követte a veszprémi székesegyházi zenekar közreműködésével.292 Bevezetésként a férfikar a Tihany ostroma c. dalműből Thern szerzeményét énekelte293, majd Csercser Natália az Ernani c. operából énekelte Cavatina áriáját. Harmadik műsorszám a férfikar előadásában Itt a tavasz rózsám, kincsem c. dal (Arnoldtól), majd egy Egressy Béni-féle népies műdal (.Azt gondolom, az ég borús) hangzott el Csercser Natália előadásában. Ezután a férfikar a Hunyadi László operából a finálét, a „nagy végezetet” adta elő. Ezt követően bizonyára nagy sikert aratott Berzsenyi Károly294 és Török István295, akik „tréfás angol kettőst” énekeltek angolul. A koncert zárásaként az egész személyzet a „nagy végezetet” adta elő az Emumból.296

288 Gyulai Ferenc (1817-1866) kiemelkedő tehetségű színész, színigazgató, rendező, Gyulai Pál író, kritikus bátyja. A hivatalnoki állást föladva, 1843-ban Pozsonyban, Fekete Gábor társulatának tagjaként lépett a színészi pályára. 1851-1854 között játszott a győri társulatban. 1855-1866 között kisebb megszakításokkal Kolozsvárott játszott, ill. igazgatta a társulatot. Vö. SZÉKELY 1994. 274-275.

289 Prielle Kornélia, eredetileg Priel Antónia (1826-1906) színésznő, a franciás polgári szalondarabok kitűnő tolmácsolójaként tartották számon. 1841-ben lépett színpadra, 1853-tól játszott Latabár társulatában, 1856-tól Gyulay Ferenc, Hegedűs Lajos, Havi Mihály és Miklósy Gyula társulatának tagja volt. SZÉKELY 1994. 625.

290 Felekyné Munkácsy Flóra sz. Gaidler Emília (1836-1906) színésznő, Munkácsy Pál színész lánya. 1841-ben gyermekszínészként lépett színpadra Győrben, 1855-ig vidéki társulatokban játszott, 1855-től a pesti Nemzeti Színházhoz szerződött. 1901-ben vonult vissza a színpadtól. Drámai szende szerepekben ért el sikereket. Életrajza szerint 1858- ban (!) ment feleségül Feleky Miklós kiváló színészhez. Vö. SZÉKELY 1994. 527.

291 Benedek József (1827-1892) színész, rendező, 1850-1862 között játszott Latabár Endre társulataiban, 1863-1880 között a pesti Nemzeti Színház tagja volt. Vö. SZÉKELY 1994. 80.

292 A plakát szerint: „A veszprémi templomi zenekar a nagy érdemű közönség iránti tiszteletből szíveskedik az előadásban részt venni.” - A székesegyházi zene történetére lásd: PFEIFFER-SZIGETI 1985., M. TÓTH 1998., 2005., 2007.

293 A Tihany ostroma „lantos dráma”, vagyis romantikus zenés dráma, amelynek szövegét Császár Ferenc, zenéjét Thern Károly írta. Vö. KERÉNYI 1990. 320-321. A kutatás során felfedeztük, hogy a „komoly melodrámából” mutatványt közölt Frankenburg Adolf szerkesztő az Életképek c. divatlapban (1845. 7. sz. /február 15./ 202-205.).

294 Berzsenyi Károly (1819-1877) színész, rendező, 1851-1855 között játszott Latabár

Endre társulatában. Vö. SZÉKELY 1994. 90.

296 Török István (1826-1865) komikus színész, Latabár Endre sógora. Vö. SZÉKELY 1994. 813.

296 OSZK Színháztörténeti Tár, Színlapgyűjtemény, Balatonfüred, 1853. augusztus 3.-71-